Hirdetés Leggyakrabban merevlemezekkel és SSD-kkel foglalkozó cikkeinkben találkozhatunk az IOPS kifejezéssel, ami a másodpercenként elvégezhető Input/Output műveletek számát határozza meg. Input/output műveletek alatt ezekben az esetekben az írási és olvasási műveleteket értjük, tehát azt, amikor a merevlemezre, vagy az SSD-re adatot írunk vagy éppen olvasunk róla. Az IOPS értéke önmagában nem jelent semmit, tudni kell hozzá, hogy az adott HDD/SSD milyen beállítások mellett ér el bizonyos IOPS-ot. A(z) I2O meghatározása: Intelligent Input/Output - Intelligent Input/Output. Ha egy olyan tesztet veszünk alapul, amelyben 1 MB-os blokkok olvasását mérjük és egy bizonyos SSD olvasásban 150 IOPS teljesítményt ér el, az szimplán 150 MB/s-os olvasási sebességet jelent (hiszen 150-szer 1 MB). Azonban az esetek többségében a kisméretű blokkok (legtöbbször 4 kB) olvasásánál és írásánál használjuk az IOPS-ot, ha tehát az látjuk egy tesztben, hogy egy HDD 270 IOPS-ra képes 4 kB-os véletlenszerű olvasásban, akkor az azt jelenti, hogy az adott merevlemez másodpercenként 270 "darab", a fájlrendszerben véletlenszerűen elhelyezkedő 4 kB-os adatblokk beolvasására képes.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Az input az input ige múltidejű alakja is. Összesen 12 jelentés felelt meg a keresésnek. Input output jelentése formula. input magyarul input meaning in english Főnév A szó gyakorisága: Többes száma: inputs input képe Példamondatok There must have been some external input. = Lennie kellett valami külső bemenőjelnek. Ige Ragozás: to input, input vagy inputted, input vagy inputted Inges alak: inputting E/3: inputs Példamondatok The user inputs his date of birth. = A felhasználó beviszi a születési dátumát.
Egry József, a Balaton festője 2011. június 20., hétfő, 10:51 Hatvan éve, 1951. június 19-én halt meg Egry József Kossuth-díjas festő és grafikus, "a Balaton festője". Egry József 1883. március 15-én született Zalaújlakon. Szülei egy pereskedés miatt minden vagyonukat elvesztették, és koldusszegényen költöztek a fővárosba. Anyagi helyzetük nem javult, a nagyvárosi életet nem tudták megszokni, így Egry már nyolcévesen dolgozott, néhány fillérért kosarakat cipelt a piacon. Az iskolában rosszul tanult, a polgáriból ki is maradt, és egy díszítő festő műhelyében lett mindenes - ekkorra már kiderült, hogy ügyesen rajzol és fest. Művészeti tanulmányait későn kezdte. Huszonegy évesen megpróbált bekerülni valamelyik rangos müncheni képzőművészeti iskolába, de anyagi támogatás és megfelelő pártfogó híján erre esélye sem volt. Csalódottan, betegen tért haza, de egy év múlva mégis rámosolygott a szerencse: Lyka Károly támogatásával Párizsban, a Julian Akadémián kezdhetett tanulni, de itt sem talált magára.
Festményei az elidegenített világ hangulatát tükrözték. Időközben házasságot kötött a szintén festőművész, Kohner Idával, akivel Párizsba költöztek. Ezek az évek is végigkövethetők alkotásain: a kávéházak, néger táncosnők, a dzsessz és a művészvilág elevenedik meg Farkas egyedi, de kiművelt munkáin. Műterme már a Montparnasse-on működött, Párizsban ismert és elismert lett. Az egyik legszebb időszakát élte, művészetén is észlelhető a kiegyensúlyozott alkotói attitűd. Lelki nyugalmat talált a tengerparti tájábrázolásaiban. Aztán jött az 1930-as évek elején, a válságoktól tarkított világ, a háború előszele és a kényszerű hazatérés. Át kellett vennie édesapja nagymúltú cége, a Wolfner-Singer vezetését. Nagy vágya, hogy újra, hosszabb időt tölthessen Párizsban, már nem igen valósulhatott meg. De egy menedékre még rátalált: a Balatonra. A választott vidék a korábban megszeretett Szigliget lett, bár 1921-ben Balatongyörökön – ahol Nagy István festővel alkotott – is rácsodálkozott a táj gyönyörűségére.
1971-ben a halálának 20. évfordulóján rendezett emlékkiállításon a hazai közönség újra felfedezhette a Balaton festőjét. A badacsonyi műteremvillában 1973-ban nyílt meg az Egry József emlékmúzeum.
A kiállítás kurátora úgy vélekedett: aki látta Egry József képeit, az utána másként, egy kicsit az ő szemével látja a Balatont. Egry József (1883-1951) a modern magyar festészet egyik legkiválóbb, 1948-ban Kossuth-díjjal elismert mestere. Alkotóművészetének leghosszabb időszaka a Balatonhoz kötődik. Kedvelt motívumait – a tó végtelen víztükrét, a Badacsonyt, a kilátást Fonyód felé, a balatoni párás fényeket és a szőlőhegyet – újra meg újra megfestette. A táj fénnyel átitatott, állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével örökítette meg. Az emlékkiállítás Kaposváron február 28-ig nézhető meg.
Az igazsághoz tartozik, hogy az ikreknek lett volna lehetőségük a szétválasztásra, de sose szánták rá magukat a műtétre. Nem csak azért, mert tartottak az operációtól, de azért is, mert annyira megszokták egymás közelségét, hogy nem akarták elhagyni egymást. Kettejük között kiváló volt az összhang: összenőve is remek céllövők, úszók és futók, közös szerveik nem lévén mindketten teljes emberek és különböző egyéniségek voltak. Sziámi ikrekről már az ókorból is maradtak fenn feljegyzések, képek – igaz, akkor még szerencsétlenségek hírnökeként tekintettek rájuk. Az első dokumentált feljegyzés a vállától csípőjéig összenőtt angol Mary és Eliza Chulkhurstről maradt fenn a 11. században. Az ilyen rendellenesség elég ritka, becslések szerint 80 ezer szülésre jut egy összenőtt ikerpár. Háromnegyed részük a mellkasánál nő össze, a többi fartájon vagy a medencénél, ritkán a fejnél; előfordul, hogy a közös medencéhez két különálló gerincoszlop kapcsolódik, de az is, hogy a két külön testhez csak egy fej tartozik.
A látogató tehát nemcsak Egry festészetének különböző korszakairól és technikai gazdagságáról kap képet, hanem... A látogató tehát nemcsak Egry festészetének különböző korszakairól és technikai gazdagságáról kap képet, hanem bepillantást nyer az alkotó életébe, mindenapjaiba is. Még a művész hangja is megszólal a vetítőszobában folyamatosan vetített videón, Zsigmondi Boris "Az ecset poétája – Egry József" című, 1972-es dokumentumfilmjében. © Kogart Egry József (1883-1951) mind a mai napig a modern magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője. A "Balaton festője"-ként vonult be a köztudatba, ám életműve nemcsak technikában, hanem témában is rendkívül gazdag - magán viseli a múlt századelő szellemi újításainak jegyeit. A magyar művészettörténetben alapvetően a Gresham-körhöz kapcsolható, azonban olyan egyéni és sajátos festői világot képvisel, amely egyedülálló nemcsak a hazai, hanem az egyetemes festészet történetében is. Egyedi, oldott, levegős technikája a védjegyévé vált – művei az olajpasztell, a grafika és az olajfestmény határán mozognak.