Pedig minél később kezdik el a szükséges fejlesztést, annál nagyobbra nyílik az olló a gyerek és a kortársai között, és egyre nehezebb lesz behozni a lemaradást. A fejlesztésnek hála a gyerekek nagyon gyakran mindenféle maradandó probléma nélkül kinövik a kezdeti gondokat. Elképzelhető, hogy már az óvodában megoldódik a beszédprobléma, de az is lehet, hogy bár az oviból még kóddal ellátott papírral megy tovább a gyerek az iskolába, de például a harmadik osztályra már úgy ítéli meg a bizottság, hogy nincs szükség több fejlesztésre. Természetesen a testi fogyatékkal vagy a szellemi sérüléssel élőknél más a helyzet, de náluk is nagyon sok javulást lehet elérni a célzott foglalkozással. Mi az oka, hogy egyre többen szorulnak fejlesztésre? Firnigel Andrea tapasztalatai alapján évről évre nő a fejlesztésre szoruló (artikulációs zavarral küzdő, beilleszkedési zavarral, autista tünetekkel rendelkező, sajátos nevelési igényű) gyerekek száma. Sokan vizsgálják, hogy mi áll a növekvő tendencia hátterében, de a pontos okok még nem ismertek.
Sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása a kerületben 2020. február 03. hétfő Orbán Juditot az Egyesített Óvoda vezetőjét kérdeztük az óvodás korú gyermekek SNI-s ellátásáról a XXII. kerületben. Mi is az az SNI? A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a különleges bánásmódot igénylő gyermek; a sajátos nevelési igényű gyermek; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, valamint a kiemelten tehetséges gyermek. Sajátos nevelési igényű az a gyermek tehát, aki különleges bánásmódot igényel, vagyis, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Hogyan ismerhető fel, hogy egy gyermek sajátos nevelési igényű ellátásban kell hogy részesüljön?
A rehabilitációs célú órakeret – a fogyatékosság típusától függően – a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15–50%-a, míg a fejlesztő foglalkozások időkerete a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15%-a. Az időkeretet az egyes évfolyamok, osztályok tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosíthatják. A sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató – a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára – mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat. A sajátos nevelési igényű tanulót a vizsgán hosszabb felkészülési idő illeti meg, lehetővé kell tenni számára az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb. ) használatát, szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő kiváltását.
A 2003-as módosítás nem kívánt következményeként megjelent tömeges "diszes"-sé (diszlexiássá, diszgráfiássá, diszkalkuliássá) nyilvánítás stigmatizáló hatásának és fenntarthatatlan finanszírozásának csökkentése érdekében a 2005-ben az SNI fogalmát az Oktatási Minisztérium pontosította (elkülönítették a "fogyaték" és "egyéb probléma kategóriákat"), 2007-ben pedig hivatalosan is elhatárolták az organikus illetve a nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelési igényt (SNI-a és SNI-b), megjelölve a kategóriák finanszírozási és ellátó intézmény szerinti kereteit. Az SNI-a esetében maradhat a tanuló speciális intézményben és finanszírozásuk is fennmarad, az SNI-b kategória kizárólag normál oktatási intézmények keretében fejleszthető, az utánuk járó fejkvóta azonban megszűnik. Az új diagnosztikai csoportosítás korszerűbb és finomabb, mert elfogadja azt, hogy az atipikus fejlődési zavarok eltérő (organikus/nem organikus) okból is kialakulhatnak, ennek következtében más fejlesztést igényelnek.
A gyermek állapotának felmérését - megfigyelés és az anamnézis alapján - dokumentálni kell. 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezési módjai a bölcsődében Teljes integráció: egészséges bölcsődei csoportban egy vagy két sajátos nevelési igényű gyermek helyezhető el. A sérült gyermek ellátása két egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg, így a maximum csoportlétszám 8 fő. Az integrációnak lehet teljes vagy részleges. Részleges integráció: a gondozási egység (két csoportszoba) részeként kell kialakítani. Ebben az esetben a gondozási egységen belül az egyik szobában az egészséges gyermekek, a másik szobában pedig a sajátos nevelési igényű gyermekek vannak. Szükséges, hogy a napirend meghatározott részében a két gyermekcsoport együtt legyen. Gondozónő - gyermek arány: az ép csoportban egy gondozónőhöz 5 gyermek tartozik. A másik szobában egy gondozónő 3 sérült gyermek gondozását és fejlesztését végzi. Speciális csoport: a bölcsőde egy gondozási egységeként kell kialakítani.
Biztosan szerepet játszik az okostelefonok és tabletek, játékkonzolok, számítógépek előtt eltöltött idő, és az is, hogy a szülők kevesebbet mesélnek és beszélgetnek a gyerekekkel. Sokan védekeznek azzal, hogy a tévében leadott mese előtt bemondják, hogy milyen területeket fejleszt, de a gyógypedagógus szerint ez nem igaz, mert egy szülői meséhez képest nem fejleszt. Tény, hogy egy fárasztó, végigdolgozott nap után nagyon nehéz a szülőnek még otthon is odatennie magát, hogy játsszon és meséljen. De az bizonyított, hogy ahol a szülők ezekre odafigyelnek, ott a gyerekeknek sokkal fejlettebbek a verbális képességeik, és a szókincsük akár 1, 5-2 évvel is meghaladhatja a kortársak szintjét. A torna fontos eleme a fejlesztésnek Shutterstock Mit tehet egy szülő? Az ovis vagy iskolás korban jelentkező problémák egy része odafigyeléssel megelőzhető. A csecsemőknek már az első naptól lehet énekelni, mondókázni, 2-3 hónapos kortól pedig már reagálni is fognak ezekre. Főleg az apák esetében szokott felmerülni, hogy keveset beszélnek a kisbabához, hiszen úgysem érti.