Ezzel szemben a magyar kétszer annyi idő alatt sem változott az érthetetlenségig. Pintér Jenő (a 19. és 20. században élt és munkálkodott) történész magyar irodalomtörténeti sorozatának első kötetében ( A magyar irodalom a középkorban, 1930, Budapest, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiadása) ír a Halotti beszéd ről. Ahogy olvasgatjuk a szöveget, önkéntelenül is felmerül az emberben: jó, értjük, értegetjük, de tényleg így beszéltek eleink 800 évvel ezelőtt? Pontosan így hangzott a hétköznapi magyar beszéd a piacon vagy a király udvarában? Polgári búcsúztatás - Temetkezés szolgáltatás. A történész szerint azért ez nem teljesen valószínű, hiszen, mivel akkoriban az írásbeliség gyakorlatilag csak latinul folyt, tehát sem magyar ábécé, sem magyar nyelvtan vagy helyesírási szabályok nem léteztek akkoriban, így mit tehetett az írástudó egyházi ember: megpróbált a latin ábécé betűivel valahogyan leírni olyan magyar hangokat, kifejezéseket, amelyeket az őseink még Ázsiából hoztak magukkal. A fentiekben olvasható példák jól mutatják, hogy a mai ábécénk szerinti átirata a szövegnek nemcsak könnyebben olvasható, de könnyebben értelmezhető is számunkra.
Egyben teljesen világos, hogy ebben a szörnyű helyzetben saját érdekein messze felülemelkedve szólalt meg. De ez sem hatott. Végső érve az volt, hogy a felesége nyugalmat szeretne. Ez előtt meghajoltam. Néhány nappal a történtek után rámentem közösségi oldalára, s azt láttam, törölte bejegyzést. Ennek a történetnek itt a vége. (Címlapképünk illusztráció)
Gánicz Endre biblikus tanárunk a tőle megszokott alapossággal vezette végig a hármas témát és bontotta ki azt az Ószövetségből és az Újszövetségből. A kinyilatkoztatott tanításból és annak az itt történt összefoglalásából mindenki erőt meríthet örök sorsát tekintve. Szemán András atya, egykori növendékünk már liturgikus területre kalauzolta el a hallgatóságot – ami a szimpozion eredeti szándéka is –, mert a temetési rítusoknak a bizánci egyházban való kialakulásáról szólt. 250 éve publikálták a teljes Halotti beszédet - Nemzeti.net. Eddigi kutatásaira alapozva sok olyan ismeretet adott, amelyek egyházunkban nem köztudottak. A történelmi ív áttekintéséből bizonyára leszűrődhet a hallgatókban és az olvasókban az a gondolat, hogy a liturgia nem megkövesedett valóság, a szertartások állandó fejlődési folyamaton mentek és mennek át. És hogy ebben a mi magyar görögkatolikus egyházunknak is megvan a sajátos helye. Nem máshol kell keresnünk az identitásunkat, nem másra kell alapozni. A következő előadást Cselényi István Gábor atya, egykori tanárunk tartotta.
Sok családnál karácsonykor az ünnepi asztalnál üresen marad egy szék... Vigyázzunk egymásra! Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy minél többen tudjunk fájdalom nélkül, szeretetben ünnepelni karácsonykor. A Covidban elhunytak hozzátartozóinak, megnyugvást kívánok! " – zárta sorait. Figyelmeztetéssel, de talán helyesebb a kifejezés, már-már segélykiáltással ér fel a bejegyzés. Együttérző és a fájdalomban osztozó, a lelkiismeretével mások helyett is vívódó ember képe tűnik ki a sorok mögül, aki beleborzong abba, hogy hány fiatalt búcsúztatott mostanában. Javarészt olyanokat, aki messze idő előtt, értelmetlenül mentek el, mert nem vették fel az oltást, nem hittek a vakcinában, magukban és immunrendszerükben azonban igen. Ez lett a végzetük, míg családjuk, rokonaik és barátaik tragédiája. A polgári temetések búcsúztatója más látószögből látja az eseményeket, mint mi. Szó szerint a sír széléről. Ikea Üveg Vitrin. Minden különbségével hasonlatos ő azokhoz a nővérekhez és orvosokhoz, akik – minden erőfeszítés ellenére – naponta emberi veszteségek sorozatát látják; a halottszállítókhoz, akiket naponta sokszor fordulnak a Covid-osztályokhoz; és ahhoz a főnővérhez is, aki a helyi oltópont ablakából mindennap szemtanúja annak, hogy hány covidos halottat tolnak át a fertőző osztályokról a patológiára.
"Képzelhetni nehéz helyzetét, mikor egyik-másik magyar hangra több betűt is talált a latinban, viszont számos magyar hangra egyáltalában nem akadt latin betű s így a kolostorában elszigetelten írogató szerzetesnek magának kellett a speciális magyar hangokra az új betűket vagy betűösszetételeket kitalálni" – írja Pintér Jenő. Lehet, hogy nem is magyar anyanyelvű volt, aki lejegyezte a szöveget. A leírtakhoz képest akkor vajon hogyan hangozhatott az akkori magyar nyelv? A történész azt írja: a Halotti beszéd az akkori magyaroknak csak egyik nyelvjárását mutatja be, így valószínű, hogy például a "szümtükkel" és "pur" kiejtés mellett megvolt más vidékeken a "szömtökkel", azaz a szemetekkel és a por kiejtés is. Pintér Jenő azt mondja, könnyen lehet, hogy a szöveget idegenajkú írta, így nemcsak a kiejtésben, hanem ragozásban is lehetnek hibák és hiányok. Ezek alapján az is lehetséges, hogyha összefutnánk egy körülbelül 820-830 éve élt ősünkkel, az elképzeltnél jobban megértenénk egymást. A kódexben a magyar búcsúztató után szerepel egy elemeiben, szövegében nagyon hasonló latin egyházi írás, tehát ez valószínűleg támpontot adhatott a Halotti beszéd írójának a saját szövege papírra vetésekor: a szerzőt egyébként Pintér bencés szerzetesként említi.
A műtéteket barátságos környezetben, rövid előjegyzési idővel, elérhető áron végezzük. "Hány anyajegyet lehet egyszerre eltávolítani? Összességében leginkább a paciens türelmétől függ, hogy hányat szeretne levetetni, leggyakrabban 1-3 elváltozást távolítunk el, de van aki egyszerre szeretne megszabadulni az anyajegyeitől, így akár 8-10 db eltávolítását is kéri. Míg az egyszerű pigmentfoltok vagy szemölcsök felszínes kezelési eljárásokkal (hámlasztás, égetés, lézerezés) is eltávolíthatók, a valódi anyajegyek egyetlen, orvosilag korrekt eltávolítási módja a sebészi kimetszés. Ismeri a saját anyajegyeit? Rendszeresen ellenőrzi is őket? A legtöbb anyajegy jóindulatú. Az egész testfelületen bárhol előfordulhatnak, különböző formában, színben és méretben. Egyes anyajegyek azonban rosszindulatú elváltozásokká fajulhatnak. A bőr pigmentsejtjei, a melanocyták normálisan a hámszövet alsó rétegében, egyenletesen helyezkednek el. Számuk és pigmenttartalmuk határozza meg a bőr színét. Anyajegyek kétféleképpen keletkezhetnek Előfordul, hogy az embrionális fejlődés során a pigmentsejtek "nem találják meg a helyüket", nem érik el a hám alsó rétegét és egyéb területeken alkotnak fészket: igy keletkeznek a veleszületett anyajegyek.
1963-ban ismerte meg a szép olasz színésznőt, Lea Padovanit, amikor a Germinal című francia-magyar-német koprodukciós filmben játszotta egy bányászbrigád vezetőjét, mely csapat tagjai közt amúgy olyan színészek voltak, mint Jean Sorel, vagy Claude Brasseur. Pécsi Sándor A Germinal című francia-magyar koprodukciós filmben (balra: Agárdy Gábor, Krencsey Mariann, Jean Sorel Cserje Zsuzsa tulajdonából és engedélyével A forgatás után Pécsi Sándor gyűjtőszenvedélyének Itália került fókuszába, ahová magányosan utazott el többször is. Felesége mosolygott. Mosolygott akkor is, amikor Pécsi Sándor egy pécsi operadíva ösztönzésére az ország déli szegletét látogatta meglehetős rendszerességgel. Vagy amikor a Tátrában levegőzött. Kiss Manyi (Mementó) - 2011. június 1., szerda - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Az asszony engedékenysége nem volt oktalan. Cserje Zsuzsa őrzi az emlékkönyvet, amelybe a Pécsi házaspár vendégei jegyezték be személyes soraikat. Weöres Sándor, Pécsi Sándor, A vendégkönyvből Forrás: Cserje Zsuzsa tulajdonából és engedélyével Keresztúry Dezső, Germanus Gyula, Pécsi Sándor, A vendégkönyvből Forrás: Cserje Zsuzsa tulajdonából és engedélyével Mensáros László, Major Tamás, Darvas Iván, vagy éppen Károlyi Amy, Ruttkai Éva, Tolnay Klári, Kiss Manyi.
Innentől kezdve nemcsak komédiákban, hanem drámai szerepekben is megmutatta magát, legendás alakítást nyújtott a Kurázsi mama főszerepében, de Csehov és Moliére darabjaiban is óriási sikert aratott. A színház mellett az évek során a magyar filmjátszásnak is megkerülhetetlen alakjává vált. Közönségszórakoztató, könnyed filmek és irodalmi adaptációk is repertoárjába kerültek. Csak néhány a fontosabb szerepei közül: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Tüskevár, Fekete város, Körhinta, Mici néni két élete, Hogy szaladnak a fák, Sziget a szárazföldön. Kelecsényi László, a Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig című összeállítás szerzője – sokak véleményével osztozva – a színész sokoldalúságát emelte ki: "A kitűnő színésznő már sokszor bizonyította a korábbi évtizedek során, hogy csodálatos átváltozó művész, kacagtató blődségektől tragikus tónusú drámáig, bármilyen műfajban nagy dolgokra képes. " Elismerései között 1954-ben Jászai Mari-díjat, három évvel később pedig Kossuth-díjat kapott.
Megértésüket köszönjük!