N 47° 47, 887' E 21° 40, 975' 2009. 05. 18 13:18 Running Man Újfehértó, Debreceni út Dicsértesék a Jézus Krisztus A Római katolikus templomkertben található. Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.
titulus: Szent Kereszt felmagasztalása földhivatal: Tata Körzeti Földhivatal rövid leírás: Emelkedőn, szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, a szentély felé kontyolt nyeregtetős épület. A szentély két oldalához csatlakozó emeletes sekrestyével és oratóriummal, Ny-i főhomlokzata elé rizalitszerűen kilépő két toronnyal. Főhomlokzatához széles, teraszosan kiképzett lépcsősor vezet, kapuja felett márványtáblán építési felirat, 1784-es dátummal, felette Esterházy-címer. Csehsüveg boltozatú hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Falképek: 1972 (Nemcsics Antal). Római katolikus kereszt iskola. Berendezés: főoltár, 1788 körül (terv: Grossmann József és Gött Antal, feszület: Schweiger Antal); szószék: 1790 (terv: Gött Antal, kivitel: Vathner Mátyás). A mellékoltárokat 1854-ben alakították át mai formájukra, új oltárképekkel (J. Hermann bécsi festő); diadalíven festmény: 1797 (Hubert Maurer); gyóntatószékek és padok: 18. század vége; vörös márvány lavabo és Majkról származó sekrestyeszekrények; oratóriumban tabernákulum (Billegpuszta?
Összegyűjtöttük Magyarország Katolikus templomok listáját. A Katolikus templomok nevére klikkelve lehet megnézni az adott templomot. A helység nevére klikkelve lehet a felsorolást szűkíthetők a Katolikus templomok.
Forrás: Kétfelől meredek, részben támfallal erősített magaslaton helyezkedik el. Épült 1887-88-ban Mórközépkori plébánia-templomának ún. "Magyar templom" helyén, felhasználva annak nyugati tornyát. Plébánosát említi a pápai tized-jegyzék 1333-35-ben, a templom első említése 1484. A török korban református-templom, 1696-ban Hochburg János visszaadja a katoli-kusoknak. A mai templomot Havranek Ferenc építész és Arányi műépítész tervei szerint Csáder Ferenc vállalkozó építette. Felszentelve 1892-ben. Háromhajós, neogótikus, keletelt templom, az első emeleti középkori gúlasisakos toronnyal. Szentélye 3/8-ad záródású. Körülötte temető, melyet a 18. század végén már nem használtak. Felépítése négyszakaszos keresztboltozatos hosszház, a mellékhajókban porosz süveg-boltozatos karzat és ugyanilyen orgonakarzat. Az ablakok Szántay és Szabó üvegfestőktől származnak. Római katolikus kereszt gimnazium. A szentély-záródásban szecessziós "utolsó ítélet" falikép, Stein János műve. Neogótikus főoltár Kelemen Márton alkotása. Rieger orgona.
Budai Ciszterci Szent Imre plébánia Budapest XI. Budapesti Ecseri úti Szent Kereszt templom Budapest IX. Budapesti Mária utcai Jézus Szíve templom Budapest VIII. Budapesti Munkás Szent József katolikus templom Budapest XIX.
Meissner Pál ólom-peroxid és kén keverékét próbálta lángra gyújtani dörzsöléssel sikertelenül. " Ha kén helyett foszfort vett volna, az már régen égne... "- írta le Irinyi visszaemlékezésében akkori gondolatait. [3] Találmányát eladta egy Rómer István nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi berlini egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait. Berlinben, 1838 -ban (21 évesen) könyvet írt a kémia elméletéről, amelyben különösen a savakkal foglalkozott. Értekezett a szikes talajok javításáról is. A magyar szódás szikesek gipsszel történő javítását először Irinyi javasolta. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839 -ben Pesten. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette.
Ezen a gondon segített Irinyi, aki a bécsi Politechnikumban tizenkilenc évesen volt a szemtanúja annak, hogy tanára kísérletezés közben kudarcot vallott a kénvirággal dörzsölt ólomoxid meggyújtásával. Az a gondolata támadt, hogy kén helyett foszfort használ, és a foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesíti a kálium-klorátot. A forró vízben oldott foszforba kihűlés után barnaport (ólom-peroxidot) és enyvet kevert, majd ebbe mártotta a kénezett végű pálcikát. Cündhölcli Irinyi módra Gyufáját (a német Zündholz elnevezés alapján egy ideig "cündhölcli") nem szabadalmaztatta, mert Magyarországon ez a jogi oltalom még nem létezett, az osztrák hatóságokat pedig igyekezett elkerülni. Receptjéért először csak három garast kért Rómer István bécsi gyárostól, mert ennyibe került a foszfor, és különben is szerelmes volt a vállalkozó lányába. Végül 60 pengő forintot kapott az ötletért, amelyre Rómer 1837-ben osztrák szabadalmat szerzett, de lányát nem adta Irinyihez, aki szerelmi kudarcát sokáig nem heverte ki.