A Föld felfedezői és meghódítói Mendöl Tibor - Cholnoky Jenő: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása. A Déli-sark felfedezése és meghódítása - A Föld felfedezői és meghódítói 5. (Budapest, 1938) Mendöl Tibor: Az Északi-sark felfedezése és meghódítása bálkozások sem. Itt van például a szegény, szerencsétlen Andrée, az első sarki repülő. Mérnök ember, hitt a technikában, ennek lett áldozata. Ma szörnyűködve gondolhatunk arra a kötelekkel és vitorlákkal felszerelt, akkor kormányozhatónak tekintett léggömbre, amelyre életét rá merte bízni. 1897 július 11-én emelkedik a magasba a Spitzbergákon az "Ornen", a "Sas", kényelmetlen kis kosarában Andrée-vel és két társával, Fränkellel és Strindberggel. Mind a hárman svédek. Kedvező déli szél fúj, az utasok bíznak benne, hogy reményeiknek megfelelően átrepülhetnek a Sarkon. Am a magassági kormány szerepét betöltő kötélzet már az első percekben kioldódik és lehull: a léggömb kezdettől fogva a szelek játékszere. A vakmerő emberek sorsáról galambposta hoz hírt az első napokban, aztán teljesen nyomuk vész.
Elővesz egy ágyút, nyilvánvalóan az aerobuszról, és tüzet nyit az óriásra, aki ismét kiköpi az evett felfedezőt, majd eltűnik. Végül a csoport találkozik az Északi-sark mágneses tűjével. Az egyes tagok vonzódnak hozzá, és legyekként tapadnak a légykapóra. A kutatók mozdulatai eltörik a tűt, és az utazók ismét szabadok. Megjelenik egy léghajó, és megmenti a csoportot. Franciaország és egy amerikai zászlót hagy az Északi-sarkon. Az expedíció győzelmi ünnepségére a párizsi aeroklubban kerül sor. kritika Nagyon szép és ötletes film, amelynek különös előnyei a kiegyensúlyozott felépítés és a jégóriás elképesztő felépítése... Minősége ellenére a film nem volt nagy siker a közönség körében. A Reclam filmkalauzát idézi Hahn / Jansen, 128. o. Apróságok Az Amerikából és Németországból érkezett küldöttek neve utalás Buffalo Bill-re és az állítólag kifejezett német hajlam a savanyú káposztára. Elképesztő, hogy nem volt angol-amerikai változat. Lásd még A holdutazás irodalom Ronald M. Hahn / Volker Jansen: A tudományos-fantasztikus filmek lexikona.
A holdra szállás, a Mars-expedíció vagy a világőr meghódítása előtt az emberiség legnagyobb vágya az Északi-sark felfedezése volt. Bolygónk hatalmas hósapkája, az extrém körülmények között is létező élőlények és számos természeti csoda miatt a mai napig sokszor kerül a kutatók és tudósok figyelmének középpontjába. Még mindig nem egyszerő eljutni az eszkimók földjére, a hatalmas jégpáncél tetejére, a tájékozódás alapjául szolgáló Északi-sarkra. Ez a földgolyó legészakibb pontja. Először Verne hőse, John Hatteras kapitány őérte elő - igaz, csak az író fantáziája által. Tudták, hogy valójában többféle Északi-sark létezikő Ezek nem ugyanazon a helyen találhatóak, de közel vannak egymáshoz az északi Jeges-tengeren. A földrajzi Északi-sark az a hely, ahol a Föld forgástengelye találkozik a felszínnel. Helyzete nem állandó, hanem 435 napos ciklusban mozgást végez, melyet Chandler-ingásnak nevezünk. A mágneses Északi-sark az a pont, ahol a Föld mágneses mezeje lefelé mutat. Sir William Gilbert 1600-ban dolgozta ki az ezzel kapcsolatos elméletét, amely a mai napig megállja a helyét.
Valószínőleg minden főnök ilyen alkalmazottakra vágyik, hiszen Pearly el is vitte a zászlót, ha minden igaz egészen az Északi-sarkig, ahol 1909. április 6-án tőzte ki a lobogót. A későbbi kutatások ugyan nem cáfolják, de erősen megkérdőjelezik Pearly Északi-sarki látogatását. Mivel hivatalosan nem nyert bizonyítást az Északi-sark meghódítása, őszabad volt a pályaő a becsvágyó kalandorok számára. Az Északi-sark meghódításáért járó elismerést hamarosan egy másik amerikai követelte magának. Albert Cook nem kevesebbet állított, minthogy ő eljutott a sarkra, ráadásul közel egy évvel meg is előzte Pearyt. Mivel egy korábbi hazugságán már rajtakapták, így kétséges volt szavahihetősége, annak ellenére hogy fényképekkel bizonyította felfedezését. (Meg kell jegyezni, hogy ezekről utóbb kiderült, hogy hamisak, ugyanis más helyszínen készültek. ) Az amerikai kongresszus 1911-ben deklarált hivatalos álláspontja szerint, Pearyé az Északi-sark felfedezésének érdeme. A hetedik földrész Az 1909-es expedíció után bebizonyosodott, hogy az Északi-sark környékén nem létezik az oly sokáig feltételezett és keresett nyílt tenger.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Harminchárom év múlva, 1930-ban talált csak rá hulláikra a Bratvaag norvég fókavadász-hajó a kis Fehér-szigeten, a Spitzbergák és a Ferenc József-föld között. Mint Andrée szintén megkerült naplójából tudjuk, különböző okok, főleg a léggömb burkolatát bevonó jég, hamarosan lenyomták a Sast a tenger jégmezőire. A hajótörött csapat igyekszik berendezkedni a telelésre, úgylátszik sikertelenül: a feljegyzéseknek már októberben végük szakad. A három ember halálának pontos okát ma sem tudjuk. Néhány kilométerrel sikerült megdönteni Nansen rekordját — ez az eredménye a Lajos Amadé abruzzói herceg vezetése alatt 1899 nyarán útnak indult olasz expedíciónak. A "Stella Polare" nevű hajó a Ferenc József-földig viszi a résztvevőket — nemcsak olaszok, norvégek is vannak köztük — aztán itt, a Teplitz-öbölben, a Fligely-fok közelében áttelelnek. Innét indul 1900 márciusában a szánexpedíció a Sark meghódítására. Az egész kísérletet Cagni kapitány vezeti, a herceg nem vehet részt benne, mert a telelés idején lefagyott két ujját le kellett vágni.
Az Atlanti-óceán melegedése hatással van az atlanti meridionális áramlási rendszerre Forrás: Shutterstock Az AMOC jelenleg egy kritikus határérték felé halad, hiszen minden kibocsátott egy gramm szén-dioxid növeli a valószínűségét annak, hogy eléri ezt a kritikus értéket. Ha eléri és meghaladja ezt a pontot, az AMOC néhány évtizeden belül leállhat. Drámai éghajlati változás a következő tíz évben?. Ez pedig komoly hatással lesz az időjárás okozta károkra, hiszen komolyan összezavarhatja a nagy esőzéseket amelyektől Indiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában emberek milliárdjainak tápláléka függ. Amennyiben az AMOC leállna, Európa a fagy rabságában sínylődne, mert a téli lehűlés ezáltal sokkal erőteljesebb és intenzívebb lenne a normálistól. Ha ez bekövetkezne, akkor a ma még északra juttatott víz már nem kerülne elszállításra, és felgyorsítaná a tengerszint emelkedését az amerikai keleti part mentén, amely Florida elárasztását jelentené. Amennyiben az AMOC leállna, Európa a fagy rabságában sínylődne Forrás: Shutterstock A Golf-áramlat hatással van a világ csapadékmennyiségére.
2004. 02. 13 | Szerző: VG Online A Pentagon stratégájának előrejelzése szerint a globális felmelegedés káros hatásainak következtében tíz év múlva jégkori éghajlati viszonyok uralják el a Földet - írja az Index, a cikke alapján. A meglehetősen gyorsan lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében. Az amerikai hadügyi tárca annak ellenére kezdett foglalkozni a felmelegedéssel, hogy a klímakutatók számára sem világos, mikor éri el a környezeti változás a kritikus küszöböt. Abban azonban egyetértenek a tudósok, hogy a hirtelen klímaváltozás a közeli jövőben megtörténhet. Egyre nagyobb veszélyben a Golf-áramlat - Greendex. Analógiájuk szerint a klímaváltozás egy kenu felborításának mechanizmusával hasonlatos, vagyis kisebb billenéseket követően drámai fordulat állhat be: ahogy a kenu fejreáll, úgy a klíma is hirtelen megváltozhat. Arról, hogy a hirtelen változás tulajdonképpen mennyire történik hirtelen, a tudósok rendszerint adathiányra hivatkozva nem árulnak el sokat.
Egy új tanulmány szerint az Európa klímáját meghatározó Golf-áramlat jelenleg 15 százalékkal gyengébb, mint amilyen időszámítás szerint 400 körül volt. Ez az óriási eltérést a globális felmelegedésnek köszönhetjük és az időjárás alakulására nagyon rossz hatással lehet. A Golf-áramlat délről viszi a meleget az Északi-sark felé, ahol a víz lehűl, lesüllyed és visszaindul dél felé. Ez körforgás sok mindent befolyásol és jóval melegebbé teszi Nyugat-Európa éghajlatát, különösen az észak-európai teleket, mint amilyenek nélküle lennének. Extrém hidegek jönnek, ha összeomlik a Golf-áramlat | Gardenista. A változása itt télen extrém hidegeket okozna, a trópusokon az esőzésekben történne jelentős változás, máshol pedig a megnövekedett tengerszinttel kéne szembenézni. A globális felmelegedés felborítja ezt a körforgást a víz lehűlésének megakadályozásával, ami a jég elolvasztásával extra vizet juttat a rendszerbe. Forrás: Ugyan egyelőre nem várható ezeknek az áramlásoknak a leállása, de a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői szerint nem lehetünk biztosak abban, hogy ez nem fog bekövetkezni.
Fűti a kontinenst, szabályozza az időjárást A Golf-áramlat alapvetően befolyásolja az Észak-Atlanti térség időjárását: sokan attól tartanak, hiányában jégkorszak köszönt térségünkre. Ennél azonban bonyolultabb a helyzet, ami soha nem látott brutális viharokat okozna főleg Észak-Amerika keleti és Európa nyugati részén, de a hatások többségét ma még előrejelezni sem tudjuk. És ez az igazán veszélyes. A Golf-, vagy Atlanti-áramlatot elképzelhetjük úgy, mint egy hatalmas, észak-déli irányba futó folyót az óceánban, aminek mozgását alapvetően a hőmérséklet illetve a sókoncentráció észak-dél irányú különbségei határoznak meg. A hideg víz nagyobb sűrűségénél fogva lesüllyed, helyére az Egyenlítő környékéről érkező meleg víz áramlik, nagyon egyszerűen fogalmazva ez az északi "szívóerő" tartja fenn a folyamatot. Nagyjából így néz ki: Az áramlat szállította hőnek köszönhetjük, hogy Európában télen nem kell a Szibériában tapasztalt hideggel megbirkóznunk, és az év nagy részében a nyugatról érkező légtömegek csapadékban gazdagok.
Leszögezte: bár az okok jelentőségét még vizsgálni kell, azok biztosan az ember okozta klímaváltozással állnak kapcsolatban. Egy ponton visszafordíthatatlanná válhat – Az, hogy a Golf-áramlat áramlása gyengül, évtizedek óta ismert információ, és azzal is tisztában lehettünk, hogy le is állhat. De minden olyan kutatásnak, amely arra a következtetésre jut, hogy a leállás időpontja közel lehet, figyelmeztető jellege van, ezért fontos – mondta el a Magyar Hangnak Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Az tudományos vita tárgya lehet, hogy konkrétan mikor érheti el az áramlat azt a pontot, ahonnan a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Ez sok más, klímaváltozással kapcsolatos tényező kapcsán is kérdés lehet. Ilyen például a légkör felmelegedése, a sarki jég olvadása vagy a tenger vízszintemelkedése – mondta Perger András. A Golf-áramlat leállása nyilvánvalóan súlyos következményekkel járna az éghajlat szempontjából, a klímaváltozás következményei azonban már most is érzékelhetőek Európában.
A globális felmelegedéssel a lehűlés nem áll ellentmondásban, az átlaghőmérséklet növekedése ugyanis nem azt jelenti, hogy a Föld különböző pontjai azonos mértékben melegednek, hanem azt, hogy az átlaghőmérséklet emelkedik. Ennek a folyamatnak része lehet az, hogy bizonyos területek elsivatagosodnak, miközben az áramlások fűtő hatásának megszűnése akár olyan hatást is kiválthat, hogy más területeken hidegebb lesz, mint korábban. Ha túlhajtjuk a hintázást, nagyot eshetünk A Golf-áramlat a trópusokon kezdődik, ahol a víz nemcsak felmelegszik, de a párolgás miatt megnő a só koncentrációja is. Ez a víz az Egyesült Államoktól indulva észak-kelet felé, Európa felé folyik. Miközben folyamatosan hűl, egyre sűrűbb lesz, Grönlandhoz érve pedig már annyira sűrű, hogy mélyen a felszín alá süllyed. A tanulmány szerint amíg a szükséges hőmérséklet és sótartalom megvan, addig a keringés a fizikai törvényszerűségek miatt nem fog leállni. Az éghajlatváltozás miatt azonban felborulhat az egyensúly. Niklas Boers, a potsdami klímakutató intézet tudósának hasonlatával a Golf-áramlat olyan, mint egy szék két lábán hintázni: ha túlhajtjuk a hintázást, nagyot eshetünk.