"Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog" József Attila: Hazám! Metafora Megszemélyesítés Hasonlat Szineztézia 6 / 16 Milyen költői képre, alakzatra ismersz rá az alábbi idézetben? "A szívem egy nagy harangvirág" Ady Endre: A Tisza-parton Ismétlés Megszemélyesítés Metafora Hasonlat Alliteráció 7 / 16 Milyen költői képre, alakzatra ismersz rá az alábbi idézetben? " Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. " Arany János: A walesi bárdok Metafora Ismétlés Alliteráció Hasonlat Megszemélyesítés 8 / 16 Milyen költői képre, alakzatra ismersz rá az alábbi idézetben? "Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém! " Petőfi Sándor: János vitéz Hasonlat Alliteráció Megszemélyesítés Ismétlés Metafora 9 / 16 Milyen költői képre, alakzatra ismersz rá az alábbi idézetben? "Ösztövér kutágas, hórihorgas gémmel Mélyen néz a kútba s benne vizet kémel:" Arany János: Toldi Ismétlés Hasonlat Metafora Alliteráció Megszemélyesítés 10 / 16 Milyen költői képre, alakzatra ismersz rá az alábbi idézetben?
Metonímia (névcsere) Legfontosabb tulajdonsága, hogy a névátvitel két fogalom közti térbeli, időbeli, anyagbeli érintkezésen vagy ok–okozati kapcsolaton alapul. Pl. : Anyagbeli érintkezésen alapuló metonímia – ezek magát az eszközt anyagának nevével jelölik. Például: S Kukoricza Jancsit célozza vasával. (Petőfi Sándor: János vitéz 12. ) (A vasával jelentése itt: vasból levő fegyverével. ) 8. Szinekdoché A nem és a fajta, valamint a rész és egész felcserélésén alapuló szókép. a. A nem és a fajta fölcserélésén alapuló szinekdoché. Például: "Öklének csapásit sűrűn osztogatja:/ Ömlik a vér száján és orrán a vadnak" (Arany János: Toldi V. ) "Addig rá sem értek szólni a kutyának. / Volt pedig a hídnál hat erős szelindek" (Arany János: Toldi IX. ) b. A rész és az egész viszonyán alapuló szinekdoché. Például: "Az nem lehet, hogy annyi szív / Hiába onta vért, / S keservben annyi hű kebel / Szakadt meg a honért. (Vörösmarty Mihály: Szózat) "…de amennyi itt a rossz nyelv, százan is kinyújtják lapátnak, hogy a mások becsületét hordják el rajta. "
Petőfi Sándor: János vitéz-összefoglalás by Veronika Orbán
Okos Doboz digitális feladatgyűjtemény - 5. osztály; Magyar irodalom; Petőfi Sándor: János vitéz Belépés/Regisztráció Külhoni Régiók Tanároknak Etesd az Eszed Feladatok Játékok Videók megoldott feladat főoldal 5. osztály magyar irodalom petőfi sándor: jános vitéz (NAT2020: Petőfi Sándor: János vitéz - Költői képek, nyelvi alakzatok)
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Hibakód: SDT-LIVE-WEB1_637845572558432496 Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Tudásbázis Magyar nyelv és irodalom Matematika Természettudományok Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Pl. : "ütni készül ökle csontos buzogánya" (Arany János) – egytagú v. csonka: csak az azonosító van jelen. Pl. : "Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém! " (Petőfi Sándor) (azonosított: Iluska) 4. Költői jelző Érzékletes, különlegesen szép, kifejező, képszerű jelző. Színesíti a verset. Pl. : Te tünde fény! futó reménység vagy te, forgó századoknak ritka éke: zengő szavakkal s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke! (Radnóti Miklós) 5. Allegória Elvont fogalom megszemélyesítése (metaforák, megszemélyesítések sorozata által) Pl. : Petőfi Sándor: Föltámadott a tenger c. verse 6. Szineztézia (együtt-érzékelés) Lényege, hogy egy érzékterület körébe tartozó fogalmat valamely más érzékterületről vett rokon hangulati hatású szóval fejez ki. Művészi hatása abban van, hogy a különböző, de egyszerre ható érzékszervi benyomásokat (tapintás, ízlelés, szaglás, hallás, látás) hasonlóságukban, egyidejűségükben ragadja meg és állítja elénk az író. Pl. : "Csak a szinek víg pacsirtái zengtek:/ Egy kirakatban lila dalra kelt / Egy nyakkendő…" (Tóth Árpád: Körúti hajnal) 7.
A projekt két forrásból valósult meg; Kecskemét Református Egyházközség saját önerős keretéből és állami forrásból, mely az egyházkerületén keresztül érkezett a kecskeméti református templom felújítására. A legsürgetőbb feladat a tető felújítása volt. Ezen kívül a homlokzat felújításra és a belső terek világítására, hangtechnikára, gyenge és erősáramú felújítására, fűtéskorszerűsítésre, valamint a kertrendezésre készítettük el a társtervezőkkel el a terveket. Ez a templom Kecskemét város főterén, kiemelt helyen áll. Címke: református templom | HIROS.HU. 1684-ben épült, máig több átalakításon és felújításon esett át. Az 1960-as években befuttatták növényzettel, amely olyan dús és erős lett, hogy már károsította az épület falait, és tetőszerkezetét-fedését is. A városiak így szokták meg, nagy kérdés volt, elfogadják-e az épületet az új,, köntösben". A tervezői és tervezési szempontok mellett fontosak voltak az örökségvédelmi szempontok is. A terv engedélyezések is az örökségvédelmi hatóságnál történtek. Fontos volt, hogy műszakilag a 21. század kívánalmainak megfeleljen az épület, úgy, hogy ehhez esztétikailag is hozzá tudjunk tenni.
A díszterem freskói [ szerkesztés] Az épület egyik folyosója A városháza légifotón A Városháza dísztermében Székely Bertalan 1895 és 1897 között alkotott freskói találhatók. Ez volt a mester utolsó világi munkája. A témaválasztásnál két fő szempont játszott szerepet: kapcsolódjon Kecskeméthez, és az ország 1000 éves fennállásának ( Millennium) ünnepéhez méltó legyen. Több javaslat után végül két freskó valósult meg: az egyik a pusztaszeri gyűlés legfontosabb eseményét, a Vérszerződést ábrázolja. A hét vezér frízszerűen helyezkedik el, a kép meseszerű hangulatú. Jellemző még a rajz hangsúlyozása, a plasztikusság hiánya. A második kép I. Kecskeméti Református Egyházközség. Ferenc József koronázását ábrázolja. A kiemelt csoportban a király alakja mellett Andrássy Gyulát és Simor János hercegprímást láthatjuk. A freskó portrészerű, szinte minden szereplőt hangsúlyossá tesz. A két, egymástól időben távol eső jelenetet összekapcsoló eseménysor terve nem valósult meg, ehelyett az ablakkal és ajtóval tagolt másik két falfelületre történelmünk nagy egyéniségeinek álló alakos ábrázolásai kerültek.
A tetőcsere során az ácsok találtak olyan cserepet, amelyeknek a mázába bele volt égetve a gyártás évszáma és helye, valamint a mesterek neve. A cserép természetesen múzeumba került. Sajnos a cserepek felett elmúlt az idő, anyagszerkezetük meggyengült, a máz sok helyütt hibás, felpattant, így természetesen döntő részük nem volt alkalmas állapotban, hogy a szépen megújuló templom dísze legyen. A költséghatékonyság miatt nem tudtunk választani egyedi, kézi gyártású, mázas cserepet, nagy sorozatban gyártott, később is utánrendelhető engóbozott cserepekre volt szükség. Így találtunk rá a CREATON cég kerámia cserepeire. Kecskeméti református templom. Kapcsolatfelvétel után a cég képviselőitől színmintákat kértünk be. A CREATON cserépgyár munkatársaival (területi képviselő, építészlátogató, stb. ) nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki. Sok tervezői és kivitelezési támogatást kaptunk - többek között az épület nyugati tetősíkján a kivitelezés évét (2019) is beterveztük a cserépfedésbe. A CREATON munkatársai segítségével adaptáltuk a meglévő állapotra és a megrendelt cserép mennyiségre.
Református templom - Kecskemét A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtaláltahó (jobb oldali fotó). A repkénnyel körbeölelt épület Kecskemét főterének különleges színfoltja. A templom építésekor a kor szokásának megfelelően gazdagon díszítették a belső teret. Kecskemeti reformatus templom 2017. Az 1984-es felújítás során a fehér fedőrétegek alól előkerült eredeti festés néhány részletét sikerült helyreállítani. A török hódoltság idején Kecskemét egyetlen kőtemplomát a katolikusok és a reformátusok közösen használták. Később a református egyház fatemplomot készített, amely – valószínűleg egyházvitából fakadó gyújtogatás miatt - leégett. A budai pasa engedélyével (669 arany "kenőpénz" megfizetése után) 1680-83 között építhettek a református hívek kőtemplomot. A török hódoltság idején ritkaságszámba ment az ilyen engedmény.
Ma a műemléki védettség alatt álló református templomban harmonikusan élnek együtt a barokk, a rokokó és a klasszicista stílusjegyek, egyedivé téve az épületbelső hangulatát.
[3] [4] A Városháza napjainkban [ szerkesztés] A Városházában átadása óta, így napjainkban is, a városi önkormányzat testületei és hivatalai működnek. Az önkormányzati üléseket a díszteremben tartják, de házasságkötő teremként is funkcionál. A homlokzat közepén harangjátékot helyeztek el, amely napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt.