Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett. I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. lett. A katolikus egyházfő azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart. XIV. Dunakeszi augusztus 20 novembre. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap megülése is kimaradt a sorból. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék. Ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vitték végig a városon.
Büszkeséggel tölt el, hogy a jövő generációja már egy olyan városban nőhet fel, ahol a Városhoz méltó közösség tér van, ahol lehetőségük van összegyűlni, találkozni, és amire ők is büszkék lehetnek. Főterünk, amellett, hogy a várossá, közösséggé válás szimbóluma is, városunk történetének bemutatását is szolgálja. Talán nem véletlen, hogy helyszíne az egykori piacnak is helyet adó Dózsa György tér, amely kezdetektől az akkori falu központja is volt. A térépítészeti elemekben szintén többször megjelenik a történetiség. A tér közepén található 18 méter átmérőjű időspirálon Dunakeszi történelmének főbb állomásait örökítettük meg. Dunakeszi augusztus 20 mars. Olyan kulcsfontosságú elemeket, mint például IV. Béla adománylevelének vagy Dunakeszi várossá válásának időpontját. Látogassanak el augusztus 20-án a Főtérre, és az előadás előtt tekintsék végig Dunakeszi történelmének egyes állomásait! Ünnepeljük együtt az államalapítás évfordulóját, városunk főterének létrejöttét, és tekintsük meg közösen helyi művészeink, diákjaink részvételével a nagyszabású, ünnepi előadást!
Az Aranyvonat 1938-ban járta az országot, meghatározott útvonalakon, minden héten 1-3 napon át. (1939-ben is közlekedett, 1941-ben és 1942-ben csak néhány állomást érintett. ) Menetrendjét plakátokon, újságokban tették közzé, a nagyobb helyeken külön programfüzetet nyomtattak. Huszonkét magyar városban emelték ki, és tették ki közszemlére a Szent Jobbot. Augusztus 20. - Magyarország állami ünnepe | Dunakeszi Híradó. Több helyen megállt (hosszabb-rövidebb ideig), másutt csak lassított, és az emberek fedetlen fővel, térdelve tisztelegtek a magyarság e fontos ereklyéje előtt – amelyet csak az üvegen keresztül láthattak. A vármegye-határokon díszes küldöttség "vette át" és kísérte az első, feldíszített állomásra az aranyvonatot. Kiemelt figyelmet érdemel (és a résztvevők magas fokú együttműködéséről tanúskodik), hogy a hosszú országjárás során szinte egyetlen, a Szent Jobbhoz kapcsolódó incidens sem történt. Az aranykocsi – jelenlegi ismereteink szerint – a magyar vasúti kocsi és mozdonyállomány jelentős részével együtt elpusztult a második világháború során.
Az épületet darabokra vágták, a megszámozott darabokat pedig a Lechner térre szállították. A kápolnát az újjáépítés során kissé bővítették. Átépítették a tetőszerkezetet, illetve egy kereszthajót is építettek. A Lechner téri kápolnát 1929. november 17-én szentelte fel Glattfelder Gyula csanádi püspök, 1939-ben plébániatemplommá nyilvánították. A kápolna pilaszterei és vízszintes fugái az elmúlt évtizedek felújításai során elvesztek, amiként a homlokzatot díszítő kővázák is. 1969-ben az addig használt lócákat padsorokkal váltották ki, az 1980-as években pedig a bejáratot újították fel teljesen. Az épületet legutóbb 1997-ben tatarozták, a torony tetőszerkezetét 2005-ben renoválták. DELMAGYAR - Karácsonyi és szilveszteri miserend a Dómban. Források [ szerkesztés] A Szent Rozália Szegedi Görögkatolikus Kápolna (magyar nyelven). Szegedi Görögkatolikus Egyházközség. (Hozzáférés: 2011. április 17. ) Csongrád megyei örökségtár – Szeged (magyar nyelven). Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára. ) Szent Rozália-kápolna (magyar nyelven). )
Schmidt Andrea: Leemelték a Szent Rozália-kápolna toronysüvegét Szegeden (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2005. november 3. )
Megismertem az Adatkezelési szabályzatot és hozzájárulok, hogy a National Geographic Magyarország hírlevele(ke)t küldjön számomra és saját, vagy üzleti partnerei ajánlataival megkeressen a megadott elérhetőségeimen.
From Wikimedia Commons, the free media repository Jump to navigation Jump to search Object location 46° 14′ 53. 59″ N, 20° 08′ 54. 71″ E View all coordinates using: OpenStreetMap Subcategories This category has the following 7 subcategories, out of 7 total. D Dömötör tower (33 F) H Holy Trinity Column (Dom Square, Szeged) (7 F) N National Pantheon in Szeged (2 C, 6 F) O Open-air theater (Szeged) (5 F) S Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (8 F) Szeged cathedral (7 C, 84 F) U University building in Dóm Square, Szeged (1 C, 44 F) Media in category "Dóm tér (Szeged)" The following 8 files are in this category, out of 8 total. Az élet kútja bronz dombormű (Tóth Valéria, 1981). - 2008-05-03, Szeged, Dóm tér 13. - 768 × 1, 024; 295 KB Lány portré, Dóm tér az egyetem elött. Fortepan 2, 332 × 2, 974; 3. 34 MB Nemzeti Emlékcsarnok a Dóm téren. Fortepan 3, 591 × 5, 613; 6. 81 MB Dóm tér. Fortepan 5, 403 × 3, 395; 7. 66 MB Dóm tér. Katonai díszszemle 1937. június 18-án, Horthy Miklós kormányzó 69. Szegedi dóm miserend 2020 movie. születésnapja alkalmából.
A gyermeknap elhalasztva A korábban május 25-re tervezett plébániai gyermeknapot a várható rossz időjárás miatt egyelőre elhalasztjuk. A szegedi Egyházmegyei Kórustalálkozó Pünkösd hétfőt Szegeden töltötte az eleki egyházi kórus néhány tagja Aradi Zsolt karnagy vezetésével. Szeged-Belvárosi R. K. Plébánia - kezdőoldal. Meghívást kaptak ugyanis a Dómba, ahol az ünnepi mise után megtartott kórustalálkozón vettek részt. A mise alatt együtt énekelt az összes jelen lévő kórus a karzaton. … Bővebben… →
A kis templom búcsújára minden év július 2-án került sor, ilyenkor a összes városrész és Tápé képviselői is megjelentek. A kápolnában ravatalozták fel a hatalmas szegedi tanyavilág azon polgárait, akik a városban hunytak el, illetve a Szent Rozáliában öltött ünnepi ruhát a csanádi püspök, amikor Szegeden tett látogatást. A kápolna néhány évig zárva volt, amikor II. József császár rendeletére az ország összes kápolnáját bezárták, csak 1805 -ben nyitott meg újra. A járványoktól rettegő szegedi lakosok nagy számban keresték fel a kápolnát a 19. század kolerajárványai idején. Az 1879-es nagy szegedi árvízben az épület megsérült, bár össze nem omlott. Szegedi dóm miserend 2020 pdf. Az árvíz után a város területét több méterrel megemelték, az épület pedig a több méterrel megemelt Tisza Lajos körút mellett volt, így egyik falát a terület feltöltése szinte teljesen beborította volna. A város úgy döntött, hogy a régi kápolnát lebontja és új, díszesebb épületet emel új helyen. Az új kápolna a Dömötör-templomhoz kissé közelebb (a mai Dóm tér árkádjai helyén) épült meg.