Aztán jött a tüdőrák és összeesett. Negyven kilós volt a végén, amikor nála voltam… Akkor én már imádkoztam azért, hogy menjen el. Amikor tudod, hogy nincs visszaút, de lelkifurdalásod van amiatt, hogy apád halálát kívánod, idézőjelesen. De tudtam, hogy mindenkinek az lesz a megváltás… – Természetesen mindenki bízik a csodában, mi is így voltunk vele, de egy idő után be kell látni, ha a tudomány jelenlegi állása szerint nincs mit tenni, akkor jobb egy haldoklónak, ha elmegy. Halál rokona. Láttam, hogyan fogy el az apám, és anyám hogy megy tönkre ebben. Tudom, kegyetlen kimondani ezt, de akinek volt vagy van halálos beteg rokona, tudja, mit érez ilyenkor egy ember… – mondta nagyot sóhajtva Rákóczi, amikor erről a nehéz időszakról kérdeztük.
ITT. Látni még a képeken egy kiugrott, pozíciót (na, jó, legyen: politikai lehetőségeket) kereső Hidast, egy nem tudni, kit képviselő, kinek a nevében, alighanem a sajátjában tárgyaló költőt, és Orosz Őrsöt, az Összefogást alapító MKP-st. Kicsoda az ember? Meghalt Hankiss Ágnes | Mazsihisz. Oriskó Norbertet, a szlovákiai magyar szélsőjobb és irredenta "újságírás" oszlopos fénykardja fényképezőgéppel, nem derül ki, tárgyal-e vagy csak fotózik… érdeklődése azonban beszédes. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának nem egy tagszervezete és tagja jelezte a neten nyilvánosan, hogy senki sem hatalmazta fel a Kerekasztalt ilyen tárgyalásokra, legalábbis nem tudnak róla, mégis ott van. Tehát illegitim módon jár el… Viszont elnézve a ki tudja mióta nem frissített taglistát (már elhunyt személyek is akadnak rajta), az MKP-s vonal világos. Az MKP tehát úgy fog össze – nem mással – hanem önmagával, hogy különféle szerepekbe bújtatott MKP-sokkal tárgyal az összefogásról egy MKP által létrehozott Összefogás nevű párttal /-ban / -ról. Ebből a kevésbé tájékozott választó mit lát?
Félreértések elkerülése végett (fölöslegesen, mert mindenki úgy érti félre, ahogyan akarja) leszögezném: nincs abban semmi, ha valaki emkápés. Vagy eszeneszes, vagy kotlebás. Vagy akármilyen párt szimpatizánsa, tagja, választója. Ez mindenkinek demokratikus joga. Ha egy párt be vagyon jegyezve egy demokráciában, az törvényesen működik. Amíg nem szünteti meg a bíróság. Az már más kérdés, hogy a törvény öle széles, az etikáé pedig kevésbé. A szereteté meg sajna még kevésbé… Fotó: Összefogás (Facebook) Mindenhol vannak meggyőződésesek – rájuk azonban sosem haragudhat egy valamilyen liberális demokrata, sőt még egy sima (az milyen? ) demokrata sem, hiszen a szívüket és meggyőződésüket követik. Kicsi a mi világunk, így aztán minden embernek van rokona, ismerőse, boldog őse, de még barátja is olyan, aki igazán undorító politikusoknak vagy pártoknak drukkol. Mi pedig egy bizonyos határ átlépéséig toleráljuk ezt, aztán konfrontálódunk, majd pedig pár hónap, év múltán ismét elviseljük az illetőket magunkkal egy légtérben, mert nem ér annyit mondjuk egy esküvő vagy temetés vagy keresztelő, hogy tönkretegyük egy jó kis botránnyal valaki miatt, aki olyan, amilyen.
Leírás: "Olvasóim nélkül nem írtam volna meg e könyv felét sem; nékik köszönöm, hogy soha magányosnak nem éreztem magam, és, akárhogy is fújtak e korszak jeges szelei, nem kellett fáznom és borzonganom" - írta Faludy György versei első gyűjteményes kiadásának utószavában. E töretlen népszerűséget elsősorban színes egyéniségének, intellektuális érzékenységének és kiapadhatatlan, sok szenvedésen érlelődött humanizmusának köszönhette. Verseiben - melyeket diákkorától kezdve egészen haláláig írt - megtalálható mindennek a lenyomata: a széles körű műveltség és világlátottság, a szépség iránti vonzódás. De ugyanígy a különböző szerepekkel való játék, a fordítás és átköltés közti határvonal elmosódása is, melyek már fiatalon megalapozták hírnevét, és amelyek ma, tíz évvel a halála után még aktuálisabbá teszik költészetét. Jelen kötet e terjedelmes és gazdag életmű első felét, az 1956-os, második emigrációig megírt verseket tartalmazza. Utoljára 2001-ben, még a költő életében jelentek meg Faludy György összegyűjtött versei.
Ebből a gyűjteményből értelemszerűen kimaradtak az egy évvel később, 2002-ben megjelent Viharos évszázad kötet darabjai és mindazok, melyek halála után az Elfeledett versek című kötetben láttak napvilágot: kéziratban fennmaradt késői versek, ifjúkori zsengék és egyéb, korábbi kötetekből különböző okokból kihagyott költemények. Mostani kiadásunk mindezeket egybegyűjtve tartalmazza, kiegészítve néhány olyan, az utóbbi években fölbukkant szöveggel, melyek az Elfeledett versekben sem szerepeltek. Szándékunk szerint tehát e kötet - párdarabjával, a Versek 1926-1956 gyűjteménnyel együtt - tartalmazza az összes ma hozzáférhető és a költő által sajátjaként felvállalt Faludy-verset. "Emberként is, költőként is figyelemre méltó jelenség volt. Életműve tárgyalandó az irodalomtörténetben. Azt pedig az utókor fogja eldönteni: hová helyezze költészetét a magyar irodalmi kánon mércéjén" - írta róla Sárközi Mátyás 2011-ben. Reméljük, a mostani kiadás hozzájárul ahhoz, hogy Faludy György elfoglalja az irodalmi kánonban őt megillető helyét.
Versek 1956-2006 Faludy György Alexandra Kiadó, 2016 552 oldal Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789633578100 3999 Ft 3809 Ft Az áfa összege 190 Ft Leírás Faludy György verseiben - melyeket diákkorától kezdve egészen haláláig írt - megtalálható mindaz, ami olvasói körében oly népszerűvé tette: a széles körű műveltség és világlátottság, a szépség iránti vonzódás és a kiapadhatatlan, sok szenvedésen érlelődött humanizmus. De ugyanígy a különböző szerepekkel való játék, a fordítás és átköltés közti határvonal elmosódása is, melyek már fiatalon megalapozták hírnevét, és amelyek ma, tíz évvel a halála után még aktuálisabbá teszik költészetét. Jelen kiadás - párdarabjával, a Versek 1926-1956 gyűjteménnyel együtt - tartalmazza az összes ma hozzáférhető és a költő által sajátjaként felvállalt Faludy-verset.
Az őt híressé tevő átköltéseket legkiválóbb kortársainak hada ítélte el; fordítási, az antik formákat elvető és helyesírási tanait a hivatalos literatúra mindig elvetette. Életútja is többször elsodorta az irodalmi élet... Test és lélek A világlíra 1400 költeménye - Faludy György műfordításai Faludy György Faludy György a múlt század harmincas éveinek végén a világirodalom ezer legszebb versét készült lefordítani. A grandiózus kötetet csaknem fél évszázadon át érlelte, hiszen először 1988-ban látott napvilágot. Rotterdami Erasmus Faludy György Faludy György Rotterdami Erasmusról írt életrajzi regénye Londonban jelent meg 1970-ben, majd három évvel később németül is kiadóra talált. A forradalom emlékezete Faludy György Faludy Zsuzsa A kötet, mely 1956 félszázados évfordulójának állít emléket, Faludy György közéleti témájú publikációinak és nemegyszer nyersen őszinte lírájának ötvözete. Pokolbeli víg napjaim Faludy György Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében.
A temetése? Hát, az lepett meg engemet, amikor ott a sírjánál álltam, Illyés Gyula megjelenik, a legjobb barátja, aki egy szót se küldött az Attila sírjához. Később aztán játszotta a jót, a nagy barátot. Különben én Illyés Gyulával jóban voltam. Csodálatos módon nemcsak jóban voltam, hanem amikor börtönben voltam, ő volt az egyetlen, aki valamit tet t értem. Révaival beszélt, és próbálta Révait meggyőzni, hogy engem jogtalanul csuktak le, és Révai állítólag tett is valamit, de én nem éreztem annak semmiféle hatását. Illyésnek egy jó verse van, az Egy mondat a zsarnokságról. Túl nagyra tartották egész életében. Azért, mert komoly volt és méltóságteljes már fiatalon. A kommunisták azt mondták, ez kommunista, a nácik azt mondták, ez náci, a liberálisok azt mondták, Illyés Gyula liberális ember, a szociáldemokraták pártjának meg tagja is volt. Mindenki azt hitte, vagy azt képzelte, hogy az ő embere. Hogy kit tartok igazán említésre méltónak a jugoszláviai magyar írók közül? Én írónak a Herceget.