Leírás A nyomorultak 1-2. Victor Hugo Az író több mint egy évtizedig, 1850-től 1862-ig tartó száműzetésében született talán legismertebb regénye, A nyomorultak. Az alaptörténet egyszerű: Jean Valjeannak, a szökött fegyencnek nem bocsát meg a társadalom, s a férfinak emberfeletti erőfeszítésébe kerül, míg végre sikerül "rendes emberré" válnia. Ellenfele Javert rendőrfelügyelő a külsőséget, a látszatot istenítő burzsoázia tipikus képviselője, aki végül is belátva kudarcát, öngyilkos lesz. Az izgalmas fordulatok, a különleges helyzetek és a végletes jellemű szereplők a romantika egyik legnagyobb alkotásává teszik a regényt. Hugo minden szempontból teljességre törekedett a regény írásakor, és a 19. század első fele enciklopédiájának is szánta. A nyomorultak regency movies. A kor nevezetes eseményeit – Waterlootól egészen a forradalom barikádjaiig – szinte leltárszerű pontossággal írja le. Eközben sort kerít arra, hogy beszámoljon e fél évszázad szinte valamennyi filozófiai eszményéről és társadalmi problémájáról. Elmondja véleményét az anyaságról, ráirányítja a figyelmet a gyerekek szenvedéseire, tiltakozik a nyomor, a kizsákmányolás, a prostitúció, a részrehajló jogalkotás és az embertelen börtönviszonyok ellen.
Digne városának püspöke, Myriel, akit tiszteletből Bienvenu úrnak hívnak, megvendégeli őt egy éjszakára. Jean Valjean még az éjjel ellopja a püspök ezüst evőeszközeit és eltűnik, de a hatóságok elfogják és visszahurcolják a püspökhöz. Bienvenu úr azonban azt hazudja, hogy önként adta Jean Valjeannak az evőeszközöket, ráadásként két ezüst gyertyatartóját is a volt fegyencnek ajándékozza, így megmentve őt a visszaesőknek járó gályarabságtól. Ezután Jean Valjean egy kisfiútól - Kicsi Gervaistől - ellopja a kétfrankos pénzérméjét. Tettén megbotránkozik. Victor Hugo: Nyomorultak. Visszaemlékezve a püspök jóságára Jean Valjean megtér, elhatározza hogy életét a jócselekedeteknek szenteli. Hat év múlva gazdag iparosként látjuk viszont Montreuil-sur-Merben, aki városa felvirágoztatásáért és támogatásáért nagy tiszteletnek örvend. Úgy ismerik, mint a rejtélyes Madeleine urat, senki sem tudja igazi nevét, s ezzel szembeszegült a feltételes szabadság tilalmának – de igazi személyazonosságát a gályarabság kockázata mellett is titkolja.
Tágabban értelmezve olyan jelen idejű regény, amely panoráma jellegű korrajzot nyújt (pl. a XX. század első felének nagy regényei).
Nem tekintgetett se jobbra, se balra, mert attól félt, hogy bizony még valamit lát az ágak vagy a bokrok között. Így érkezett a forráshoz. ˝ Eszembe jutott a sok évvel azelőtti filmsorozat ugyanez a jelenete és pontosan azt a borzongást éreztem és még azt is, hogy mindenképpen el kell olvasnom ezt a könyvet. Háromgyerekes anyukaként szó sem lehetett róla évekig. A nyomorultak regency 18. Nemrégiben szántam rá magam, hogy végre elolvassam, de annak ellenére, hogy kell hozzá jó sok szabadidő, nagyon örültem, hogy megismerhettem Victor Hugo igazi művét. Előfordult már velem, hogy film után olvastam könyvet és persze a fordítottja is, de ennyire egyértelműen még nem éreztem, hogy ez a könyv egészen más mint a filmek. A történet persze ugyan az, de fontos részleteket kihagytak, bár nem ez a lényeg, hanem az egész regény felépítése. Minden szereplő előélete részletes ki van dolgozva. Nem fontosak ezek a részletek a történet szempontjából, de megismerhetjük a történelmi hátteret, a korabeli francia társadalmi életet, azt hogy hogyan jutottak el a szereplők a regény cselekménye idején való állapotukba.
1851 és 1870 között politikai emigrációban élt Belgiumban, Jersey szigetén, végül Guernsey szigetén, Saint Peter Portban. Visszatérése után a szenátusban politizált. A nyomorultak regency 1. Republikánus, demokrata, sőt szocialista eszméket vallott. Olvasta Charles Fourier és Pierre-Joseph Proudhon írásait. Jean Monnet-t és Robert Schumant száz évvel megelőzve javasolta az Európai Egyesült Államok (Európai Unió) létrehozását.
Egy katonaének: 1589-ben a jó hírnevét elvesztegetett, mindenéből kifosztott Balassi Lengyelországban bujdosott. A haza eddig hiányzott költői szótárából, a szülőhaza csak mos szépül "édes hazává", mikor már hazátlanná vált. Búcsút mond hazájának, barátainak és mindazoknak a dolgoknak, melyeket nagyon szeretett. A költeményből hiányzik a jövő biztató reménye: a költő útja a teljes bizonytalanságba vezet. CSak a visszahúzó, a marasztaló, megszépült emlékek szerepelnek az elégiában: itt a jövőtlen múlt uralkodik. Az utolsó és az utolsó előtti töredékes strófa kivételével mindegyik versszak végén más és más csúcsformula van: ez Balassi nyelvi gazdagságát bizonyítja. A "szerelmes ellenség" nyilván Losonczy Anna. Balassi tulajdonképpen a 16. Balassi Bálint: Egy katonaének. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává. Az emlékek idézése kirostálta múltjából mindazt, ami szenny, bűn vagy szégyellni való volt, s a jelen szomorúságával szemben felragyogtatta élete valóban múlhatatlan értékeit. A költő katonai-vitézi erényeit senki sem vonhatta kétségbe: emléket állíthatott Egernek, a vitézi életforma már eltűnő hőskorának s önmagának is.
Látd-é, szerelemnek vagyon mely nagy ereje? 14 Acontius ifjat vallyon mi tanítá, Cydippe szavával hogy almán azt írta, Mintha már Cydippe volna ő mátkája, Erős esküvéssel véle azt fogadtatná. 15 Trójának mi rontá el erős kőfalát? Priamusnak mi veszté el királságát? Pyramust és Thisbét, az igen szép leánt Szerelem ölé meg, látod-é nagy hatalmát? 16 Achilles Trójában csak Polyxenáért Ellenség keziben ment csak ő kedvéért; Aeneas Turnussal megvítt Laviniáért, Gismunda megölte ő magát Gisquardusért. 17 Szénás városbéli hol szép Lucretia? Hol vitéz Deiphobus szeretője, Lyda? Hol vagyon Carthagóba lakó Elissa? Ezeknek mind csak az szerelem volt gyilkosa. 18 Hol Diomedessel az ferdős leánya? Balassi bálint verselemzés. Leander szerelme, az is egy nagy példa; Jusson Procrisnak is eszedbe halála, Spániába nemrég mint járt Donya Liciza? 19 Penelope özvegységének mi oka? Ispitályban miért lakott Magelona? Phyllis Demophoont is addig miért várta? Azért, mert szívükben gerjedt szerelem lángja. 20 Igaz szerelmő Leucippét nyavalyára, Ifjú Theagenest annyi bujdosásra, Nagyot kicsin renden való házasságra, Mindent csak szerelem vitt képtelen dolgokra.
Az 5. versszak a "második pillér". Az 1. szakaszban a költemény címzettjeihez, a vitézekhez fordul közvetlenül a költő, közvetett címzettjeit, az olvasókat pedig érzelmi érvekkel akarta meggyőzni a végvári élet szépségéről. Most az 5. strófában a részleteket elhagyva, azok fölé emelkedve, a katonaélet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Balassi bálint vitézi versei. Balassi tudatos szerkesztő művészetére vall, hogy a vers középpontjába helyezi ezt a strófát, melyben az ellenségét kereső, a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti: "Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak. " A "szép tisztesség" és a humanista "hírnév" övezi a katonákat, hiszen harcuk egyszerre jelenti az "édes haza" és a kereszténység védelmét. Balassi fedezi fel a hazáért vívott önfeláldozó küzdelem erkölcsi szépségét, mely hozzátartozott a reneszánsz emberi teljességhez. A következő nagy szerkezeti egység újra három szakaszból áll (6-8. ). Ismét mozzanatos képek peregnek előttünk a katonaéletből.
Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Balassi bálint versek. Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt telkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.