A 2. routert ap módban csatlakoztasd és annak a wifijét használd. Mivel a pppoe-t a WAN portról szedted le, logikusan a WAN portot kellene vele összekötni. Így látnád, hogy milyen ip tartományból ad ip címet a saját routerednek és azt is látnád, hogy mi az ont ip címe (gateway ip). pinnacle Sziasztok! Monoron volt mostanában fejlesztés? Nem volt ilyen kék régebben. Új bázisállomást is telepítettetek talán, hol is lehet ez megnézni? Régebben csak kint volt a 4-es út mellett. Internet szakadozik - Digi (PPPoe) | HUP. Itt érdeklődj. Ez a vezetékes net topicja. Sziasztok, Érdeklődnék a 11. kerületben lakóktól (Rátz László utcában lakom), hogy mennyire megbízható a Digi (FTTH -t szeretnék majd bekötni)? Váltanék Vodáról, mert eléggé pofátlan az árképzési stratégiájuk... Ez egy. 50-es rombolópuska, elég szép visszarúgással. tzabo Pár utcával délebbre lakunk, teljesen jó. birorichard 10. kerben masnal nem szarakodik a digi? Nalam kb feloraja nem tud csatlakozni pppoe-n, ha neha sikerul is, folyton ledobal. Dasus friss újonc De, itt is ugyanezt csinálja.
Ha igen akkor írj levelet hibabejelentőre hogy szeretnéd elérni az otthoni NAS-t és kéred tegyenek vissza publikus IPv4 címre iMaverick addikt Az előző kollégák hsz-aihoz: port nyitás volt? Ha nem, akkor passzív módban vagy, az meg nem az "igazi". Ha a győzelem gátja a gát, akkor fel kell robbantani. (Szaffi, 1985) Köszi Szépen de én annyira nem értek hozzá. Ubuntu - Digi internet probléma - ubuntu.hu. Azt sem tudom hol keressem. Köszönöm, utorrentnél nem nagyon akar seedelni. Ott lennt pirosban van. Aktív témák
Az ont most router üzemmódban van. A routert vissza dugtam rá lan1re a wan helyett. A routerben töröltem a pppoe beállításait. A dinamikus ip be van állítva. Így sem jön be a 192. Mit csinálok rosszul? Az ok hogy a leírásban 1. 1 szerepel de bármire átírható. Azért megpróbálnám a 0. Digi internet probléma login. 1-et is. Vagy nincs router módban, ezt az ügyfélkapura belépve is tudod ellenőrizni. Én magam állítottam ügyfélkapun router üzemmódba és megvártam a negyed órát, de azóta már sokkal több eltelt, előtte ugye wifi jelet sem adott, tehát ez biztosan router módban van most. Próbáltam közben a 0. 1-et is, de semmi. ONT SN:xxxxxxxx Jelenleg ROUTER üzemmódban van Megvártad ez ok, de ki is húztad a konnektorból és visszadugtad művelet is volt? Nézd meg akkor mobilon a WiFi beállításoknál hogy milyen IP-t kap a mobil az ONT-ra csatlakozva. Abból már kikövetkeztethető a tartomány. [link] Igen áramtalanítás is volt. Mindegy feladom, azért köszi. Én elköltözök és a szolgáltatás más nevére lesz írva, segíteni akartam, hogy beállítom nekik a WiFi-t, de akkor majd hoznak egy routert azzal egyszerűbb a PPPoE.
( 2 szavazat, átlag: 5, 00 az 5-ből) Ahhoz, hogy értékelhesd a tételt, be kell jelentkezni. Loading... Megnézték: 1 091 Kedvencekhez Közép szint Utoljára módosítva: 2018. február 21. A trianoni békediktátum és következményei A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. jún. 4. ) szerves részét képezte a versailles-i békerendszernek (a békekonferencia megnyílt 1919. január 18. -án). A győztesek (antant) újraszabták Európa térképét, s mesterséges határok mellett Magyarország új létfeltételek közé kényszerült. A történelmi Magyarország területe 282 ezer km-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km2-re, lakossága 18 millió […] A trianoni békediktátum és következményei A Magyarországgal kötött trianoni béke (1920. A történelmi Magyarország terület e 282 ezer km-ről (Horvátország nélkül) 93 ezer km 2 -re, lakosság a 18 millió főről 7, 5 millió főre csökkent. Hozzávetőleg 3, 3 millió magyar került a szomszédos országokhoz, 63 vármegye közül mindössze 10 maradt érintetlen. A béke értelmében hazánk hadsereg ét 35 ezer főben maximálták, megtiltották a sorozást, a fegyver-és hadianyag-importot, elrendelték a flotta és a légierő leszerelését.
A békeszerződést 1947. február 10-én írták alá Párizsban, a francia Külügyminisztérium Szajna parti épületében. Bele kell törődni Lelkesedést Magyarországon természetesen senki részéről sem váltott ki, de olyan megdöbbenést és elkeseredést sem, mint 1920-ban a trianoni békeszerződés aláírása. A magyar társadalom nemzeti kérdésre érzékeny része ekkortájt döbbent rá és kezdett beletörődni abba, hogy nemcsak az integrális vagy optimális "nagy-revízió" irreális, hanem az etnikai revízió, illetve a méltányos kiegyezés is. Bibó István ezek után helyezkedett arra az álláspontra, hogy a trianoni határokat "mind fizikailag, mind lelkileg" elfogadva a magyarság a továbbiakban csak két dolgot tehet: a "kölcsönös és feneketlen gyűlölködés örvényeit" elkerülve példát ad a "kisnépek közötti lojalitásra és mértéktartásra", és ugyanakkor felelősséget érez "a határokon túli magyarság sorsával szemben". 1947-es számvetésében (Forradalom után) hasonló gondolatoknak adott hangot Szekfű Gyula is. "Ezek után pedig – írta akkori moszkvai követünk – egyszer s mindenkorra el kell némulnia minden revíziós törekvésnek és propagandának", a szomszédos államokkal szemben Magyarországnak a továbbiakban csak "egyetlen kívánsága" lehet: "a náluk lakó magyarok állampolgári jogainak tisztességes megadása és emberies bánásmód velük".
A delegációt vezető külügyminiszter, a kisgazda Gyöngyösi János a konferencia augusztus 14-i ülésén 22 ezer négyzetkilométer átengedését kérte Romániától közel 2 millió lakossal, és területi autonómiát Székelyföld számára. Amerikai tanácsra néhány napon belül ezt 4 ezer négyzetkilométeres keskeny partiumi sávra, illetve kevesebb mint félmillió lakosra redukálta. Ezt sem támogatta azonban egyik nagyhatalom sem. A békekonferencia így végül jóváhagyta a külügyminiszterek májusi döntését, vagyis a trianoni határok helyreállítását. Az egyetlen módosítás a magyar–csehszlovák határ Pozsonnyal szembeni szakaszán történt, de ez sem Magyarország, hanem Csehszlovákia javára. Stratégiai szempontokra hivatkozva ekkor került Csehszlovákiához Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár. A területi kérdések mellett a békeszerződés számos katonai, gazdasági és egyéb előírást is tartalmazott, ezek közül legsúlyosabb az volt, hogy 300 millió amerikai dollár értékben háborús jóvátételt kellett fizetnünk. Ebből 200 millió a Szovjetuniót, 100 millió pedig – 70:30 százalékos arányban – Jugoszláviát és Csehszlovákiát illette.
Vasfüggöny A békeszerződés aláírásával, majd nemzetgyűlési elfogadásával és 1947. július 16-i becikkelyezésével Magyarország nemzetközi jogi szempontból visszanyerte szuverenitását, és elvileg a független államok sorába lépett. A magyar politikát addig kontroll alatt tartó Szövetséges Ellenőrző Bizottság feloszlott, a szovjet generálisok ezen keresztül gyakorolt hatalma megszűnt. Az Ausztriával való összeköttetés biztosítására hivatkozva mintegy 50 ezer fős szovjet katonai állomány azonban továbbra is Magyarországon maradt. Ezért és az ország erőszakos szovjetizálásának éppen ezekben a hónapokban kezdődő felgyorsulása miatt azonban a valóságban nem a szuverenitás visszaszerzése, hanem annak elvesztése következett be. Az ország külpolitikai mozgásszabadsága lényegében teljesen megszűnt. Fontos külpolitikai döntéseket a továbbiakban Budapesten nem hoztak, vagy amennyiben mégis, akkor azok minden szempontból a Moszkvában meghatározott irányvonalat fejezték ki. A Stettintől (Szczecin) Triesztig leereszkedő és Európát kettészelő vasfüggöny, amit Churchill az elsők között észlelt, változó formában ugyan, de az 1980-as évek végéig egész Kelet-Európa mozgásterét meghatározó kemény realitásnak bizonyult.
1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 48, 1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Mintegy 3, 3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe. A magyar nemzetiségűek lélekszáma az elcsatolt területeken az 1910-es népszámlálás alapján: Felvidéken (ma Szlovákia): 884 000 fő, a helyi lakosság 30%-a Erdélyben (ma Románia): 1 662 000 – 32% A Vajdaságban (ma Szerbia): 420 000 – 28% Kárpátalján (ma Ukrajna): 183 000 – 30% Horvátországban: 121 000 – 3, 5% Muravidéken (ma Szlovénia): 20 800 – 1, 6% Felsőőrvidéken (Burgenland) (ma Ausztria): 26 200 – 9% A békeszerződés után a magyar népesség aránya a népmozgás miatt általában csökkent, de az elcsatolt területeken ma is nagy számban élnek magyarok.
A partiumi Arad–Nagyvárad–Szatmár sáv és a Csallóköz visszakerülésében a megkérdezettek 75 százaléka reménykedett, Kolozsváréban 56 százalék és a Székelyföldében 50 százalék. A nyugat hajlott némi revízióra Az 1945-ös választásokon abszolút többséget szerzett Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt vezetői a munkáspártok álláspontja és a közvélemény irreális optimizmusa között álltak. Számot vetve az ország háború alatti politikájával, többek között a sikertelen kiugrási kísérlettel, ők csak a Hitlert 1944 augusztusáig nagy erőkkel támogató Romániával szemben támasztottak területi követelést. Igényük nem volt alaptalan. A szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereinek 1945. szeptember 20-i, zárt ajtók mögötti londoni értekezletén ugyanis Ernest Bevin brit és James Byrnes amerikai külügyminiszter egymással egyeztetve azt javasolták, hogy a magyar–román határt a partiumi sávban módosítani kellene Magyarország javára. Mivel a Romániával kötött fegyverszünet erre lehetőséget adott, a brit–amerikai javaslatot Georges Bidault francia külügyminiszter is támogatta.
Az összefogás, amely létrejött, nem pusztán politikai, hanem morális kérdéseket is felvet, az alapkérdés az, hogy a két korábban szemben álló párt (a Jobbik és a DK) – hiszen a Jobbikot maga Gyurcsány Ferenc kormányzása ellen hozták létre, és azzal szemben erősödött meg – összefogott, ezzel a saját egykori támogatóit árulja el – nyilatkozta az Észak-Magyarországnak Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője. A feltette válaszra váró kérdéseit Ön korábban azt mondta, hogy június 4-e a jobbikosoknak gyásznap, hiszen ezen a napon született Gyurcsány Ferenc. Azt is mondta, hogy Gyurcsány Ferenc személyes tapasztalatokat szerzett a terror és az elnyomás terén 2006 őszén. Fenntartja ezeket a kijelentéseit? Ha nem, akkor mitől változott meg a véleménye? Nem gondolja, hogy az ellenzéki összefogást terhelő ilyen és ehhez hasonló – korábbról datálható – belső feszültségek a választási vereségükhöz fognak vezetni? Egy esetleges választási győzelem esetén – amelynek a közvélemény-kutatók szerint egyre kisebb az esélye – az említett feszültségek a koalíció széteséséhez fognak vezetni?