Az SPD nagyarányú – öt százalékpontnál nagyobb – győzelme esetén ugyanis a liberálisok vezetőjének, Christian Lindnernek muszáj tárgyalóasztalhoz ülnie a szociáldemokrata Olaf Scholzcal, hisz nem tehetik meg a szavazókkal, hogy kihagyják a legtöbb voksot kapó pártot. Molnár Tamás szerint bármelyik forgatókönyv is érvényesül, december előtt szinte biztosan nem lesz kormánya Németországnak, már csak azért sem, mert a Zöldek és a liberálisok elképzelései nagyban eltérnek. Világ: Scholz kancellár: El kell érnünk, hogy ez a háború mielőbb véget érjen | hvg.hu. A konzervatív–liberális koalíció tartományi szinten már bizonyított: Észak-Rajna–Vesztfáliában ugyanis a két párt jól, stabilan együtt tud dolgozni Armin Laschet vezetésével. Hogy a Zöldek milyen módon csatlakozhatnának egy ilyen pároshoz, az a jövő zenéje, de akár még ebben az évben kiderülhet. Angela Merkel távozása meghatározza az európai politikát is – hangsúlyozta a kutató. A veterán német kancellár ugyanis sokszor előmozdította az amúgy is lassú európai döntéshozatalt. Egy ritkán látott politikai egység jöhet létre a fő európai hatalmak vezetői között, ugyanis mind az olasz miniszterelnök, mind a francia elnök, és kancellári kinevezése esetén Olaf Scholz is a föderatív Európa támogatója.
"Ez Putyin nagy hibája" – fogalmazott a kancellár, aki szerint az orosz elnök olyan "területi követeléseket hajszol, amelyek korábbi évszázadok gyarmati vízióiban gyökereznek". Scholz arról is beszélt, hogy Putyin eredeti terveiből nem lett semmi, mert az ukránok nem zászlókat lengetve és tapsolva fogadták az orosz katonákat, hanem védik magukat. Öt hét után láthatók a következmények, amelyeket a háború okozott nemcsak Ukrajnában és Oroszországban, hanem az egész világban. A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi problémákat csak még inkább súlyosbítja ez a háború, amely a jövőt pusztítja el, túlnyúlva Ukrajnán és Oroszországon – mondta a német kancellár. Scholz ugyanakkor méltatta a nyugati összefogást, "a világ demokratikus államainak nagyszerű egységét", az Oroszországgal szemben gyorsan bevezetett szankciókat. Német kancellár választás. "El kell érnünk, hogy ez a háború mielőbb véget érjen. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Európában a békét újra azok az alapelvek biztosítsák, amelyekért Willy Brandt, Helmut Schmidt, Egon Bahr és Johannes Rau (az SPD korábbi vezető politikusai) olyan keményen küzdöttek, vagyis hogy az országok határai sérthetetlenek, és az államok nem kezdenek területszerző háborúkba" – mondta Olaf Scholz az esseni rendezvényen, amelyen a május 15-i észak-rajna-vesztfáliai tartományi választás előtti kampányát nyitotta meg az SPD.
Ostromolják a német szövetségi parlamenti választás tisztaságába vetett hitet a német közösségi médiában terjedő álhírek, dezonformációk és összeesküvés-elméletek. A közelmúltban több millió megtekintést szerzett egy oltásellenes videó a YouTube-on, a Facebookon tízezrek osztottak meg egy szélsőjobboldali pártot népszerűsítő bejegyzést, a vezető német politikusokat támadó Twitter-poszt hónapokon át gyűjtötte a lájkokat – írja a Politico. A brüsszeli lap szerint Európa gazdasági motorját több ezer ilyen típusú közösségimédia-bejegyzés hálózta be, és mind mögött a Kreml-közeli RT műsorszóró német nyelvű felülete, az RT Deutsch áll. Az RT (korábbi nevén Russia Today) hivatalos célja több nyelven alternatívát ajánlani a felületein a nyugati fő sodratú médiával és retorikával szemben. Német választások: két tartományban is kikapott Merkel. Kritikusai szerint azonban nem csinál mást, mint a putyini Oroszország stratégiai érdekeit érvényesíti: bomlasztja a nyugati társadalmakat és elülteti a Kreml narratíváját a nézők fejében. Úgy tűnik, az RT Deutsch belevetette magát a dezinformációs munkába, a Politico szerint a legaktívabb és legbefolyásosabb médiummá vált a német közösségi médiában.
Az ország nyugati részén fekvő tartományban 25 éve kormányzó SPD így a következő ciklusban is hatalmon marad, a koalíciós társ Zöldek visszaesése miatt viszont ott is új felállásra lesz szükség. Index - Külföld - Orosz befolyás a német választásra?. A vasárnapi választások megmutatták, hogy a "politikai közép vékonyabb lett, és ezt komolyan kell venni" – értékelte az eredményeket Sigmar Gabriel pártelnök, alkancellár. A tét Helyi törvényhozási választást tartottak három németországi tartományban, Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban. A reggel 8-tól este 6-ig tartó választás előtti kampány legfőbb témája a menekültválság volt. Bővebben itt olvashat a választás tétjéről.
Scholz másik nagy erénye az volt, hogy nem hibázott a kampány alatt, szemben két fő riválisával, a kereszténydemokrata Armin Laschettel és a zöld Annalena Baerbockkal. Mindketten népszerűbbek voltak tavasszal, mint a kampányuk végén, mert a szerepléseik inkább elidegenítették maguktól a németeket, így a pártjaikat is. A szokásjog szerint Scholz kap lehetőséget egy új kormány megalakítására, de azért még nem teljesen biztos, hogy tényleg ő lesz új kancellár. Az SPD-nek és a CDU-nak lenne elég képviselője, hogy 8 év nagykoalíció után kettesben folytassák a közös kormányzást, csak egy olyan szerepcserével, hogy ezúttal a szocdemek adnák a kancellárt és a miniszterek többségét. Csakhogy ezt a közös folytatást a szociáldemokraták nagyon nem akarják. ( A legfrissebb hírek itt) A legnagyobb valószínűsége piros-sárga-zöld, úgynevezett "közlekedésilámpa-koaliciónak" van, ami SPD–FDP–Zöldpárt közös kormányzását jelenti az elkövetkező 4 évben, vagy pedig a "Jamaika-koalíció jöhet" (CDU–Zöldek–FDP), itt a pártok színei a karibi ország zászlójának színeit idézik.
"Egyetlen Bundestag-győzelem nekem nem elég" - mondta kongresszusi beszédében Lars Klingbeil, aki 2017 decembere óta a pártigazgatói feladatokért felelős főtitkári tisztségben dolgozott, és így nagy szerepe volt a szociáldemokraták választási győzelmében. A hagyományosan több, egymással gyakran hevesen vitázó irányzatra szabdalt párt belső viszonyaira utalva kiemelte, hogy a tartós siker legfőbb feltétele a választási kampányra elért egység megőrzése. Egyebek mellett a jobbközép, konzervatív irányultságú szociáldemokratákat összefogó Seeheimi kört (Seeheimer Kreis), a legfontosabbnak a gazdasági, társadalmi reformokat tartó, reform-szociáldemokrataként is jellemzett Berlini hálózat platformot (Netzwerk Berlin) és a párt balszárnyához tartozó ifjúsági szervezetet (Jusos) említve hangsúlyozta, hogy az SPD ugyan sokszínű, de nem lehet megosztott. "Nem létezik a seeheimiek SPD-je, sem a baloldaliak SPD-je. Nem létezik a hálózatosok SPD-je vagy a Jusos SPD-je. Nem létezik a keleti, az északi, a déli vagy a nyugati SPD.
A tatárok ügyében megkerestük az egész kereszténység három legfőbb udvarát, de mindezektől semmiféle vigaszt vagy segítséget nem kaptunk, csak szavakat. BÉLA KIRÁLY IV. INCE PÁPÁHOZ (1250. november 11. ) " Krisztusban szentséges atyának, I[nce] úrnak, Isten kegyelméből a római szentegyház főpapjának, B[éla], ugyanazon kegyelemből Magyarország királya mindenben köteles és alázatos tiszteletet. Orbán: Ferenc pápa ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot | hirado.hu. IV. Béla király, "második honalapítónk" Minthogy Magyarországot a tatárok pestise nagyobb részében pusztasággá változtatta és mint a juhaklot a kerítés, úgy veszik körül a hitetlen népek, mármint a rutének, brodnikok keletről, a bolgár és bosnyák eretnekek délről, akik ellen jelenleg is harcolunk seregünkkel, egyedül nyugatról és északról a németektől, mint azonos hitet vallóktól kellene országunknak a segítség némi gyümölcsét vennie, de innen is nem gyümölcsöt, hanem a villongás töviseit kell éreznünk, mikor az ország javait váratlan rablótámadásokkal ragadozzák el. Miattuk, főként azonban a tatárok miatt, akiktől félni háborús tapasztalat tanított meg, mint a többi olyan nemzetet, akiken már keresztülgázoltak, országunk főpapjaival, és előkelőivel tanácskozva jónak láttuk, hogy Krisztus helyetteséhez és az ő testvéreihez meneküljünk, mint egyetlen, és a kereszténység végső szorongatottságában végső védelmezőhöz, hogy általunk Rátok is, és a többi keresztényekre is be ne következzék az, amitől tartunk.
Csak meg ne történjék velünk, helyesebben inkább – rajtunk keresztül – veletek és más keresztényekkel, amitől félni lehet! Ugyanis nap mint nap érkeznek hozzánk hírek a tatárokról: haragjuk leginkább ránk irányul, amiért ekkora csapás után is megtagadtuk, hogy meghódoljunk nekik, holott minden más nemzet, miután ellenséges erőiket megismerte, adófizetőjükké lett, különösen az országunkkal keletről szomszédos vidékek, mint Oroszország, Kunország, a brodnikok földje és Bulgária, amelyek ezelőtt nagyrészt uralmunk alá tartoztak. De nemcsak ellenünk, hanem az egész kereszténység ellen is összevonták erőiket, és mint igen sokaktól hitelt érdemlően, bizonyosra hallani, szilárdul elhatározták, hogy rövidesen egész Európa ellen megindítják számlálhatatlan sokaságú hadseregüket. Orbán Viktor kérése Ferenc pápához: Ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot!. Tartunk attól is, hogy ha ez a nép esetleg elérkezik, a mieink nem lesznek képesek, sőt talán hajlandók sem a tatár vadság tombolásával harcban szembeszegülni, és akaratuk ellenére félelemből ugyanúgy behódolnak nekik, ahogy a fent mondott szomszédok megtették: hacsak az apostoli szék körültekintő gondoskodása országunkat biztonságosabban és hathatósabban oltalmába nem veszi, hogy az itt lakó népek bátorítást kapjanak.
Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ferenc pápát vasárnapi budapesti találkozójukon, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot - mondta az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A közlés szerint Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett. Miniszterelnöki ajándék erős üzenettel Az ajándéknak a miniszterelnök politikai igazgatója szerint mélyebb üzenete is van. IV. Béla uralkodása alatt szenvedte el Magyarország a tatárjárást, a mongol csapatok hódító támadását. Az ország 1242-ben, óriási veszteségek árán, de túlélte az első mongol inváziót. Ezt követően az újjáépítést IV. Iv béla levele iv ince pápához. Béla király kezdte meg kifejezetten keresztény alapokon, az egész keresztény civilizáció védelmében - írta a Facebookon Orbán Balázs. Hozzátette: mint tudjuk, akkor Magyarországnak végül sikerült visszavernie a második tatárjárást. Orbán Balázs úgy fogalmazott: NEM NEHÉZ BELÁTNI, HOGY GEOPOLITIKAI ÉRTELEMBEN AZ AKKORI ÉS A MOSTANI HELYZET KÖZÖTT SOK A HASONLÓSÁG.
Könyörgünk tehát, tekintse az anyaszentegyház, ha nem is a magunk, de legalább elődeink, a szent királyok érdemeit, akik teljes alázattal és tisztelettel rendelték alá magukat és népüket, az igaz hitet hirdetve, és a világ más uralkodói között tiszta hittel, engedelmesen szolgálták; ezért ígérte meg nekik és utódaiknak az apostoli szék kegyét és támogatását, ha szükség fenyegetne, noha nem is kérték, mert mindaddig kedvezően alakultak dolgaik. Nyugat árulásaiból: - IV. Béla király levele IV. Ince Pápához. Ez a súlyos szükség pedig, úgy hisszük, most valóban fenyeget. Nyissátok meg atyai szíveteket, e válságos időben nyújtsatok kellő segítséget a hit védelmére, a köz javára. Különben ha a római egyház híveinek oly egyetemesen kedvező és szükséges kérésünk elutasításra találna, amit nem hihetünk, kénytelenek lennénk az atyai nyájból szinte kirekesztve, nem mint édesfiak, hanem mint mostohák, e szükségtől hajtva, támogatást kéregetni. Kelt Patakon, Szent Márton püspök és hitvalló napján, november 11-én.
Könyörgünk tehát, tekintse az anyaszentegyház, ha nem is a mi, de elődeink, a szent királyok érdemeit, akik teljes buzgósággal és alázattal alávetették magukat és igehirdetésükkel népüket is az igaz hitnek, s azt meg is őrizték a világ fejedelmei közt tisztán és engedelmesen, amiért nekik és utódaiknak, míg kedvezően mentek dolgaik, kéretlenül is megígértetett az Apostoli Szék részéről minden kegy és támogatás, ha a szükség úgy kívánná. Íme tehát, most valóban fenyegetni látszik a nagy szükség, nyissátok meg az atyai szívet a hit védelmében a köz javára az üldöztetésnek emez idején, máskülönben, ha kérésünk, amely a római egyház híveinek annyira kedvező és annyira szükséges, elutasításban részesülne, amit nem hihetünk, nem mint fiaknak, hanem mint mostohafiaknak, mint az atyai nyájból kizártaknak kellene szükségtől kényszerítve segítséget koldulnunk. Kelt Patakon, Szent Márton püspök és hitvalló napján, november 11-én.
IV. Béla levelének másolatát is átadta, amelyet a király IV. Ince pápához intézett. Orbán Viktor azt kérte a pápától, hogy mentse meg a keresztény Magyarországot. Ennyi hangzott el a találkozóból az M1 élő közvetítésén, és ennyit osztott meg róla Orbán Viktor miniszterelnök is. Havasi Bertalan sajtófőnök az MTI-nek elárulta azt is, Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett. Orbán Viktor egy is képet posztolt a pápával, az egésznek olyan a hangulata, mintha ő fogadta volna a Szentatyát a Szépművészetiben. A képen szerepel az új logója is, vagyis Orbán kampányol a pápával. Ferenc pápa Orbán Viktor mellett Áder Jánossal, majd egyházi vezetőkkel találkozott.