Kategória: Egytálételek Hozzávalók: - (maradék) petrezselymes krumpli - bacon szalonna - lilahagyma/vöröshagyma - őrölt feketebors - tv paprika Elkészítés: Nem egy forradalmi ötlet ez a recept, de nekünk nagyon bejött és gyorsan elkészül, ráadásul nagyon laktató. Bacon szalonna kockákat megpirítottam egy serpenyőben, dobtam mellé lilahagyma szeleteket és csíkokra vágott tv paprikát, megborsoztam. Petrezselymes burgonya mellé mit szoktál készíteni?. Amikor a zöldségek kicsit összeestek, mellékevertem a petrezselymes krumplit és pirulásig kevergettem. Közben összedobtam egy lilahagymás-paprikás paradicsomsalátát, nagyon passzolt hozzá, de végülis kinek mi esik jól mellé, amíg pirul szinte bármilyen saláta elkészül:) Szerintem finom lehet sima főtt krumplival/rizzsel és rizi-bizivel is, csak utóbbinál biztosan nem árt egy kis víz alá, hogy ne száradjon ki. Tanácsok: Sót én egy szemet sem tettem rá, mert a szalonnában eleve sok van. Elkészítési idő: 30 perc A receptet beküldte: lillenet Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: » Szirka (húsvéti finomság) » Váratlan vendég finomság » Petrezselymes spagetti » Csokis finomság » Csirkemelles finomság » Véletlen finomság » Diabetikus túrós finomság » Narancsos finomság » Leveles-sonkás finomság » Maradékból rakott tészta » Almás-fahéjas finomság » Petrezselymes hagyma » 3 perces finomság!
:-) A petrezselymes burgonya elkészítése sem nagy tudomány. A krumplikat hámozzuk meg, kockázzuk fel, majd sós vízben főzzük meg. Amikor készen van, öntsük le róla a vizet, szórjuk meg alaposan morzsolt petrezselyemmel, majd fedő alatt rázzuk össze, és hagyjuk letakarva, hogy a forró gőzben a petrezselyem íze, illata, aromái jól átjárják a krumplit... A nyári saláta receptjéért pedig kattints ide. Mindenkinek jó étvágyat kívánunk! :-)
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy a törvény és mások jogainak korlátjai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és abban őt senki ne gátolja. Ez magában foglalja különösen az egyén magán- és családi élethez, valamint a másokkal való kapcsolattartáshoz és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogot – mondták el az Origónak a D. A. S. JogSzerviz szakértői. Dr. Fekete Klaudia kifejtette: a legfontosabb személyiségi jogok az emberi méltóság védelme, az élet, a testi épség és az egészség védelme, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelme, a becsület és a jó hírnév védelme, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jog. Szemelyiseg jogok megsértése btk . A személyiségi jogok tiszteletben tartása a társadalmi együttélés alapja. Ennek ellenére sajnos gyakran érhet minket olyan inzultus, amely során azt érezhetjük, hogy személyiségi jogainkat megsértették.
A polgári jog a személyek vagyoni és személyi viszonyait egyaránt szabályozza. A személyi viszonyok közé tartoznak a személyiségi jogok is. A Ptk. általánosságban védi a személyiségi jogokat, s egyes tipikus személyiségi jogokat külön, kifejezett védelemben részesít. A személyiségi jogok ún. "anyajoga" az általános személyiségi jogként elismert emberi méltósághoz való jog, melyből az egyes személyiségi jogok erednek. Mit tehetünk, ha megsértik személyiségi jogainkat?. Ezek az egyes, Ptk-ban szabályozott nevesített személyiségi jogok az alábbiak: a, az élet, a testi épség, az egészség b, a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás c, a személy hátrányos megkülönböztetésével szembeni védelem d, a becsület, a jóhírnév e, a magántitokhoz, a személyes adatok védelméhez való jog A magántitok körébe tartozik az üzleti titok. Üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
Ezeket követelhetjük A törvény alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Követelheti azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Személyi jogok megsértése ez? (8948713. kérdés). Továbbá azt is követelheti, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. Fotó: Mudra László - Origo Fontos, hogy minden esetben a károsultat, azaz az igényt érvényesítő személyt terheli a kötelezettség annak vonatkozásában, hogy bizonyítsa, hogy valamely személyiségi jogában megsértették. Bizonyítási eszközként szolgálhatnak a tanúvallomások, valamint okirati bizonyítékok.
Ez a felfogás a nem vagyoni kártérítést ténylegesen kártérítésként fogta fel. A másik felfogás szerint a bíróságok nem követelték meg a hátrány bizonyítását, azt a nem vagyoni kártérítés összegszerűsége kérdésében való állásfoglalás esetén vették figyelembe. A nem vagyoni kártérítés megítéléséhez elegendő volt a személyiségi jogsértés bizonyítása. Ez a felfogás a "fájdalomdíj"-ként való felfogást jelentette. Mintegy e két felfogás közötti átmeneti megoldásként jelentkezett az a bírósági gyakorlat, mely a polgári perrendtartás. vonatkozó paragrafusa szerinti "köztudomású ténynek" tekintette a személyiségi jogsértésből eredő hátrányt, s mint ilyen köztudomású tényt a sérelmet szenvedettnek nem kellett bizonyítania. A Polgári Törvénykönyv rekodifikációja során a jogkövetkezmény "fájdalomdíj"-ként való felfogása került elfogadásra. A Ptk. meghatároz néhány, a sérelemdíj összegszerűségének megállapítását támogató szempontot. A sérelemdíj mértékét a Ptk. Személyiségi jogok megsértése btk direct. szerint "a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. "
A büntetés mértéke A jogsértést és a felróhatóság kérdését természetesen vizsgálják (büntetőügyekben ez a bűnösség kérdését érinti), azaz hogy a tett, és ennek következtében a jogsértés ténylegesen megvalósult-e. A büntető eljárás során a sértett (magánfél) csak a vagyonában bekövetkezett tényleges értékcsökkenést, költségeit és esetlegesen elmaradt hasznát érvényesítheti. A kiszabott büntetés ugyan megfelelő súlyú lehet, azonban a külön polgári perben érvényesített sérelemdíj fontos tényezője lehet a bűncselekmény sértettre gyakorolt tényleges hatását illetően. Személyiségi jogok megsértése btk inhibitor. Másik oldalról fontos kiemelni, hogy az új intézmény remélhetőleg nem ad alapot annak tömeges visszaélésszerű gyakorlására – utalt rá dr. Somos Zoltán. Fontos megemlíteni, hogy mivel az egyes jogosultságok megsértése sokszor fedi egymást, az alkalmazott jogérvényesítések is lehetnek akár polgári, akár büntetőjogi jellegűek (és természetesen jellegüknél fogva merőben eltérőek) méghozzá annak függvényében, hogy természetes személyekről (emberekről) vagy jogi személyekről (cégekről) van-e éppen szó.
Figyelt kérdés Kiírtam egy játékban egy embernek az igazi nevét, és azt mondta, hogy megy a rendőrségre. Ezért feljelenthet? Előre is kösz. 1/6 anonim válasza: Azért is feljelenthetnek, ha büdöset fingasz az utcán. Az más kérdés, hogy a rendőrségen nem fognak vele foglalkozni. A te esetedben is ha feljelentenek valószínűleg nem fognak vele foglalkozni. 2014. jan. 5. 21:07 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 anonim válasza: 53% Nehogy beszívj ilyet. Körberöhögik. 21:43 Hasznos számodra ez a válasz? 3/6 anonim válasza: jót derültem:D mindig vannak ilyenek, akik amúgy sosincsenek tisztában semmivel, de fenyegetnek, hogy így meg úgy feljelentelek:D nem kell vele foglalkozni. 6. 01:52 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: 68% Hányszor írjam le, hogy nincs ilyen a BTK-ban, hogy személyiségi jog megsértése, ezért nem is lehet feljelenteni ezért senkit. Ez személyiségi jog megsértése? (5238126. kérdés). 08:59 Hasznos számodra ez a válasz? 5/6 A kérdező kommentje: Nagyon szépen köszönöm, tegnap tök beparáztam, de én is utánanéztem, és nem igazán találtam ilyet.
A rejtett kamerával készített felvételek ugyan a büntető eljárásban bizonyítékként felhasználhatók, azonban felhasználásukért polgári perben adott esetben igény érvényesíthető. Bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából, ugyancsak megengedett kamerák használata, azonban a cél legitimitása a legfontosabb vizsgálandó kérdés. A felvétel azonban csak meghatározott ideig tárolható és csak meghatározott célból tekinthető meg és használható fel. A legitim célt megalapozhatja cégek esetében azok gazdasági érdeke is. Az úgynevezett célhoz kötöttség elvét jelenti egyébként, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célból használja fel adatát, de jelentheti a büntető eljárás azon fontos elvét is, hogy milyen célból és kivel szemben lehet titkos információgyűjtést, titkos adatszerzést alkalmazni, kiterjeszthető-e az, és kivel szemben – hangsúlyozta dr. Somos Zoltán. E körben hivatalos személyek esetén a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés, míg magánszemélyek esetében a tiltott adatszerzés Büntető Törvénykönyvbeli szabályozottsága biztosít védelmet.