Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így. A Parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg. Az egységes piac védelmében A képviselők egymás közötti egyeztetésre kérik a tagállamokat és a Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. Ha a Bizottság úgy látja, hogy az egyes tagállamok tervei jelentős és folyamatos fennakadást okoznak az egységes piac működésében, akkor az irányelv alkalmazásának legfeljebb egy éves halasztását javasolhatja, fogalmaz az elfogadott szöveg.
2011-ben törölték el, amikor is ők az állandó nyári időt választották, de egy lakossági közvélemény kutatás után 2014-ben áttértek az állandó téli időre. Magyarország egyébként az elsők között, 1916-ban vezette be a nyári időszámítást és egészen 1919-ig használatban volt, majd 1941-1949 és 1954-1957 között alkalmazták, végül 1980 óta, úgy tűnik ezúttal 2021-ig. Amennyiben Magyarország az állandó nyári időt választja, március 28-án igazítjuk utoljára az órákat hajnali 2 óráról 3-ra, azonban ha az eredeti, téli időszámításnál maradunk, október 31-én történik meg az utolsó óraátállítás. (Címoldal kiemelt ábrája:)
A nyári időszámítás kezdete 2021 március 28. Hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órák mutatóit. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pénteki tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
Vasárnap, március 29-én kezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2 órakor kell 3-ra állítani. Tavaly az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egyelőre még nem dőlt el, hogy Magyarország melyiket választja. Az EP tavaly egyeztetésre kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás, 1980-ban vezették be újra, energiamegtakarítási céllal. Egyre több szakértő szerint az óraátállításnak ma már nincs jelentős energiamegtakarítási funkciója, viszont annál több élettani kellemetlenséget okoz.
Ha a népszerű térkő burkolat helyett beton járdát szeretne építeni a kertjében, akkor erre a téli fagyok elmúltával, a jó idő beköszöntével itt a lehetőség. A betonjárda készítése Betonjárda készítése a járda nyomvonalának kijelölésétől a beton megkötéséig A betonjárda építéséhez is ki kell jelölni, és elő kell készíteni a területet. Ha kijelölte a járda nyomvonalát, akkor a járda magasságának az ismeretében ki kell emelni a nyomvonalból a földet, és el kell igazítani. A járdán csak gyalogosan fog közlekedni, ezért a 8 centiméter vastag járda biztosan elég lesz. Ennek megfelelően kell a földet kiemelni, eligazítani a járda alatt. Kerti járda építése - Építőanyag.hu. Ha laza a talaj, akkor le kell döngölni a nyomvonalat, és néhány centiméter sódert szórni a járda alá. Ez a sóderréteg azonban nem számít bele a 8 centiméteres járda vastagságba. Az alap előkészítése után következik a zsaluk összeállítása. Erre a kereskedelemben kapható fenyő széldeszka vagy pedig a jól ismert 2, 5 centiméteres deszkák is jól használhatók. A zsaluzáshoz használt deszkák a simább felületükkel kerüljenek a járda felé, és az egyenes szélük kerüljön a járda felső részéhez.
Érdemes a leendő járda funkcióit is megnéznünk. Ha csak gyalogosan fogunk közlekedni rajta, akkor elég egy keskenyebb verzió is. Ha azonban már biciklit, babakocsit is fogunk tolni rajta, akkor ezt is számításba kell venni. Hagyományos betonjárda A betonjárda szó hallatán sokunknak a régi, fagytól megrepedt, szintben hol kiemelkedett, hol lesüllyedt szürke felület jut az eszünkbe. Pedig ezt is meg lehet igen esztétikusan építeni. Ház körüli járda készítése online. A betonjárda felületébe nyomkodhatunk akár kavicsokat is, hogy érdekesebbé és színesebbé tegyék a felületét. Sőt, fluoreszkáló kavicsokkal még az éjszakai közlekedést is segíthetjük. Használhatunk a járda kiöntéséhez a megszokottól eltérő formákat. Így akár ugrálóiskolát is kialakíthatunk vagy puzzle formát is mintázhatunk. Nagy divat a kiterített betonba utólag mintát nyomni, amitől olyan hatást kelt, mintha eleve több darabból lett volna kirakva, különleges textúrát kölcsönözve neki. Később akár le is festhetjük, mintha térkövezett lenne az út. Betonlapos járda A betonlapok többféle méretben is kaphatóak, így saját ízlésünk szerint tudunk ezekkel is dolgozni.
Ez fogja ugyanis biztosítani a hőmérséklet változásból adódó repedésmentes hőtágulásokat a nyári nagy melegben. Ha a járda helye ki van tűzve, és elkészült a zsaluzat is, akkor következhet a betonozás. Attól függően, hogy mennyi betonra van szükség többféle megoldás lehetséges. Ha több betonra van szükség a járda betonozásához, akkor érdemes betonkeverő gépet kérni vagy bérelni a betonozáshoz. De ha nem hosszú a járda, és nem is oldható meg könnyen egy betonkeverő szerzése, akkor kézzel is meg lehet keverni a járdához szükséges betont. Ház körüli járda készítése házilag. Erre minden további nélkül megfelel egy talicska is vagy pedig egy egyenes felületre lerakott lemezlap is. A lényeg, hogy haladjon a munka, és ne menjen kárba a bedolgozott sóder és cement. Ha többször betonozott már, akkor a keverési arányokról nem kell beszélni, hisz tapasztalatból tudja az arányokat. Ha általánosságban nézzük az arányokat, akkor egy lapát cementhez 4-5 lapát sódert lehet hozzákeverni. A sóderben durva szemcsésnél lehet helyettesíteni 1-2 lapátot folyamhomokkal is.