A december 17-én elfogadott törvény külön megemlíti a hivatalos okmányok között a forgalmi engedélyeket, de a korábbi szabályozások alapján ebbe a körbe sorolhatók többi között a diákigazolványok is. Kimondja a jogszabály azt is: a meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya annak, hogy valaki ezt megelőzően intézkedjen okmánya cseréjéről. (MTI, )
Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. Veszélyhelyzet 2021 december 12. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja. Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon. Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. A törvény rendelkezik arról is, hogy a koronavírus elleni védőoltásra történő regisztrációkor milyen adatokat kell megadnia a taj-számmal rendelkező, illetve nem rendelkező magyaroknak, továbbá a külföldieknek. A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék. A most elfogadott jogszabály szerint minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, főszabály szerint legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.
csak este 8 és reggel 5 óra között lesz érvényben kijárási korlátozás, kivétel a munkába járás, az egészségügyi ellátás vagy a bevásárlás, illetve ha közeli hozzátartozót ellátni megyünk vagy külföldre indulunk. Az éjszakai kijárási korlátozás alól kivételt képez a munkába járás, illetve az üzleti és hasonló tevékenységek, ha azok nem végezhetők otthonról. Egyes meghatározott szolgáltatásokat nyújtó létesítményekbe 20 óra után is be lehet menni. Megengedett éjszaka a kutyával vagy a macskával sétálni a lakóhely 500 méteres körzetében, valamint állatgondozás vagy állatorvosi ellátás céljából utazni. Ha külföldre utazunk, vagy onnan térünk haza, akkor is kivételt élvezünk az éjszakai kijárási korlátozás alól. A korlátozás nem vonatkozik a szociális szolgáltatásokra, a szociális ellátásra és a szociális terepmunkásokra. A beoltottak és a COVID-19-en átesettek (OP-rezsim) mehetnek templomba. Veszélyhelyzet 21. nap – Ünnepi lockdown: december 17./január 9. | Bumm.sk. Az éjszakai kijárási korlátozás nem vonatkozik azokra a vadászokra sem, akik a sertéspestis terjedésének megakadályozása céljából tartózkodnak kint.
A rendőrség kedden este 19:00 óra előtt engedte szabadlábra a két őrizetbe vett mentőst. Több politikus is megpróbált rátelepedni a mentősök akciójára, de ők nem kérnek belőle Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kedden a jövő évi költségvetés elfogadása után – amelyből kimaradt a mentősöknek beígért fizetésemelés, s amely miatt a parlament elé vonultak délután – azzal próbált jópontot szerezni magának, hogy bejelentette: a saját zsebéből fogja kifizetni a demonstráló mentősökre kirótt bírságot, és élesen bírálta a rendőrséget. Robert Fico, a Smer párt elnöke a közlése szerint elment a rendőrőrsre is, ahol a mentősöket őrizetben tartották, és jogi segítséget ígért nekik. Veszélyhelyzet 2021 december 2019. František Majerský azonban az őrizetből történt szabadon bocsátását követően közölte, elutasították az ilyen segítséget, "mert az egészségügyünk állapotáról nem ez a kormány tehet, mert ez egyenesen a pandémiába érkezett, hanem az összes korábbi kormány". "Tehát politikus urak, fejezzék be a saját egójukkal és népszerűségi mutatóikkal való törődést, és kezdjenek el foglalkozni az ország dolgiaval... Ez az ország mindannyiunké" – idézte František Majerský szavait a Elfogadta a kórházreformot a parlament 2021. december 15.
Szerző: MTI | Közzétéve: 2021. 12. 29. 20:00 | Frissítve: 2021. 20:01 Budapest – Januártól nem a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjához kötik a lejáró hivatalos okmányok érvényességi idejét, hanem konkrét dátumot jelölnek meg, június 30-át. Egy korábbi szabályozás nem konkrét dátumot jelölt meg, hanem a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjától számított 60 napban határozta meg az okmányok érvényességi idejét, az erről szóló kormányrendelet azonban januártól hatályát veszti a Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányrendelet szerint. Az Országgyűlés még karácsony előtt döntött a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és ezzel összefüggésben több szabályozási kérdésről. Utóbbiakról a Magyar Közlöny december 17-i számában jelent meg a parlament által elfogadott törvény, amely többi között rögzíti, hogy akinek 2020. Módosul a veszélyhelyzetet kivezető törvény | 24.hu. március 11. és 2020. július 3. között vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között járt vagy jár le a hivatalos okmánya, az 2022. június 30-áig érvényes lesz. A december 17-én elfogadott törvény külön megemlíti a hivatalos okmányok között a forgalmi engedélyeket, de a korábbi szabályozások alapján ebbe a körbe sorolhatók többek között a diákigazolványok is.
Ha ez később történik, akkor elkésett és nem kerülheti el a fizetést vagy a felszámolást. Amennyiben azonban a vitatás érdemi és határidőben adták fel, nem lehet elkerülni a peres eljárást. A fenti szabályokból látható, hogy adott esetben a felszámolási eljárás során gyorsabban hozzájuthatunk követelésünkhöz, mint egy per esetében. Van-e visszaút, ha megindul a felszámolási eljárás? Felvetődik az a kérdés, hogy a felszámolási eljárás megindítása esetében a felek tárgyalhatnak-e egymással, van-e visszaút. Ebben a tekintetben több lehetőség áll a felek rendelkezésére. Az adós kérhet 45 nap haladékot a tartozása kifizetésére, ha úgy érzi, hogy ennyi idő alatt a követelést ki tudja fizetni. További lehetőség, hogy a felek közösen kérik a szünetelés megállapítását, ebben az esetben hat hónap áll rendelkezésükre a megegyezésre. Ezt a kérelmet mindaddig előterjeszthetik, amíg nem születik az ügyben jogerős felszámolást elrendelő határozat. Ez azt jelenti, hogy akár a másodfokú eljárásban is kérhető a szünetelés, de csak közös kérelem előterjesztésének van helye.
Az illeték összege az adós cégfajtájától függően 25. 000, - Ft vagy 50. 000, - Ft, a közzétételi díj 25. 000, - Ft. A fentiekben részletezett feltételeket abban az esetben is igazolnia szükséges a hitelezőnek, ha egy már folyamatban lévő felszámolási eljárásba csatlakozik be. A felszámolási eljárásba a hitelezők a felszámolási eljárás közzétételétől számított 40 napon belül, de maximum 180 napon belül jelentkezhetnek be a kirendelt felszámolóhoz intézett hitelezői igénybejelentéssel. Amennyiben a hitelező egy már folyamatban lévő felszámolási eljárásba csatlakozik be, a fent felsorolt dokumentumokat szintén csatolnia kell a hitelezői igénybejelentéséhez. A hitelezői névjegyzékbe kerülés további feltétele az eljárási költség megfizetése, mely a követelés összegének 1%-a, de legalább 5. 000, - Ft és legfeljebb 200. 000, - Ft. Mivel a felszámolási eljárás végén az adós társaság jogutód nélküli megszűnéséről határoznak, a hitelező által egy egyébként a vagyoni helyzetét tekintve fizetőképes adós ellen benyújtott felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem gyakran az adós társaság fizetési hajlandóságához vezet, mivel az adós csak úgy szabadulhat meg a felszámolásának veszélye alól, hogy teljesíti a hitelező jogos követelését.
Szerző(k): Dr. Zalavári György LL. M. | 2020. 06. 11 | Követeléskezelés A 2020. május 29. napjától hatályos 249/2020. (V. 28. ) Korm. rendelet átmeneti időszakra megváltoztatta a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény ( Cstv. ) egyes rendelkezéseit, amelyek az adós fizetésképtelenségének megállapítására és a felszámolási eljárás elrendelésére irányuló kérelem elbírálását szabályozzák. A koronavírus veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11. rendelet szerinti veszélyhelyzet ( Veszélyhelyzet) ideje alatt a hitelező akkor nyújthat be a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, ha a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adósnak küldött fizetési felszólításban az adós számára a tartozása megfizetésére engedélyezett, a Cstv. § (3) bekezdése szerinti a felszólító levélben rögzített határidő (amely a Veszélyhelyzet előtt irányadó volt) és egy további 75 napos póthatáridő is eredménytelenül telt el. Az átmenetileg alkalmazandó rendelkezések alapján, ha az adós a követelés kiegyenlítésére további határidőt kér, akkor esetben a bíróság a Cstv.
A vállalkozások közötti körbetartozás, a számlák kifizetésének halogatása a magyar gazdaság egyik nagy tehertétele, és sokszor nehéz választ adni arra a kérdésre, mi a teendő akkor, ha végképp elfogy a türelem: peres eljárást kell indítani, vagy esetleg érdemes felszámolási eljárást kezdeményezni? A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László szerint erre a kérdésre sablonos válasz nem adható, sok mindent kell mérlegelni - figyelembe véve a csődtörvény 2012. évi változását is. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Juhász László elemzésének harmadik részében arra figyelmeztet, hogy kártérítési igény esetében kizárt a felszámolás kezdeményezése, az ilyen követelést csak peres úton lehet érvényesíteni. Ugyancsak kizárt a felszámolás kezdeményezése kétszázezer forint tőkekövetelés alatt, az ilyen igényt ugyanis fizetési meghagyásos eljárásban lehet érvényesíteni. Ennél nagyobb összegű tartozás esetében viszont - ha az adós nem vitatja a tartozást - célszerűbb a gyorsabb, olcsóbb, s nyugodtan kijelenthető, hatékonyabb felszámolási eljárás kezdeményezése.
Mit kell tudni a csődbűncselekmény (csődbűntett) fogalmáról? A csődbűncselekmény (a korábbi Btk-ban csődbűntett néven szabályozott cselekmény) elkövetésére nem csak a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás során van lehetőség, a Btk. a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet - a felszámolást megelőző időszak, amikor fizetési kötelezettségeinek nem, vagy előre láthatóan nem tudott eleget tenni a cég - esetén fennálló, vagy a fizetésképtelenséget előidéző magatartásokat is ide sorolja. A csődbűncselekmény elkövetését a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, de akár az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon is el lehet követni, amennyiben a gazdálkodó szervezet vagyona ténylegesen vagy színleg csökken, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítése részben vagy egészben meghiúsul. A csődbűntett akár 8 év szabadságvesztéssel is büntethető!
26. § (3) bekezdése alapján a normál esetben alkalmazandó 45 napos időtartam helyett legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére. 2020. napjától a Veszélyhelyzet ideje alatt a Cstv. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) az eredetileg 200. 000 Ft helyett meghaladja a 400. 000 Ft összeget. Elmondható, hogy ezen átmeneti rendelkezések a hitelező részére késedelmet jelentenek az adós fizetésképtelenségének megállapítására kezdeményezett eljárásban. Azonban ezek várhatóan csak rövid ideig lesznek hatályban, 2020 júniusában már előre láthatóan tárgyalja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszüntetésének témáját. Ha adósa nem fizeti meg az Ön követelését, a tartozás behajtásában jogi segítségre van szüksége, keresse Dr. Zalavári György jogi szakértőnket.
Ebből következően a Csődtv. § (1) bekezdésének helyes – és részben megszorító –, az Alaptörvény 28. cikkében foglaltakkal összhangban álló értelmezése szerint, ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre ruházza át, és a tulajdonosváltozás bejegyzésére csak a végrehajtási jog bejegyzését követően kerül sor, akkor az átruházott vagyonra folytatott végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni. A végrehajtási joggal terhelt ingatlan árverési értékesítéséből befolyt vételár további sorsát illetően a Kúria álláspontja szerint a végrehajtási törvénynek az ilyen összeg felosztására vonatkozó rendelkezései és a Csődtv. -ben foglaltak nem adnak egyértelmű választ. Azok összevetéséből és együttes értelmezéséből azonban az vezethető le, hogy az értékesítésből befolyt vételárat – hasonlóan a felszámolás kezdő időpontjában a korábbi végrehajtási értékesítésből már befolyt összegekhez – a felszámolónak kell átadni.