4-6, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400
Kulcsszavak gsm gsm kulcsszóval kapcsolatos szolgáltatások NYÍREGYHÁZA területén Kattintson a listában a kívánt gsm kulcsszóhoz kapcsolódó szolgáltatás megtekintéséhez NYÍREGYHÁZA területén.. A járvány ötödik hullámának visszahúzódásával március 7. hétfőtől megszűnt a maszkviselési kötelezettség a zárt helyeken, így a mobiltelefon szervizek belső tereiben sem kötelező már a maszkviselés. Költőkkel a világ körül - Sipos László előadása a Városmajori Művelődési Házban - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. A maszkot továbbra is lehet viselni, ha valaki így érzi magát nagyobb biztonságban. Ha tud olyan gsm kulcsszóhoz kapcsolódó szolgáltatást NYÍREGYHÁZA területén, ami hiányzik a listából, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.
Zárásig hátravan: 7 perc Pazonyi út 36, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 A legközelebbi nyitásig: 1 nap 13 óra 7 perc Vay Ádám krt. 9-11, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 4400 Vay Ádám krt.
Ápr 7, 2022 A Magyar Költészet Napja alkalmából, az újra megnyíló Városmajori Művelődési Ház színháztermében Sipos László - zenei betétekkel színesített- vetítettképes előadást tart április 13-án, "Költőkkel a világ körül" címmel. A rendezvényre a belépés ingyenes. További Programajánló Verseljünk együtt a magyar költészet napján! 🕗 Nyitva tartás, Nyíregyháza, Hősök tere 1, érintkezés. A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület közös költészet napi megemlékezésre várja az irodalombarátokat, április 11-én. A Móricz Zsigmond könyvtár előtti térről indulva irodalmárok emlékhelyeit és emlékjeleit keresik fel a résztvevők. Ápr 4, 2022
A Talán semmi, talán Minden című kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonát bemutatva nagyít rá a költő és felesége hétköznapjaira. A Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában megjelent, Talán semmi, talán Minden című kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonát középpontba állítva tekint rá Ady utolsó, budapesti éveire. A fókusz a Veres Pálné utcai lakás és az 1917 – 19-es időszak, ám innen indulva egészen messzire jutunk. Sokszínű, izgalmas nézőpontokból ismerjük meg a házaspár mindennapjait, szokásait, személyes tárgyait és egymáshoz fűződő viszonyukat. Az első néhány fejezet Ady életmódjával foglalkozik. Megtudjuk, hogy milyen viszonya volt Budapesthez. Fény derül állandó bolyongásaira, mindig máshová vágyására, és arra is, milyen kávéházakban és szállókban időzött szívesen. Sokáig nem volt állandó lakhelye, ismerősöknél vagy szállodákban szállt meg. Ady és csinszka kapcsolata. Ennek fényében válik annyira jelentőssé, hogy élete végén szilárd talapzat került alá. Meg kell ismernünk az előzményeket, hogy értsük, mit jelenthetett számára az, hogy saját otthona lett.
A bútorokat az édesapjától örökölt pénzből vásárolta. Csinszkának határozott elképzelése volt, hogyan rendezi be Ady első igazi, saját otthonát (Fotó: Both Balázs/) Csinszka Adynak a lehető legnagyobb kényelmet szerette volna biztostani, és nem titok, hogy a szerelmeseknek külön hálószobájuk volt, ebben az időben ugyanis ez nem volt meglepő. A gondos feleség mindent meg akart adni a költő számára annak érdekében, hogy csendben és nyugalomban dolgozhasson – a három egybenyíló, utcafrontra néző szoba ajtaját ki is szedette, mert az gondolta, hogy ezzel megakadályozza az ajtócsapkodásokat. Ady és csinszka házassága. Az ajtók helyére nagy, rojtos, fehér függönyöket helyezett el – mesélte Zeke Zsuzsanna. Csinszka a szobák ajtaját kiszedette, hogy az ajtócsapkodások ne zavarják a költőt munka közben (Fotó: Both Balázs/) A kortársak visszaemlékezései alapján viszont Adynak ez nem tetszett, és nem érezte magát kényelmesen, hiszen nem volt magánszférája, és nem tudott úgy elvonulni, mint ahogyan arra egy írónak szüksége lett volna.
Innét mentünk a temetőbe Boncza sírjához, mert ide temettük a lőrinci temetőbe. Bandi egyedül is kint Volt egyszer az apósa sírjánál. Bertukától tudtam meg, hogy Ady fAjlalta a halálig tartó haragot. Mindent elmondtam akkor nekik, amit "nagybátyám". a végső napokban tudatott velem. "Most értem csak mennyire félrevezettek engem, hiszen nem is lehetett olyan rossz ember, mint aminőnek lefestették előttem" — mondta szomorúan. Bertükát kicsi kora óta ismertem, hiszen rokonságban voltunk. Szerettem, ' mintha csak a saját lányom lett volna. Tudom, hogy Boncza úgy nevelté őt, mint valami középkori várkisasszonyt, olyan is volt a lelke, csupa jóság. Ujabb fényképek kerülnek elő, levelek, Ady-versek, féltve őrzött dokumentumok. „Magam szeretem, ha szeretlek” – Ady, Léda, Csinszka és a nárcizmus - Mindset Pszichológia. Aztán a délutáni teákról, a lőrinci házról beszél. — Egy ízben a budai Márvány Menyasszony vendéglőből jöttek ki hozzám. A kocsis zsebei tele voltak borosüveggel, Ady akkor is sokat ivott, itt aludt el a díványon, — fejezi be a beszélgetést, s még a kapuban is újra visszatér az Ady—Csinszka házasság benső viszonyára.
Felmerül a kérdés: melyik keletkezett előbb, Jókai elbeszélése vagy a folklór anek dotája. A problémát a rendelkezésünkre álló anyag alapján nem lehet eldönteni — ez Dégh Linda véleménye. Nincs jogom arra, hogy a nagytudású néprajzi kutató állítását' kétségbe vonjam, de talán hozzátehetek valamit. Az anekdota kétségtelenül nem Jókai elméjében születhetett meg, hisz ő a szabadságharcra vonatkozólag mindig nagy szeretettel gyűjtötte a megkapó és érdekes eseteket s különösen Debrecen hagyományai iránt mindig élénk érdeklő dést mutatott. Tehát csaknem biztosan helyi kuriózummal van dolgunk, amit az odavalósiak tól hallhatott. Ady és csinszka szerelme. De nagyon valószínű az, hogy Bernáth László, vagy az ő közvetlen forrása már nem pusztán a szájról szájra szálló Hajdú megyei emlékezetből merített, hanem ismerte a "Mégsem lesz belőle tekintetes asszony"-t is. Erre nézve érős bizonyítékot látok abban a. csaknem szóról szóra megálló egyezésben, amely az orosznak vélt lengyel tiszt döntő mondatá ban mutatható ki.