Pour, Veronika (2012) Régi magyar almafajták gyümölcseinek számkódos jellemzése és összehasonlítása. BA/BSc thesis, BCE Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék. Preview PDF - Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader 4MB Item Type: BA/BSc thesis Subjects: Botany, plant biology, plant biochemistry Plant production ID Code: 6012 Specialisation: Kertészmérnök BSc szak Deposited On: 06 Dec 2013 10:18 Last Modified: 02 Jul 2016 20:59 Repository Staff Only: item control page
2 018-as falinaptárat ajánlunk: régi magyar almafajták, meglepő tudománytörténeti vonatkozásokkal. Ambrus Lajos: Magyar almák Amerikában Az Amerikai Nemzeti Mezőgazdasági Könyvtár (USDA NAL) hatalmas akvarell-gyűjteménye közel négyezer almaábrázolást tartalmaz. Ezeket átnézve, Ambrus Lajos író-gyümölcsész magyar nyelvű fajtanevekre lett figyelmes a festményeken: Tukor (Tükör), Kossuth, Magyar, Mihalyfi, Noble Sovar (Nemes Sóvári) stb. –: magyar almák, az Újvilág számos államából begyűjtve és lefestve, a 19. és 20. század fordulóján. – Milyen régi magyar almafajtákkal feleltethetőek meg ezek a névjelölések? Hogyan kerültek Amerikába? S akadhat-e köztük vajon olyan rég kihalt, magyar fajta, amelynek ábrázolását itt találhatjuk meg elsőként? – A 12 db. színes, nagyalakú almaillusztrációt és fajtaleírásuk mellett megtalálásuk, azonosításuk történetét közlő alma-kalendárium kisebbfajta tudományos szenzáció — és szemet gyönyörködtető, tanulságos nézegetnivaló egy teljes esztendőre. Megrendelhető a Kortárs Kiadónál: htt p Ha civil 1% – Gondoljon az Öko-völgyre!
Király, Ildikó and Szabó, Tibor and Budainé Veres, Ágnes and Tabakovió, Alexandar and Tóth, Magdolna (2015) Régi magyar almafajták ökológiai termesztésre való alkalmasságának értékelése = Evaluation of old hungarian apple cultivars to use in organic farming. GRADUS, 2 (2). pp. 275-282. ISSN 2064-8014 Abstract Posztdoktori program keretében, két termőhelyen vizsgáltuk hat régi — magyar almafajta fenológiai sajátosságait, termőképességét —— és — betegségekkel —— szembeni ellenállóképességét. A hat régi almafajta legfeljebb enyhe varasodás és lisztharmat tüneteket mutatott intenzív növényvédelem mellett. A vizsgált fajták — a "Pónyik" kivételével - jó termőképességgel rendelkeznek. A "Sikulai", "Szabadkai szercsika", "Tordai piros kálvil" és a "Vilmos renet" alkalmas lehet Ökológiai termesztésre. Item Type: Article Uncontrolled Keywords: történelmi gyümölcsfajták, terméshozam, ventúriás varasodás, lisztharmat Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában S Agriculture / mezőgazdaság > SB Plant culture / növénytermesztés Depositing User: Zoltán Subecz Date Deposited: 29 Jun 2020 09:54 Last Modified: URI: Actions (login required) Edit Item
Érési ideje decemberben van, minősége minden tekintetben elsőrendű fája finomabb, karcsúbb habitusú. Leánycsecsű, a tetszetős Nagy valószínűséggel Hont megyéből származó fajta. A fa felfelé törő, kiegyenlítetten bőven termő, igénytelen! A gyümölcs középnagy-nagy, gömbölyded, picikét hosszúkás, igen tetszetős megjelenésű. Héja vékony, alig viaszos, fénylő megjelenésű, alapszíne az egész felületen zöldessárgás. A terméshús zöldes-fehér, viszonylag kemény, hosszan utóérő, közepesen leves, kellemesen fűszeresen savanykás, borízű. Kora tavaszig jól eltartható, novembertől júniusig nyersen fogyasztható. Szentiványi alma, a türelmetlen kertészeknek A 'Szentiványi' történelmi almafajta. Valószínűleg cseh vagy lengyel eredetű, korábban a Felvidéken kedvelt, igénytelen fajta volt. Jókai Mór Kertészgazdászati jegyzeteiben a türelmetlen kertésznek ajánlja, aki rögtön sikert akar elérni. Bőven terem és jó ellenállóképességű növény. Gyümölcse kisebb méretű, zöldes színű, íze alapvetően savanykás. Méret és íz tekintetében két változata létezik.
A jegesalmát az újabb keletű, biodiverzitásra mit sem adó irodalom persze divatjamúltnak ítéli, kásásodó húsa, rossz szállíthatósága és egyéb betegségekre való hajlamai miatt. Aztán ott volt még a nemes sóvári is, egy másik, ősi magyar gyümölcs, amely különben szigorúan szilágysági fajta, ott díszlik Szilágycseh környékén a legszebben, láttam is komoly, száz évnél öregebb példányait a csehi református temetőkert melletti ősgyümölcsösben, a nagy Pónyikfák mellett díszelegnek ma is szép sorban. Maga a gyümölcs különben közép nagy, itt-ott sötétpiros csíkozással meg szederjes-lilás pontokkal van hintve és a piros renetek családjából való. Aztán volt ott egy nem kevésbé híres, régi hazai fajta is, a téli piros pogácsa, amelyik egyik oldalán mindig kissé hízottabb, amúgy meg erősen zsíros tapintású, barnáspiros és kellemesen fanyar, savanyú ízű - a borivó férfiak nagyra értékelték. Erdélyben tányéralmának mondják, egyébként országosan elterjedt és nagyon kedvelt fajta volt. Azt viszont némi katartikus büszkeséggel emlegetem, hogy ott virított öregapánk gyulai kertjében minden gyümölcsök királya, az almák fejedelme, a nagyszerű batul alma is.
Húsvéti rozmaring, a nosztalgikus Történelmi almafajta, hazánkban igen ismert és elterjedt fajta volt, mivel fája ellenálló, gyümölcse pedig hosszú ideig tárolható. Középkésői termőre fordulás után bőven, de szakaszosan terem. Igénytelen, a külterjes adottságokra javasolható fajta. A szárazabb, melegebb vidéket elég jól bírja, a nyirkosabb altalajú, kötöttebb vagy elegendő talajvíz esetén is a lazább helyeket kedveli. Igen kései, október elején vagy közepén szedhető, és decembertől egészen júniusig fogyasztható. Akkor lesz a legjobb, ha a dér már kicsit megcsípte, ekkor válik kellemes édes-savanykássá, különleges aromájúvá. Korábban, még a fagyok előtt szedve, a tárolás során alakul ki kellemes zamata. Gyümölcse nagy, kissé megnyúlt, alapszíne zöldessárga, napos oldalon halványpiros pír borítja. Héja vastag, erősen viaszos. Húsa kemény, íze enyhén savanykás. A vele azonos fajtának tartott 'Entz rozmaring' alma gyümölcse inkább henger- illetve hordó alakú, húsa finomabb és porhanyósabb.
A Budai Domokosra? A különféle Párisokra? (Mezőfelén így cimbalmozta és énekelte el nekem egy XVIII. századi kúriában az azóta az égi mezőkön ballagó Kacsó Tibor bátyánk és felesége: "Marosszéki piros páris / Ojan piros a rózsám is / Útra kelek, megkeresem, / Hol eprész az én kedvesem. / Ketten szedünk egy kosárba, / Majd elaggyuk a vásárba, / Főkötőt veszünk belőle, / Enyim lesz ő jövendőbe. ") A lista ebben az individuálisan csapongó összeállításban is erős sodrású - mégis, szinte semmi ahhoz képest, hogy csupán almából több mint 15 ezer fajta létezik ma is a világon; aztán a hazai gyümölcsészet talán legnagyobb alakja, a jurátusból fajtagyűjtő pomológussá lett Bereczki Máté az Aradon 1877-től kiadott négykötetes Gyümölcsészeti vázlatokban is több mint ezer gyümölcsöt írt le. Ahogy ő maga mondta: "körülményesen", vagyis minden igényt kielégítően. Csupán attól a jámbor szándéktól vezéreltetve, hogy "édes hazám jóllétét szerény munkám által sikerüljön nekem is némi részben bár, előmozdítanom".
Az óriás asszony pedig csak akkor akasztotta le a nyakában hajókötélen viselt kamrakulcsot, ha szolgájának letelt az esztendeje. Akkor a szolgának adta a kulcsot – bizony, legény legyen a talpán azt, aki elbírja a mázsás kulcsot! – s így szólt: – No eredj, szolgám, a hátsó kamrába, ott találod a béred: ami megtetszik neked, azt választhatod, csak egyre vigyázz: ne végy többet, mint amennyit elbírsz, mert abba beleszakadsz! Hanem hát nem volt könnyű a szolga dolga, beleizzadt, amíg az óriási kulcsot a kamrához cipelte, hát még amikor a zárba kelltt illesztenie! S azután! Március 15 mese óvodásoknak 2. Belekáprázott a szeme a tenger sok kincsbe, ami ott eléje tárult! A legjámborabb lélek is megtelt ott sóvárgással, s úgy belefeledkezett a kincs-szedegetésbe, nem is hallotta, mikor csapódott be a kamra vasajtaja! Bizony ott maradt a kincseskamrában örök fogságban. Pedig hát csak a pókhálós trombitát kellett volna leakasztania a rozsdás szegről, hogy megszabaduljon. De a trombitát úgy beszőtték a pókok, hogy emberszem rá sem akadt egyhamar.
Mert én voltam a gazdájuk, kisgyerek koromban. Most meg a kisfiamat szolgálják. Igaz, az egyik félkarú, a másik: féllábú, a harmadiknak meg a paripáját mindmáig se tudta meggyógyítani a nagy hírű kovács. De annyi baj legyen! A fő: hogy ólomszívüket a becsület hevíti! Kinyomtatom a mesét. Tordon Ákos: A csodatrombita Volt egyszer egy öreg fal. Az öreg falban rozsdás szeg. A rozsdás szegen trombita. Március 15 mese óvodásoknak magyarul. A trombitán százesztendős pókháló. Bizony arról a trombitáról réges-rég megfeledkeztek. Senki nem fújta meg. Pedig annak a trombitának minden egyes szavára száz huszár nyargal elő a semmiből, s teljesíti a parancsát annak, aki a trombitát fújja. Csakhogy az a trombita messze volt, az Üveghegyen is túl, az Óperenciás -tengeren is túl, de még a szomszéd utca sarkán is túl. Aki meg akarta volna szerezni, annak előbb az Óriások Anyjához kellett volna beszegődnie kerek egy esztendőre, miután megmászta az Üveghegyet, és átkelt az Óperenciáson, mert az a rozsdás szeg, melyen a pókhálós trombita függött, az óriás asszony kamrája falában volt.
– mondta a fiúknak. - Ne a tenyeretekkel fessetek, hanem ecsetekkel! – így a lányoknak. - És egy kicsit halkabban – morgolódott – mert meg lehet süketülni ebben zajban! A gyerekek hiába mondták, hogy az ő óvó nénijük megengedte a kardozást, és nem lehet vele megszúrni egymást, mert papírból van. Azt is hiába mondták, hogy ha ecsettel festenek, nem lesz olyan szép a kokárda, mintha a tenyerükkel nyomdáznák, és különben is most már nem lehet változtatni rajta, mert majdnem készen van. A szavuk mit sem ért! A kiscsoportos óvó néni a fiúktól elvette a kardokat, a lányok kezébe pedig ecsetet adott. A gyerekek furcsállották a dolgot. Hát még azt, hogy furcsállották, amikor a kiscsoportos óvó néni mindenkit a reggelizős asztalhoz ültetett, mert megérkezett a tízórai! - De mi csak ebédkor szoktunk együtt enni! – méltatlankodott Lea. - Igen! Mesélő Orosháza: Újévi mese!. – tette hozzá Dorci – Mert a mi óvó nénink akkor hív minket tízóraizni, amikor megéhezünk, addig meg hagy minket nyugodtan játszani! - És én még nem is vagyok éhes!
Menetel az ezred… Menetel az ezred, döng a lépés, jobb-bal, jobb-bal, hátraarc! Bum-bum szólnak ólompuskák, mennydörög az ágyú, áll a harc. Itt Jelentkezhetsz a Hogyan legyek büszke szülő? ingyenes mini sorozatra amiből megtudhatod, hogy: -Mitől fejlődik jól a gyermeked beszéde? -Hogyan alapozhatod meg a gazdag szókincs kialakulását? -Melyek a legjobb beszédfejlesztő mondókák?