– Ifjonczi versek (hangoskönyv 2 CD-n, válogatás a Szamárfül anyagából Geszti Péter előadásában; Kossuth Kiadó / Mojzer Kiadó, 2004) Magyar Rádió [ szerkesztés] "…Romhányi József nevét – … – az ötvenes évek elején már kezdte megismerni az ország. Pedig nem volt kikövezve előtte minden út. Kemény Egon, az oly korán örökre eltávozott, kitűnő zeneszerző mesélte egyszer, hogy nem sokkal a felszabadulás után, de amikor már teljes erővel működött a Magyar Rádió – bevitte a még ismeretlen és rendkívül fiatal Romhányi Józsefet a stúdióba, s bemutatta valaki illetékesnek: itt van ez a fiú, bravúrosan versel, nagyszerűen ért a muzsikához és a magyar prozódiához. Romhányi Józsefet persze nem fogadták egyszeriben tárt karokkal, még Kemény Egon ajánlására sem. Miután viszont letette az asztalra első dolgait, muzsikáló és szinte hibátlan rímelőkészségről tanúskodó, játékos léptű dalszövegeit – megtört a jég. Nemsokára megkezdődött a rádió munkája új magyar operettekért, zenés játékokért, és Romhányi József versei meg szövegkönyvei ott voltak az úttörők között.
Romhányi József versek A szívélyes gólya mit vett a fejébe? Meghívta a nyájas varangypárt ebédre. Sôt továbbment - még a kicsik is jöhetnek! De azt már nem mondta meg, hogy csak köretnek... Elfutott a verés elôl a gazda kutyája. Elôle a rémült macska felkúszott a fára. Ettôl persze felrebbent a faágról a veréb, s az egésznek a muslica itta meg a levét. Kullancs terepjárót venne, Bôrülésbe is belemenne. A büszke borzanya összetoborzott Néhány csellengô borzot, Hogy szivének féltett kincsét, Hat kicsinyét megtekintsék. - Nézzétek! Az itt a menyország! - Mondta dédelgetve hat egyszülött borzát. Ám a bámészkodók formátlannak, torznak Találták a sok torzonborz borzat. Szólt az egyik, egy értelmesforma, Kinek kedélyét e látvány felborzolta: - Érdekes! Ha belülrôl, elfogultan nézed, Ez az alom meleg kis családi fészek. Ha kivülröl, s nem vakit el vonzalom:... egyszerûen borz-alom... Egy szú beszorult a hokedli lapjába, Ráült a szakácsnô százszor is napjába: És jött a baj csôstül. Még a tetejébe, Az asztalos szöget ütött a fejébe.
A "Májusfa" zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, "zenei ikertestvére": Kemény Egon – Szász Péter – Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949. december 31. ) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte. "Az elrabolt asszony" rádiójáték (57 perc), Bemutató: 1949. január 16. Vidám zenés játék Boccaccio novellájából írta Bihari Klára. Zenéjét Romhányi József verseire Kemény Egon szerezte. Szereplők: Riccardo – Mányai Lajos, Bartolomea, a felesége – Komlós Juci, Paganino de Mare, a kalóz- Gábor Miklós, Bianca – Petress Zsuzsa Zenei rendező: Járfás Tamás. Rendező: Rácz György. Díjai [ szerkesztés] Érdemes művész (1983) eMeRTon-díj (1986) /posztumusz/ Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Reményi Gyenes István: Ismerjük őket?
Májusfa, Talán a csillagok... – rádióhallgatók több korosztálya emlékezik ezekre a címekre, arra például: hogyan énekelte Gyurkovics Mária a Hópehely-keringőt ("Hópelyhek, hópelyhek, – csillámló jókedvet – hintsetek... "), Romhányi dalszövegeit Kemény Egon muzsikájára. Akik valamennyit is értettek ahhoz, amit ez a fiatalember csinált, tudhatták: nemesen azt viszi tovább a szövegírásban, amit Gábor Andor, Harsányi Zsolt, Harmath Imre, Szilágyi László művelt igen magas szinten… Film Színház Muzsika, 1983. 05. 21. Részlet Dalos László írásából: Búcsú Romhányi Józseftől" Kemény Egon – Mesterházi Lajos – Szász Péter – Romhányi József: "Májusfa" (1949. május 1. ) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A "Májusfa-keringőt" a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.
Ja, hogy hol itt a tanulság? Szájbarágom, tessék: Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség.
Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, – pont. A kópé póknép pótlék- hálókat eresztve keresztbe a pókasztal fölött, hálóból ebédlőt kötött. Félt a péppel pepecselő pék, hogy odapök a pók, illetve a liszttel… Magyar kuvasz: – Úgy tudja, ezt nálunk meg sem engedik? Csaholhatom reggelig! Magát rosszul informálták, azt hiszem, mert ugatni szabad nálunk, csak harapni nem! Orosz lajka: – Hogy ne nőjön! Nincs rá keret. Vakkantgatom csak a felet, mert látom, már mértéktartó. Nem nyikkanok, ha már… Monoton üget a süppedô homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szemekkel kutat kutat. Még öt-hat nap kullog baktat. Az itató tava távol, … Egy hétfejű sárkánykölök csúnyán összevesztek. Rájuk szólt az anyja, de ô nem maradtak veszteg. Bár már egy sem emlékeztek, hogy min kapott össze, Végül leharapta egymást, önmagát is közte.
Információs Túlterhelés Mindenki tud a Chunnelről vagy a Csatorna-alagútról, egy olyan víz alatti vasúti alagútról, amely egy szupergyors "Eurostar" vasúti szállítással összeköti az Egyesült Királyság Kentjét a francia Pas-de-Calais-val. Az 1974-ben épült és alig több mint 50 kilométeres távolságot átfogó Chunnel csonthidegíti a klausztrofóbiával és szorongással élőket. Gyilkosság azoknak, akiknek túl aktív képzelőerejük van és Bathophobia (a mélységtől való félelem), mert 75 méter vagy 250 láb a tenger alatt. © Cnet Nos, az 50-ből legalább 37, 9 kilométer víz alatt van, ami körülbelül 20 perces víz alatti utazási időt jelent egy émelyítő 300 km / h sebességig. Ötletes, de furcsa. De... tudta, hogy van még egy víz alatti alagút, amely egyre hosszabb és mélyebb fut a tengerfenék alatt, és nem Európában található? Van valami tipp? Víz alatti vont les. Tipp: A cseresznyevirág földjén van... Így van, Japánban található a világ leghosszabb és legmélyebb vízi vasúti alagútja, az úgynevezett Seikan. A Seikan-alagút körülbelül 53, 85 kilométer hosszú és 100 méter vagy 330 láb mély a tengerfenék alatt - ez három kilométerrel hosszabb és 25 vagy 80 méterrel mélyebb, mint a tölcsér.
Továbbá, részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is – fűzte hozzá. A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket. 🐾 A Fitness Rx a háziállatok számára? Víz alatti futópad terápia - 2022. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe – magyarázta a vezérigazgató. A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezze a környezetvédelmi engedélyt – írta Vitézy Dávid.
Vissza a többi friss hírhez – kattints IDE! (Forrás: MTI)
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.