Az anyagcsere folyamán a testünk folyamatosan savakat termel: szénsav, ecetsav, húgysav, tejsav, citromsav stb. A vesénk által kiválasztott vizelet pH értéke 4, 8-7, 5 között mozog. Csak megemlítem, hogy pl. a kávé és a sör pH-ja 4, 0, azaz savasabb, mint a vese által produkált legsavasabb vizelet, amit még kiválasztani képes!!! Ha a savszint túl magas, akkor a testünk nem lesz képes a savak kiválasztására, és vagy kénytelen elraktározni őket a testszövetekben (zsírszövet = elhízás! ) vagy pedig semlegesíti őket. Az utóbbit viszont csak úgy tudja végrehajtani, hogy az ehhez szükséges ásványi anyagokat (pl. Ph érték jelentése magyarul. kalcium) a különféle szervekből, csontokból, fogakból választja ki. Így ez csontritkuláshoz, fogszuvasodáshoz vezet. egyébként nem érzem betegnek magam szóval nem is lenne okom orvoshoz menni, ezt a tesztet is csak kíváncsiságból vettem csak ha beteg vagyok, de még akkor sem végeznek komolyabb vizsgálatokat szóval felesleges is lenne mennem Gyógyszertárben vettem egy "tesztet" a vizeletben lévő értékek mérésére.
Ebből következően a logaritmus függvény argumentuma 1 mértékegységű szám:, így teljesül az a feltétel, hogy logaritmust csak dimenziómentes mérőszámból szabad számítani. A dokumentum kitér arra is, hogy a molalitás jeléül nem helyes az m betűt használni, mert összetéveszthető a tömeg jelével. Ezért javasolja inkább a b betű használatát. A Green Book harmadik kiadása [1] a következőképpen határozza meg a pH-t: Története [ szerkesztés] A pH fogalmát Søren Peter Lauritz Sørensen ( 1868 – 1939) dán biokémikus vezette be, [2] melyet ő még a vizes oldatbeli oxóniumion mol /dm³-ben kifejezett egyensúlyi koncentrációjával ([H 3 O +]) definiált: Szobahőmérsékleten (kb. Ph: Mit Jelent A Laboratóriumi Érték 💊 Tudományos-Gyakorlati Medical Journal - 2022. 22 °C -on) 1 dm³ vegytiszta víz, autoprotolízisének köszönhetően dinamikus egyensúlyban 10 −7 mol hidrogéniont (H + vagy H 3 O +) és – értelemszerűen – ugyanennyi hidroxidiont (OH −) tartalmaz: Ekkor tehát Sørensen szerint a pH-értéke 7. Ez tekinthető a semleges kémhatásnak. Ennél kisebb pH-érték, vagyis a hidroxidionokhoz képest nagyobb hidrogénion koncentráció savasságot, nagyobb pH-érték pedig lúgosságot jelez.
Ebből következően a savanyú talajok tömődöttek, víz- és levegőgazdálkodásuk nem megfelelő a növények egészséges fejlődéséhez. A savanyodás növekedésével (pH<5, 5) nagy mennyiségben Al 3 + és Mn 2+ ionok kerülnek a talajoldatba a kolloidok felületéről. A növények savanyú pH esetén tehát ezekhez, a számukra mérgező elemekhez férnek hozzá, alumínium és mangán toxicitás lép fel. A csökkenő pH mindemellett gátolja a foszfor, kalcium, magnézium felvételét. A pH csökkenés a talaj biológiai tevékenységére is káros hatással van, visszaszorul a nitrifikáció, tehát csökken a növények által felvehető nitrogén (NO 3 – NH 4 +) mennyisége. A savanyúságot legjobban a penészgombák tűrik, ezért ilyen talajokon nagy számban vannak jelen. A savanyú talajok javítását kémiai úton meszezéssel oldhatjuk meg, azonban emellett a különböző agrotechnikai módszerek alkalmazása is célravezető lehet. Magas agyagtartalmú talajok esetén lazítást, vízhatás alatt álló talajoknál a víztöbblet elvezetését alkalmazhatjuk. A meszezés indokoltságát a talaj hidrolitos aciditása (y 1)alapján határozhatjuk meg.
(1) LANCEA REGIS A Közösségi Régészeti Egyesület Közleményei 2020/3 (2) doi: Csontkút / Bille domb újrafelfedezése Kocsis Anita (MNM Balassa Bálint Múzeuma, Esztergom) ∗ A Magyar Nemzeti Múzeum Balassa Bálint Múzeumában a Közösségi Régészeti Program két éve indult el. Intézményünkkel a '90-es évek óta jó és szoros kapcsolatban álló önkéntesekkel működünk együtt. Nem csupán a leletek felkutatásából, hanem a múzeum körüli egyéb munkákból is kiveszik részüket, szívükön viselik az intézmény sorsát. A "fantasztikus négyes" csodaszép leletekkel örvendeztet meg minket hónapról hónapra. Az egyik ilyen volt egy máig mozgatható karú Árpád-kori mérleg, amelyet 2019-ben Mózes Tamás önkéntesünk hozott be Esztergom határából, Csontkútról (MRT 5. 8/26. lelőhely). Csontkút, másik nevén Bille Esztergomtól délnyugatra, a táti út mentén fekszik (1. kép). Területéről már az 1800-as években kerültek elő leletek, amelyekről Esztergom város jegy- zőkönyveinek 1836-os száma tudósít. A 20. század elején a közeli halastó védőtöltésének kialakításakor és a katonai fedezékek építése- kor sok emberi koponyát és állítólag lócsonto- kat találtak, feltételezhetjük, hogy innen ered a lelőhely neve, ám ezt bizonyító adataink nin- csenek.
Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében című kiállítás, valamint a Barcsay-teremben és az aulában kiállított poszterek megtekintésével zárul. 2021. november 13. (szombat) "Új utakon" – Az önkéntesekkel végzett régészeti kutatómunka eredményei A 9:00 órakor kezdődő szakmai előadássorozat a közösségi régészet aktuális kihívásairól való irányított pódiumbeszélgetéssel zárul. Helyszín: Városháza díszterem (2000 Szentendre, Városház tér 3. ) Az esemény regisztrációhoz kötött. Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az címen bármikor visszavonhatja. A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják Borítókép fotója: Nagy Attila Károly
2021. évi közgyűlésünket szeptember 4-én tartjuk délelőtt 10 órától Csömörön, a Magvető házban (Emlékmű köz 4). Napirendi pontok: az egyesület közhasznú státusának bírósági nyilvántartásba vétele; az egyesület 2021. évi eseményei, különös tekintettel az őszi programokra. Megnyílt a 'Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében' c. tárlat Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban! Sok évi munkánk gyümölcsét, terepbejárások, tervásatások, leletmentések kincseit nézhetitek meg. Ha kedvet kaptál a terepi munkához, gyere el Dabasra! Jelenleg is zajlik önkéntes részvétellel a középkori település kutatása.
[1] Majd a többi megyei kezdeményezés is hasonló alapokon, sokszor a KRE tapasztalatai alapján indult el. Bubenkó Gábor: Szádvári panoráma Míg Szádvárban a vár megmentésének, az állagmegóvásoknak szükségszerű és nyilvánvaló előfeltétele volt a régészeti tevékenység, és a fémkeresők csak később jelentek meg az ásatáson (akkor is részben a múzeum jóvoltából), addig ez a Közösségi Régészeti programoknál fordítva történt. Bakos Gábor, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze előadásában a leletmentésről beszélt, hatékony csapata tevékenységét mi magunk is láthattunk és követhettünk a szádvári ásatások során. Hermuz fémkeresők A nap talán legfontosabb üzenete számomra az volt, hogy mindenki azt érzi, hogy az eddigi eredményeket már csak akkor lehet felülmúlni és tovább fejleszteni, ha az intézményi és törvényi háttér felzárkózik, és teret enged ezen tevékenységek magasabb szintre, és szabályozott, de rugalmas keretek közé emelésére. Az előadások befejeztével a konferencia résztvevői rövid séta után a Ferenczy Múzeum épületében gyűltek össze.
Esztergom és a dorogi járás. Komárom megye régészeti topográfiája. Budapest 1979, 190. Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regesz- ták (1301–1387). Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 2. Budapest 1953, 23. reg., 23–24. Méri István: Árpád-kori pénzváltó mérleg. Folia Archeologica 6 (1954), 106–114. RostaSzabolcs: Árpád-kori kézi mérlegek Pé- termonostorán. In: Hatalom, adó, jog. Gaz- daságtörténeti tanulmányok a magyar közép- korról. MTA Bölcsészettudományi Kutatóköz- pont Történettudományi Intézet, Budapest 2017, 125–153. Steuer, Heiko: Waagen und Gewichte aus dem mittelalterlichen Schleswig. Funde des 11. bis 13. Jahrhunderts aus Europa als Qu- ellen zur Handels- und Währungs geschich- te. Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters. Beiheft 10 (1997), 27–29. Tóth Csaba – V. Székely György: A mér- leg nyelve 2017. lendulet/kozepkori-gazdasagtortenet/ havi-szines/
Régészet Napja 2021 – Különleges helyek A Magyar Régész Szövetség elnöksége a 2021. év Régészet Napját a június 18–20-ra eső hétvégére hirdeti meg. A Régészet Napja a tavalyi évhez hasonlóan idén is az Európai Régészeti Napok / European Archaeology Days európai rendezvénysorozathoz kapcsolódik majd és így a magyarországi események felkerülnek az Európai Régészeti Napok központi európai honlapjára is (). A Régészet Napja 2021 központi témájának az MRSZ elnöksége a "Különleges helyek" címet javasolja. A sokféleképpen értelmezhető tematika nagy szabadságot biztosít a csatlakozó intézményeknek és közösségeknek: magába foglalhatja akár egy, a régészeti kutatás által feltárt, illetve felfedezett szakrális hely bemutatását, szólhat egy-egy a mai és egykori közösség számára kiemelten fontos régészeti helyszínről, de foglalkozhat egy különleges helyiséggel, épülettel vagy akár egy teljes lelőhellyel vagy településsel is. Külön hangsúlyt kaphatnak azok a helyek, amelyek köré egykor és most is közösségek szerveződtek és amelyek különlegességükkel, "kisugárzásukkal" segíthették és segíthetik létrehozóik és fenntartóik kohézióját és akár megújulását is.