Ezzel az a probléma, hogy az északi hídnak nem Északi Összekötő híd a neve, arra mint Északi vasúti híd, vagy Újpesti vasúti híd szoktak hivatkozni, ez utóbbi szerepel egyébiránt az Egységes Hídnyilvántartási rendszerben is. A névadások folytatódnak, hiszen nemsokára hozzákezdenek a Galvani utcánál építendő híd kivitelezésének, amelynek nevéről biztos ádáz vita zajlik majd. Hogy mi lesz a végeredmény, kíváncsian várjuk. Nyitókép: A Széchenyi Lánchíd, háttérben a Margit híddal (Fotó: Both Balázs/)
Évtizedek óta szerepel Budapest fejlesztési és szabályozási terveiben egy új északi híd építése Aquincumnál, a Pók utca és a Váci út között. Ezen a vonalon az Újpesti vasúti hídon (amelyet Északi összekötő vasúti hídként szoktunk emlegetni) jelenleg is van vasúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolat a Duna két partja között. Ugyanakkor gépjárművel és helyi közösségi közlekedéssel csak nagy kerülővel lehet elérni az Árpád híd és a Megyeri híd közötti, a Duna átellenes partján lévő területeket. Egy új híd nemcsak az itt közlekedők életét könnyítené meg, hanem a felesleges kerülők megszüntetésével lehetőséget teremtene arra is, hogy további forgalomcsillapító intézkedések mellett csökkenthető legyen a most leginkább túlterhelt területek és egyben a város egészének forgalma, zaj- és légszennyezése. Az évtizedek során azonban sokat változtak a közlekedési szokásaink és a tágabb lakókörnyezetünkkel kapcsolatos elvárások is, valamint a városfejlesztés irányaira vonatkozó elképzelések. A Fővárosi Önkormányzat vezetése elkötelezett a fenntartható közlekedésfejlesztés mellett, ezért fontosnak tartja, hogy a híd és kapcsolódó úthálózata ne terhelje indokolatlan mértékben a közvetlenül érintett lakókörnyezetet és a kapacitások növelése által ne generáljon nagyobb autóforgalmat Budapest egészében sem.
A Vörös Hadsereg már 1945. április 26-án a megépített roncsok mellett egy szükséghidat, amit 1946 októberében váltottak fel egy kevésbé veszélyes, immár vasszerkezetű ún. félállandó híddal – ezt már magyar szakemberek építették, de hamarosan elkészült az új – immár harmadik – hídszerkezet terve is, ami valójában két egymás melletti szorosan álló hidat jelentett egy-egy vágánnyal. Ez azzal az előnnyel járt, hogy esetleges kisiklás esetén egy vágány továbbra is alkalmas marad a forgalomra. A híd (vagy hidak) északi vágányát 1948. szeptember 6-án adták át, míg a délit csak 1953 nyarán, a korábbi ideiglenes hidat is csak ekkor bontották le. De ez nem azt jelentette, hogy a hídépítők 5 évig dolgoztak volna. Az északi híd átadása után a Lánchíd újjáépítésével folytatták munkájukat. Jellemző azonban, hogy míg 1948-ban hatalmas csinnadrattával adták át a (fél) hidat, 1953-ban már sokkal visszafogottabb volt az avató. Érdekesség, hogy már 1945-ben tervbe vették, hogy a vasúti híddal párhuzamosan egy közúti hidat is felépítenek, ám ez csak 50 évvel később, 1995-ben valósult meg a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd átadásával.
Így a Habsburg uralkodóról és feleségéről, vagyis a Ferenc Józsefről és Erzsébetről elnevezett két Duna-híd egymás mellett ívelt át a folyón. Az Erzsébet hidat a II. világháború végén a német csapatok felrobbantották, helyére egy teljesen más szerkezetet, egy német mintára tervezett autópálya-kábelhídat építettek 1964-re. Ám érdekes módon az Erzsébet nevet az új átkelő is megtarthatta. A szerkezet változott, a név maradt Erzsébet (Fotó: Both Balázs/) A Boráros térnél építendő hidat az 1890-es évektől, amióta felvetődött, hogy itt átkelőt kellene építeni, értelemszerűen Boráros téri hídnak nevezték. Amikor véglegesen döntöttek a felépítéséről, 1930-ban Horthy Miklós kormányzóvá választásának 10. évfordulóját megünneplendő Horthy Miklós hídnak nevezték el a még fel sem épült hidat. Azonban a II. világháború után a felrobbantott átkelőre ismét Boráros téri hídként hivatkoztak. A Petőfi híd ma (Fotó: Both Balázs/) A hidat csak 1952-re építették ismét fel, de ekkor már két éve itt állt az a pontonhíd, amely korábban a Petőfi térnél szolgált, és mindenki Petőfi pontonhídként ismerte.
Hiába keresnénk, a budapesti Duna-hidak elnevezésében semmilyen logikát nem találnánk. Ám ahogy a politikai rendszerek a közterületek elnevezésében kifejezésre szokták juttatni ideológiájukat, így a hídjaink között van olyan, amely ennek a hagyománynak köszönheti a nevét. Híres magyar történelmi személyiségek és a Habsburg-család két tagja is megjelenik a névadók között, és vannak olyan hídjaink, amelyek mai nevüket az 1945 utáni ideológiai tisztogatás eredményeként nyerték el. Az első keresztségben több hidunkat az elhelyezkedése alapján ráaggatott névvel emlegették, ilyen volt az Eskü téri híd, a Vámház téri híd, a Lágymányosi híd, s csak később lett "hivatalos" nevük. Velük együtt a Sztálin híd, a Ferenc József híd vagy a Horthy Miklós híd elnevezések is lassan feledésbe merülnek, de vannak olyan hídjaink, amelyeknek hiába van saját nevük, nehezen vehető rá a nagyközönség, hogy valóban úgy is nevezze, jó példa erre a Deák Ferenc híd. Az első állandó budapesti hidat, amely 1849-re készült el teljesen, sokáig csak Lánchídnak emlegette mindenki, mai hivatalos nevét, a Széchenyi Lánchidat csak 1915-ben kapta.
Két évvel később törvény született "a budapesti indóházakat összekötő vasút létesítése tárgyában" is, és az események ekkor gyorsultak fel. 1872 augusztusában kiírták a pályázatot az új átkelőre, szeptember végén pedig le is szerződtek a francia Filleul–Brochy nevű céggel, amely a beérkező öt pályázat közül a legvonzóbbnak találtatott. A kivitelezési munkát is egy francia vállalat, a Cail és Társa nyerte el, és szerződés szerint a hidat 1874. szeptember 30-ig kellett volna megépíteniük. A munkálatok egy évvel korábban indultak. "A munkások a munkakamrákban a talajt kézi erővel emelték ki, majd a szállító csöveken át szintén sűrített levegővel működtetett emelők segítségével, vödrökben juttatták a légkamrába, ahol toló szekrény juttatta azt a szabadba" – írja a korabeli technológiáról Páll Gábor A budapesti Duna-hidak története című könyvében, hozzátéve azt is, hogy az egyébként jól ütemezett munkát télen leállásra késztette az erős jégzajlás. Ugyancsak hátráltatta a műtárgy elkészítését, hogy az alapozási munkák elhúzódása miatt a Csehországból és Németországból érkező kőszállítmányok is késve érkeztek.
11 b/g/n Wi-Fi biztonság: WPA-PSK, WPA2-PSK, WEP, rendszergazdai jelszó Vezeték nélküli LAN frekvenciasáv: 2, 4 GHz Csatlakozó típusa – egyéb Bluetooth, kis fogyasztású (BLE) Message In Print alkalmazás PIXMA Cloud Link Canon PRINT Inkjet/SELPHY alkalmazás Canon Print Service beépülő modul (Android) Google Cloud Print Apple AirPrint Közvetlen vezeték nélküli csatlakoztatás Hozzáférési pont mód WLAN PictBridge Mopria (Android) Szoftver Támogatott operációs rendszerek Windows 10, Windows 8. 1, Windows 7 SP1 Megjegyzés: A Windows rendszerhez Framework 4. 5. 2 vagy 4. 6 szükséges. OS X 10. 10. 5 – OS X 10. 11, macOS 10. 12 Támogatott mobilrendszerek: iOS, Android, Windows 10 Mobile Minimális rendszerkövetelmények Windows: 3, 1 GB lemezterület, Internet Explorer 8 Mac: internetcsatlakozás, 1, 5 GB lemezterület, Safari 5 Monitor: 1024×768 XGA Tartozék szoftverek MP illesztőprogram Scanning Utility segédprogrammal My Image Garden Full HD videonyomtatás funkcióval Gyorsmenü Easy-WebPrint EX (letölthető) Fizikai jellemzők Tömeg: kb.
Intelligens, letisztult és csatlakoztatásra kész multifunkciós készülék Ezzel a lenyűgözően kompakt, multifunkciós készülékkel kiváló minőségű fényképeket és pengeéles dokumentumokat nyomtathat, olvashat be és másolhat otthonában. 7, 5 cm-es érintőképernyővel és 5 darab, egyenként cserélhető tintapatronnal kerül forgalomba, ráadásul számos funkciót kínál az intelligens vezeték nélküli és felhőalapú kapcsolatok kialakításához. A részletes műszaki leírás megtekintése