2020. november 1., vasárnap 11:14:49 / November hónapot a népi hagyományban Szent András havának, Nyilas havának, enyészet havának vagy őszutó hónak nevezik. A népi hagyományok mellett a hónap első két napján elhunyt szeretteinkre emlékezünk. Mezőgazdasági szempontból október 31-éig szokás volt befejezni a szántóföldi munkálatokat, a betakarítást éppúgy mint a vetést, a termést el kellett raktározni a hosszú, hideg télre, mert a természet nyugovóra tér. Halottak napja | Hungary First. Ettől kezdve a ház körüli munkák kerültek előtérbe, morzsolások, fonások, ám a jeles népi- és egyházi ünnepeken tilos volt fonni, úgymint Borbála és Luca napján, valamint Karácsony mindkét napján. Mindenszentek napja és Halottak napja Mindenszentek napjához ma ismert vallási vonatkozása mellett népi, gazdasági hagyományok is fűződnek. Ekkor volt a cselédfogadás, bíróválasztás napja, de egyben időjárásjósló nap is. Aki meg akarta tudni, hogy milyen tél várt rá, november elsején kiment az erdőbe és levágott egy bükkfaágat. Ha az ág belül száraz volt, akkor enyhe telet lehetett várni, ha pedig nedves, akkor hideget, sok hóval.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben "lölkök napja" (lelkek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak. November 1. Mindenszentek napja Az ünnep vallási szempontból a katolikus egyház összes üdvözült lelkének emléknapja. Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) ünnepe feltehetőleg a IV. századból ered, de időpontja akkor még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnapon volt. (Ezt a napot a görög egyházban ma is a Szentek Vasárnapjának nevezik. ) Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV.
A bejegyzés alapja:
Tragédiák árnyékában Amint arról korábban a BudapestKörnyé is beszámolt Csuja Imre 29 éves fiának holttestét 2019-ben, az agglomeráció peremén, a Naplás-tónál találták meg, kötél is volt a helyszínen. A fiú édesapjával dolgozott a Mi kis falunk forgatásán. Döbbenetes, de 16 évvel ezelőtt a művész már elvesztette első gyermekét. Ez is érdekelhet: Első gyermekét is elvesztette Csuja Imre első gyermekét 16 évvel ezelőtt tragikus körülmények között vesztette el. Bár Gergő szólt szüleinek, hogy nem szeretne élni, már a szakember sem tudott segíteni a démonjaival küzdő fiún. A színészt akkor kollégái támogatták, hogy fel tudja dolgozni a rettenetes tragédiát. Fia halála után már színpadon állt Két nappal kisebbik gyermeke halála után már színházban játszott Csuja Imre. Shakespeare legismertebb drámájában, a Hamletben alakította Polonius, az állami főtanácsos szerepét. A drámai darabban először őt ölik meg, majd lánya, Ophelia öngyilkosságot követ el, fia pedig tőr általi halált hal. Vastapsot kapott A közönség nagyra értékelte Csuja Imre lélekjelenlétét, a színész az előadás végén vastapsot kapott, hosszú percekig állva ünnepelték a nézők.
Egy szorgos titkárnő és playboy-múltú vőlegénye, akiknek kapcsolatát gyakran próbára teszi eltérő személyiségük és világnézetük. Egy jóképű pap, aki a reverendáját semmire nem cserélné le, pedig a falu lányai bármit megadnának érte. Egy csinos kocsmárosnő, akinek alakjánál csak a modora tüzesebb. Egy körzeti megbízott, aki a rendőr-viccek két lábon járó megtestesítője. Egy rezignált állatorvos, aki ott segít, ahol tud. Emellett harcias szellemű öregasszonyok, elkötelezett kocsmahuszárok, és szépreményű fiatalok. Ők alkotják ezt az irreálisan vicces világot, ahol az a normális, hogy többnyire semmi sem az… – írja a wikipédia. Pajkaszeg látnivalói Pilisszentlélek igazi zarándokhely lett, egyre többen keresik fel A mi kis falunk forgatási helyszíneit kutatva. Olvasónk épp egy forgatási napon járt ott és hozott pár fotót némi kommentárral. Kakaós briós szobor Pajkaszeg ikonikus jelképe a kakaós briós szobor. Valljuk be, nem feltétlenül egy péksütemény jut róla eszünkbe. A szobrot a filmbeli polgármester-választás alatt adták át, ahol a polgármester ingyen kakaós brióst és sört osztogatott.
A belvárosban van egy karácsony bolt és múzeum is, ami egész évben nyitva van. A karácsony szerelmesei semmiképp se hagyják ki. Kb. mint a filmekben, ezernyi féle dísz, dekoráció. Itt a link a bolthoz. Esztergom Egy rövid Duna parti sütkérezést követően Esztergom felé vettük az irányt a másik pilisi úton Pilisszentlászlón keresztül. Eleinte lehetett haladni, aztán a kanyargósabb részeknél feltorlódott a forgalom és vonatozhattunk. Esztergomban a Vaskapu éttermet kerestük fel a város tetején, mert jókat hallottunk róla. Az étteremből pompás látvány tárul a szemünk elé. Látni lehet a várost, a bazilikát és a Dunát is. Már ha foglalsz asztalt a teraszon… Mi ezt nem tettük meg az előzetes figyelmeztetés ellenére sem, úgyhogy a panoráma teraszról lecsúsztunk. Sajnos a kilátást is csak az asztaloknál ülők tudják igazán élvezni, így jó képeket se tudtam készíteni. A kaja jól nézett ki, de az íze átlagos volt. Ezért nem éri meg feljönni. Micsoda utak Esztergomnál átmentünk Szlovákiába egy rövid szakaszra, hogy Letkésnél visszajöjjek egy karikára a Börzsönyben.
11 / 21 A szépen helyreállított épületben berendezett falumúzeum egy jellegzetes, pilisi-szlovák népi építészeti jegyeket magán hordozó ház, ahol a község helytörténeti és néprajzi gyűjteménye kapott helyet. A tisztaszobát és konyhát eredeti funkció szerint rendezték be, a hátsó szobában régészeti leletek és dokumentumok, iratanyagok találhatók, míg a kamrában és istállóban az egykori gazdasági, gazdálkodási eszközök tekinthetők meg. 12 / 21 A rövid helytörténeti kitérő után hazakísértem Ida nénit, és egy házi bodzaszörp elfogyasztása után indultam a pálos kolostor romjai felé. Ez a falu feletti dombon található, durván egy kilométerre. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend története a Pilishez és Özsébhez kötődik. A kolostorral kapcsolatos kutatásokban előkerül IV. Béla, majd IV. László neve is, sőt, 1323-ban a háromszor megkoronázott magyar király, Károly Róbert is járt itt, ahogy később Nagy Lajos királyunk. Úgyhogy van kinek a nyomdokaiban járni, ha erre téved az ember. 13 / 21 Sajnos Mohács után a kolostor teljesen elpusztult, és bár egész a 18-19. századig jelentős rommaradványok voltak láthatóak, azok anyaga idővel bekerült a helyben épülő házakba.