Vértesy Gyula: A vér és egyéb történetek szerző: Tóth Árpád Nyugat 1914. 8. szám· Figyelő Hivatalnok-páriák.
Mint minden teljesületlen vágyódásnak, az övének is a szomorúság a kísérő zenéje. Élete, művészete, benne a játszadozása és a komoly akarása, vidám és komor színessége, minden csupa szomorúság. Hogyan érzékült meg művészetében ez a sokféle fájdalomban játszó lélek? Csak kevés olyan művet sikerült alkotnia, mely azt az érzést, amelyből származott, hiánytalanul láthatóvá tenné. Legtöbb képén a mesterségbeli ügyefogyottság az előadás raffineriájával valami megható egységbe vegyült. Egyszerű hal rajz w. Az ecset és a festék jóformán csak arra való neki, hogy a rajz hiányosságait eltakarja. Leginkább olyan munkáin van ez így, melyeket a természettel szembefordulva készített. A valóság önmaga mivoltával nem érdekli. A szép tájék vagy szép emberi arc oly módon hat reá, hogy bizonyos emlékeit vagy bizonyos vágyódásait fölébreszti. S abban a percben minden érdeklődésével álombeli képzeteit követi. Ez magyarázza azt, hogy például arcképei annyira élettelenek és hamisak. Viszont megfestett vízióin a mesterségbeli tökéletlenség föl se tűnik, annyira megfogja és viszi magával a szemet a művészi érzés ereje.
Ami még ennél is felkavaróbb, hogy nem tudunk a két szereplő halál előtti körülményeiről semmit. Mi történt, ki tette, hol tette? Csak egy dolgot tudunk, hogy elmentek sétálni, majd a következő képkockán már csak lélek nélküli testekként hevernek a földön. A döbbenetet az okozza, hogy a jelenetek közötti narratív cselekmény között nincsen átmenet, hirtelen képváltás történik, ami rokonítható a Dinamit narratív felépítésével ahol, a Narrátor és a Férfi gondolatmenetei hirtelen átcsapnak egyikből a másikba. Később e két szereplő egymásba olvad, árnyakká válnak, létük feledésbe merül. Egyszerű hal rajz app. A szereplők kettőse átivódott a Könyv és a Pálcika képregénynél, nincs köztük jellemben jelentős eltérés, csak a szereplők külseje, ami sajátos módon különbségként hat a két karakterre nézve. A Férfi és a Narrátor folytatásaként is lehetne tekinteni a két szereplőre. Dekonstruktív jelleggel bír, hogy mindkét műben a két entitás megszűnik magában létezni. A szereplők jelleme széthasad, Árnyakká válnak, amit a képregény szintjén úgy lehet értelmezni, hogy elérte őket a halál.
Gyakran megtámadhatja a levéltető, mely ellen védekezni kell. Szaporítása tavasszal magvetéssel üveg alatt, vagy májusban közvetlenül a szabadföldben történhet. A virágnak és a levélnek a zsázsáéhoz hasonló fűszeres aromája van, bármilyen salátához felhasználhatjuk. Tetszetős lombja miatt jól hasznosítható a szabadon maradt rések kitöltésére az ágyásokban. Szépen mutat kerítésre felfuttatva vagy cserépből lecsüngve a teraszon is. Bársonyvirág vagy büdöske Őshazája a szubtrópusi Guatemala és Mexikó. Az egynyári virág jellegzetes sárga, telt virágai májustól októberig virágzik. A legtöbb fajta erős illattal rendelkezik. Különleges az apró bársonyvirág, amelynek fűszeres aromájú levelét és virágát ételek fűszerezésére, illetve teának használnak fel. A bársonyvirág (Tagetes) felálló, bokros, 20-30 cm magas növény. A széllel és az esővel szemben ellenálló bársonyvirág napos vagy félárnyékos helyet szereti, nedves, de jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Bársonyvirág (büdöske), borsikafű (csombor) és körömvirág vetése Goldperger Andrással - YouTube. A virágzás serkentése érdekében az elhervadt virágokat rendszeresen szedjük le.
A büdöske a petúniával és a lobéliával együtt szinte már klasszikus nyári növénynek számít. Sokszínűségében tavasztól egészen az első éjszakai fagyokig gyönyörködhetünk. A büdöske, másik nevén bársonyvirág egész nyáron, az első éjszakai fagyokig virágzik. Nagyon ellenálló növény, ültethetjük edénybe vagy virágágyásba is, és még az enyhén szeles erkélyeken is jól érzi magát. Félárnyékos helyen is megél, de a kertbe napfényes helyre, általános, nem túl meszes kerti földbe ültetve fejlődik a legszebben. Hazájában, Mexikóban vadon élő növény. A bársonyvirág vagy büdöske (Tagetes) jellemzése, ültetése, gondozása és szaporítása - Ankert - Anna kertje. Egynyári, tollszerűen osztott levelekkel büszkélkedhet. A számos narancssárga, sárga vagy vörösesbarna, fészkesvirágzat egyesével vagy kis csoportokban helyezkedik el a száron. Annak ellenére, hogy a büdöskét a télikertben vagy a lakásban is lehetne nevelni, szinte kizárólag a szabadban tartjuk. Ez elsősorban erős illatával magyarázható. TIPP: A büdöske a kerti rózsákat megtámadó ún. rózsahervadás kiváló ellenszere. A gyenge hajtások, kis levelek és kis számban megjelenő virágok fonalférgekre utalnak.
Évek alatt számos változata kialakul a kertünkben akár színben, magasságban vagy alakban. Bővebben: Kedvencem a rézvirág. Tipp a vetéshez: Április végén sekélyen vessük, locsoljuk. Más teendőnk nincs is.
A magokat februárban vessük el és neveljünk palántákat, melyeket májusban kiültethetünk. Talajigénye nincs, megfelel számára az egyszerű kerti talaj. Napfénykedvelő növény, napos helyen folyamatosan hozza virágait. Rendszeres öntözésre nincs szüksége, viszont a száraz meleg napokon szükséges a vízpótlás számára. A büdöske virágzási idejét meghosszabbíthatjuk és szebbé tehetjük a bokrokat, ha alkalmanként az elszáradt, elnyírt virágokat eltávolítjuk a növényről. Közben a magokat begyűjthetjük, biztosítva a következő évre a büdöske ültetését. Tápanyagra, tápanyag utánpótlásra nincs szüksége a növénynek és betegségek is ritkán támadják meg. Mivel elűzi a növény a fonalférgeket és más egyéb kártevőket, célszerű a veteményes kertbe a zöldségágyások közé is ültetni. A bársonyvirág (Tagetes) felhasználása A növény nem csak kertek ékes dísze lehet, hanem a növény virágszirmai is felhasználhatók gyógyteának, saláták ízesítésére. A büdöske virágzatában található színanyagok színezékként is felhasználhatók.