A rendezési terveket a Budapesti Városépítési Tervező Intézet (BUVÁTI) irodájában készítették Tóth István vezetésével. Zajlik a tervezés…Esti Budapest, 1954. Február 19. Forrás: Magyar Építőművészet 1954, 4-6. Szám. Forrás: Korabeli felvételek. Népszabadság, 1955. 09. 24. Forrás: 1955 őszén 230 új lakást vehettek birtokba lakóik a József Attila téren. A kétemeletes sorházak keretes beépítésben állnak, és mindegyikük egy hatalmas, az utca felé több ponton nyitott udvart zár közre, emellett az épületegyüttes közepén egy tágas, parkosított teret hagytak. A Gubacsi lakótelepről már ismerős domborművek hasonló tematikával, bár szerényebb kivitelben díszítik a bejáratokat. A homlokzatok egyhangúságát nyitott erkélyekkel és további plasztikai díszekkel, műkő nyíláskeretekkel próbálták feloldani. A Gyöngyösi utca felőli kapuk melletti épületdíszeken az ókori korinthoszi oszlopokon gyakran használt akantuszlevél motívuma tűnik fel. Fotók: Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog A művelődési központtal szembeni átellenes oldalon további két, valószínűleg néhány évvel korábban megépült lakótömb áll, ezek a fentiektől modernebb külsővel, lodzsás lakásokkal készültek.
Kivitelezés: 2019 Projekt: József Attila tér megújítása Építtető: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Beruházás-bonyolító: XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Fővállalkozó kivitelező: Parkfenntartó Kft. Generáltervező: Objekt Tájépítész Iroda Kft. Vízgépész tervező: Ganz Hydro Kft. Szűcs Sándor, Mühl Tamás Úttervezés: Triaut Kft. Ittzés Miklós Automata öntözőrendszer: RILTI Kft. Karlócai Péter, Skublics László Finombeton elemek: Mr Beton Tervfázis: koncepció-, és kiviteli terv Tervezési terület mérete: 11 000 m²
A következő év májusban Jolánnak gyermeke született, a szoba-konyhás lakás szűknek bizonyult hat személy részére. Ezért 1915 őszén a Bokréta utca 10. alá költözött Pőcze Borbála, Etelka és Attila. A gyakori vándorlás 1916 nyarán véget ért. József Jolán ekkor állandó és önálló keresettel rendelkezett, így a Ferenc tér 11. szám alatti bérház harmadik emelet 43-as, szoba-konyhás lakást kibérelhette. Négy évig éltek itt, József Attila gyermekkorának legnyugodtabb időszaka lehetett ez, amikor nem lebegett fejük felett a kilakoltatástól való állandó rettegés. A Ferenc tér 11. 1990-ben (fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) A Ferenc tér 11. 2019-ben (fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény) Térjünk most rá azokra a ferencvárosi helyszínekre, amelyek mélyebb nyomot hagytak a költőben! A legfontosabb hely a Ferenc tér, nem véletlenül, hiszen itt lakott a legtovább. Volt itt minden, ami egy fiúnak érdekes lehetett. A 4. szám alatt működött a Ferencz Mozgó nevű mozi, ahol édesanyja takarított, ő pedig rengeteg filmet megnézhetett.
Közel állnak hozzám a versek, a népzene és a világzene, s ezek ötvözése ez a produkció. Levélrészletek, megzenésített versek és népdalok mutatják be József Attila néhány fontosabb szerelmét, kezdve a legelső és egyben legfontosabb női,, szereplővel", az édesanyjával. Kronológiai sorrendben haladunk előre, s ahogy az élete is egyre gyötrelmesebb volt, a zene is ezt a drámaiságot festi le – avat be a részletekbe az énekesnő. Ajánló Világzene új köntösben Elektromos hangszerek, rockritmusok kísérik Zagyva Tamás magyar népzenét idéző dalait. A közel nyolcvanperces CD-n olyan versek megzenésítése hallható majd, mint a Keresek valakit, a Lányszépség dicsérete, a Megméressél!, a Virág, a Talán eltűnök hirtelen és a Nagyon fáj. Ezen kívül népzene is színesíti majd a műsort. A megzenésítésért Varga Kornél (gitár, vokál) és Babcsán Bence (fúvós hangszerek, vokál) felelnek, akik fellépnek Fekete Borival a lemezbemutató koncerten is március 26-án 19 órai kezdettel a Fonó Budai Zeneházban. Fotó: Marthpoto Az esten közreműködik még Eredics Dávid (fúvósok, vokál), Kuczera Barbara (hegedű, vokál), Fekete Márton (brácsák), Takács Szabolcs (basszusgitár, nagybőgő), Kertész Ákos (ütős hangszerek, szintetizátor), Lisztes Jenő (cimbalom) és Kautzky Armand (próza).
Fonyódi Anita/Kép-Tér Blog Az új kultúrházban kiállítások, tárlatok, a legkülönbözőbb tematikájú szakkörök, színházi előadások, könyvtár és pezsgő élet várta a dolgozó népet. Az akkori időket jól szemlélteti, hogy az intézmény első vezetője egy 22 éves vasesztergályos lett, és az épület el nem készült munkáit az ifjúság társadalmi munkában fejezte be. A moziterem a "Párttitkár" című szovjet film vetítésével nyílt meg. A nyitástól számítva még három évet kellett várni, míg a kultúrházzal szemben, a téren felállították Beck András szobrásznak a "munkásköltőt", József Attilát megjelenítő alkotását. Az ötvenes évek elején az új, központilag "előírt" szocialista realizmus archaizáló stílusjegyeivel, típustervekkel és tervgazdálkodás alapján folytatták itt is a lakásépítési programot. 1954 áprilisában a tér körül már folyt az építkezés, de ezzel párhuzamosan a közeli Béke és a Fiastyúk utcában is dolgoztak, összesen 3500 lakást, azonkívül iskolát, szabadtéri színpadot és üzletházat készültek átadni.
Giljázovval a kazahsztáni kényszermunkatáborban ismerkedett meg. Közös "elmerülésük" során irodalmi érdeklődésűek lévén sokat beszélgettek. "Szinte a testvérem volt Ajaz, akit a táborban csak Batu kánnak hívtunk". A tatár író említett könyvében Galgóczyt is szerepelteti. Mi több, még életében kerestette is Magyarországon. A Galgóczy névre nem pontosan emlékezett. A levelére egy magyar kulturális bürokrata, aki megkímélte magát a felkutatás fáradságától – ezt válaszolta:"Ilyen nevű irodalmárról nincs tudomásunk". Giljázov halála után a Tatár Írószövetség ismételt megkeresése már Galgóczyra talált. Életét, küzdelmeit Galgóczy Árpád a Túlélés művészete, a Fények a vaksötétben és az Alagút vége című trilógiában örökítette meg. Letehetetlen írások. Aki olvassa, büszkeséggel tölti el a táborok magyar lakóinak helytállása. Az értelmes, kihúzott derekú küzdelmek megörökítése Árpádra vall. Élete legutolsó idejéig, még a kilencvenes évei elejéig is egyenes derekú, tévedhetetlen memóriájú emberrel találkozhattak a szerencsések.
RENDEZVÉNY Főőrség rendezvénytér Lovarda Rendezvénytér Rendezvényszervezés és catering KIÁLLÍTÁS Életem árán is Lészen Ágyú!
A Palota épülete szerencsére megmaradt, azonban a kupolát lebutítva állították helyre és a nyílászárók sem korhűek. A képen jól látszik a felújított Mátyás kútja Hosszútávon a Nemzeti Hauszmann Program keretén belül az egész királyi palotát helyre szeretnék állítani az első részlet pedig már 2021. Budai vár lovarda. augusztus 20-ra elkészült. A Palota épülete szerencsére megmaradt, azonban a kupolát lebutítva állították helyre és a nyílászárók sem korhűek Az épületnek több igazán különleges díszterme is volt: a neoromán Szent István-terem, a neoreneszánsz Mátyás-terem, a neobarokk Habsburg-terem, amiket több kisebb díszes terem összekötött a szintén neobarokk büfé csarnokkal és a nagy bálteremmel. Ez a teremsor méreteit és hosszúságát tekintve európai szinten is egyedülálló volt, hasonlót csak Versailles-ban lehetett találni. Ezek közül a Szent István-termet teljesen helyreállították. A mostani vársétánk során ugyan nem mentünk be a terembe, de aki teheti mindenképp látogasson el oda és nézze meg, mert szinte hihetetlen ahogy napjaink szakembereinek a precíz, aprólékos és bravúros munkája nyomán megelevenedik a szemünk előtt a múlt.
Egyrészt azért, mert így ha felmegyünk a Várnegyedbe, akkor megtapasztalhatjuk milyen lehetett a Monarchia fénykorában, másrészt azért mert a megmaradt épületek is sokkal jobban tudnak érvényesülni a hozzájuk illeszkedő környezetben. Európában egyébként nem példa nélküli az ilyen újjáépítés. Varsó belvárosa például szinte teljesen megsemmisült a II. Világháborúban ám később visszaépítették az elpusztult épületeket. Hasonló a helyzet a drezdai Frauenkirche-vel. A város jelképének számító 1743-ban épült templom szintén a II. Budai Várséták. Világháborúban pusztult el, 2005-re azonban újra felépítették ezt a gyönyörű műemléket. Helyreállítják a Palotát Maga a Budavári Palota is jelentős károkat szenvedett a második világégés során. Habár felmerült az elbontás lehetősége, de végül szerencsére az épületegyüttes megmenekült. Belső tereit azonban nem állították helyre, a díszes termek mindegyike odaveszett, a kupolát lebutítva építették újjá, számos külső díszétől, például a Habsburg-lépcsőtől megfosztották, és az épülethez nem illő ablakokat építettek bele.
Tovább a sétához