Bánk bán bátor, hű a hazájához és - a legemberibb értelemben - féltékeny - ezek azok a tulajdonságok, amelyek döntőek az életében, és amelyek segítenek nekem a szerep megformálásában. Krizsán Szilvia mint Gertrudisz: Ha jól értem, Urbán András olvasatában ez a történelmi dráma arra mutat rá, hogy a politikai intrikák minden korban egyformák. A politikában mindent szabad, ha az egyén egy politikai pókháló kellős közepén találja magát, az könnyen tönkreteheti az életét, az éberség egyetlen pillanatnyi hiánya megsemmisíthet egy politikust. Ebben a történetben nincsenek hősök, nincsenek tiszta, makulátlan emberek, itt valahogy minden becstelen. A szöveg nagyon sokrétű, semmi sem szent. "Ott a haza, ahol a haszon" mondja Bíberach, a német ritter, Bánk bán Jágója.
Folytatás >>> Pálos Hanna, Bányai Kelemen Barna és Szirtes Ági (fotó: Dömölky Dániel) Revizor - Nánay István: És ez mindig így megyen Tarnóczi ironikusan tekint a 13. századi történet 19. századi szemlélettel megírt változatára, és felfedezi benne azt, ami napjainkra is érvényes. Folytatás >>> Pótszékfoglaló - B. Kiss Csaba: Vadászat németekre Tarnóczi Jakabot sokat dicsértem e lapban, és Bánk bán-rendezése is átgondolt koncepcióról árulkodik. Más kérdés, hogy míg korábbi előadásaiban a koncepció meg is született a színpadon, itt a bemutató idején még éppen csak születőben látjuk. Folytatás >>> A kritikai szemlét Török Ákos szerkesztette. Kapcsolódó cikkek Magyar nagyurak a vitrinben – Kritikák a Nemzeti Bánk bánjáról
Kitűnő ötletek, bátor, különutas megoldások és lelemények jellemzik ezt a főként vizuálisan friss és üde Bánk bán t ". Dér Zsolt és Pálos Hanna (fotó: Dömölky Dániel) Fritz Gergely kiemeli a szöveg színpadra írásának – a fent említett nehézségek miatt különösen értékes – erényeit: " Érződik a roppant dramaturgiai és szövegelemzési munka (dramaturg: Varga Zsófia), amely a próbafolyamat jelentékeny részét kitehette ", miként a színpadra állítás ironikus jegyeit is méltatja. " A csavaros mondatok, tömör és sűrű verssorok szikár stílusban és pontosan tagoltan hangoznak el a színpadon, a szöveg cirádás ékességét pedig a színészek szövegmondása külön érzékelteti, ami megkapóan kellemes humort kölcsönöz az előadásnak. " Az általa megfogalmazott egyetlen kritikus észrevétel éppen erre, az iróniára, pontosabban azokra a pontokra vonatkozik, amikor ez az irónia nincsen jelen az ez előadásban: " az iróniaforrás elapadása üresjáratokat eredményez ". " Tarnóczi rendezése egy jól komponált, irodalmi alapú szövegszínház, ami a szokásos patetikus óvatoskodás helyett újraolvas és értelmez, ám a felmutatás mellett a Bánk bán ideológiai értelmezéshagyományát nem piszkálja meg (bár mindennek a lehántása már önmagában egy markáns és bátor ideológiai állásfoglalás)" – foglalja össze a szerző a véleményét gondolatmenetének zárásaként.
Úgy találja, hogy ezek az elemek izgalmas és érvényes olvasatot adnak az elhangzó szövegnek (" csak semmi pátosz, kérem, a magyar királyság nem több egy érthetetlen viszonyokkal bíró, magába záruló vadásztársaságnál "). Ebben a látvány- és hangzótérben véleménye szerint a helyszínen improvizált elektronikus zene feladata lett volna, hogy egységet teremtsen, ez azonban, úgy találja, nem sikerült: " egy idő után inkább zavaró ez az állandó hangkulissza " – fogalmaz. Dér Zsolt és Kovács Lehel (fotó: Jókúti György) Pikli Natália a színészi játékot – a többi kritikushoz hasonlóan – dicséri: " A színészeket jó nézni: nem hiába, a Katonának nagyon erős tehetségű csapata van " – írja. Hozzáteszi azt is, hogy a rendezői koncepció inkoherenciája mind a címszerepet ( Bányai Kelemen Barna), mind Melinda alakját ( Pálos Hanna), mind Tiborc karakterét ( Bezerédi Zoltán) érzelmileg súlytalanná teszi, és ezzel együtt több helyzet drámai ereje is elveszik. " A végeredmény hol humoros, hol szimbólumra hajazóan látványos, de igazán nem tud sem tragikussá, sem komikussá válni: meghatározhatatlan térben lebeg végig, és épp ezen eldöntetlenség miatt egy idő után némileg unalomba fullad, hiába rövid a játékidő " – foglalja össze véleményét kritikája egy pontján.
A kép csak illusztráció További Salvatore Ferragamo termékek
Friss élénkítéssel tölti fel a hangulatot, erőt és örömet kölcsönöz viselőjének. Fokozza... Salvatore Ferragamo új illatkreációja egyedülállóan különleges képet idéz fel az óceán mélyéről. A lebegő hullámok a zamatosan sós jegyekbe ömlenek, melyek feltárják a szívjegyben rejtőző... A Salvatore Ferragamo Incanto Shine egy üde virágos - gyümölcsös illat nőknek. Karine Dubreuil parfümőr alkotta ezt a ragyogó kompozíciót 2007-ben. A parfüm szivárványszínű üvege tükrözi... 4 590 Ft-tól 11 ajánlat Az Árukereső is megrendelhető
Salvatore Ferragamo Salvatore Ferragamo, olasz divattervező mondhatni cipőkre szakosodott. Számos hollywoodi csillaggal dolgozott az 1920-as években, mielőtt visszatért volna Olaszországba, hogy megalapítsa mai cégét. Salvatore tudományos és kreatív megközelítéséből született megannyi innováció, mint például az ék vagy a ketrec sarok. Kis boltja mára luxuscikkek birodalmává nőtte ki magát, így foglalva el helyét a divat világában. Salvatore Ferragamo 1898-ban született Bonitoban, tizenegyedikként egy 14 gyermekes családban. A kilencéves fiú első pár cipőjét saját nővérének készítette. A lábbeli megalkotása után Salvatore úgy érezte, megtalálta hivatását. Tanulmányai után egy évig a cipőkészítés rejtelmeit vizsgálta Nápolyban, majd egy kis boltot nyitott szülei otthonában. Pár évvel később Salvatore testvéreivel Santa Barbarába, majd Hollywoodba költözött. Miután megnyitotta cipész boltját, számos mozifilm felkérte a filmekben feltűnő cipők készítésére. Salvatore Ferragamo ekkor vált igazán híressé a sztárok körében, olyan nagy nevek lábaira tervezett cipőt, mint Eva Peron, Audrey Hepburn és Marilyn Monroe.
A kép csak illusztráció További Signorina termékek További Salvatore Ferragamo termékek