A képzések legnagyobb csoportját a felnőttképzők által megszervezhető szakmai képzés keretében a szakképesítések alkotják. Az államilag elismert szakképesítésre felkészítő szakmai képzések és a független vizsgaközpontokban megszerezhető szakképesítések listáját nem jogszabályban adják ki, hanem a szakmai képzések programkövetelményeit az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapján teszik közzé. A 12/2020. ) Kormányrendelet 16. a) kimondja, hogy a programkövetelmény tartalmazza a szakmai képzés megnevezését és a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti olyan kódját, amelybe a szakmai képzés besorolható, valamint a szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítésnek az Európai Képesítési Keretrendszer, a Magyar Képesítési Keretrendszer és a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására vonatkozó megjelölését, míg a 34. (2) alapján a szakmai bizonyítvány tartalmazza az EKKR és MKKR szintet, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szint jelölését.
Az egyes szinteket leíró jellemzők pontos tárgyszavakban foglalják össze, mit tudnak, illetve mit képesek elvégezni az adott szintű bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosai. Tájékoztatnak arról is, hogy egy képesítés megszerzése után milyen attitűdökkel rendelkezik a képesítés birtokosa, mekkora önállósággal, illetve felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Mindez jelentősen megkönnyíti a tájékozódást, illetve a munkaerőpiaci toborzást is. A mindennapi életben hasznos útmutató lehet a keretrendszerhez kapcsolódóan megalkotott, az összes olyan képesítést tartalmazó nyilvántartás, amelyet a magyar hatóságok besoroltak a Magyar Képesítési Keretrendszerbe (MKKR), valamint uniós szinten megtörtént az Európai Képesítési Keretrendszernek (EKKR) való megfeleltetése. Így az érettségiről, valamennyi felsőoktatásban szerezhető oklevélről és az Országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésről is találhatunk benne információkat. Magyar Képesítési Nyilvántartás A Magyar Képesítési Nyilvántartás () tartalmazza a Magyarországon megszerezhető képesítések nevét, MKKR/EKKR besorolási szintjét, tématerületét, leírását, megszerzésükhöz szükséges időt, valamint a képesítéseket kiadó intézményeket.
Mi az az MKKR? A Magyar Képesítési Keretrendszer Magyarország nemzeti képesítési keretrendszere, amelyben a hazai képesítések szerepelnek a közneveléstől a szakképzésen és a felnőttképzésen át a felsőoktatásig. A nyolcszintű rendszer megmutatja, hogy mit tud, illetve mit lesz képes elvégezni egy bizonyítvány, oklevél vagy tanúsítvány birtokosa, továbbá milyen attitűdökkel rendelkezik, mekkora önállósággal és felelősségvállalással képes végrehajtani különféle műveleteket. Az MKKR hasznos iránytű a karrierválasztásban és a tanulmányok megtervezésében, a munkaadókat pedig a hatékony munkaerő-toborzásban támogatja. A magyarországi képesítések érthetőbbé és összehasonlíthatóvá válnak szintjük meghatározásával és tanulási eredményeken alapuló megközelítésével, leírásával. Mutass többet... Mire jó az MKKR? Összefoglalja a különféle végzettségek tartalmát, és egyértelműen meghatározza a magyar képesítések rendszerében betöltött helyüket, így megkönnyítve a munkaerőpiaci tájékozódást. Rendszere felöleli a köznevelést, a szakképzést, a felsőoktatást és a felnőttképzést, ezáltal átláthatóvá teszi, hogy a képesítések hogyan támogatják az egyéni és szervezeti karrierépítést.
A TÁMOP-3. 8 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű kiemelt projekt keretében lehetővé vált, hogy a korábbi kutatások eredményeire támaszkodva a közoktatás is hozzáfogjon az alágazat szempontjából releváns tanulási kimenetek meghatározásához és leírásához, illetve az ehhez szükséges háttérdokumentumok elemzéséhez. A projekt közvetlen célja az MKKR közoktatás szempontjából releváns kimeneti szintjeinek részletes leírása, amely lehetővé teszi a keretrendszer alkalmazását a gyakorlatban, a közoktatásban megszerezhető bizonyítványok, képesítések besorolásakor. Közvetett célja azonban ennél lényegesen tágabb: az MKKR megfogalmazása hozzájárulhat – a jelenleg alkalmazott folyamat- és kimenetszabályozás mellett – a tanulási eredményeket a középpontba állító, a különböző tanulási utakat elismerő szemlélet elterjedéséhez a köznevelésben. A MKKR bevezetésével megteremtődhetnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő kapcsolódás feltételei, amely elősegíti a tanulói mobilitást és az egész életen át tartó tanulás tényleges megvalósulását.
Nagy Gábor festőművész csaknem 350 alkotása tekinthető meg 2020. október 10. és 2021. január 3. között a szegedi Reök-palotában. Az Átkelés" című kiállítás a Munkácsy-díjas festőművész szinte teljes életművét összefoglalja – tudtuk meg a kurátor Dr. Nátyi Róbert művészettörténésztől, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánjától. A művek nagy részét a tiszai táj ihlette. Közel 50 év alkotómunkáját foglalja össze, ezért akár életműkiállításnak nevezhető Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművésznek a szegedi Reök-palotában rendezett "Átkelés" című tárlata. Az absztrakció a fontos "A festményektől a grafikán, a rajzon és a kisplasztikai alkotásokon át szeretnénk ízelítőt adni az életműből" – magyarázta Dr. Nátyi Róbert kurátor Nagy Gábor "Átkelés" című kiállításának tematikáját. A csaknem 350 alkotás tematikus csoportokba rendezve a REÖK összes kiállítótermét elfoglalja. "Bizonyos formaproblémák megjelennek már a 70-es évekbeli a műveken, és ezek egészen napjainkig tartanak, átalakulnak. Búvópatakként van, hogy megjelenik, van, hogy egy picit eltűnik például az angyal alakja, a szárnyas figurák" – részletezte a kurátor.
"A fákra lélegző, organikus anyagokként gondol Nagy Gábor, tiszteli őket. Olyanok ezek a plasztikák, mintha a '80-as, '90-es évek rajzai, festményei kiléptek volna a virtuális térből" – fejtette ki véleményét a kurátor. A '60-as évek végétől a napjainkig készült munkák sorakoznak Nagy Gábor tárlatán. A festményeken, portrékon is érzékelhető a grafikusi jelleg. Az alkotó szemlélete szerint "a rajzban tanuljuk meg a képet". A REÖK kiállítási tereiben hangsúlyt kap, hogy milyen kereső, kutató folyamatokon keresztül jut el a festő a motívumig. Nagy Gábor elmondta: hatással volt rá Kondor Béla festőművész munkássága. A felső szint alkotásai a 2010-es években készültek. E műveken érzékelhető a szemléletváltás. A festmények fő témái: az alföldi és a Tisza táji történetek, a csongrádi tájegység. Ennek megfelelően ladikok, csónakok, pásztorjelenetek tűnnek föl a műveken, melyek alapját az alsó szinten látható grafikák alkotják. A nagy Gábor-művek gyakori motívumai a provanszi épületek és a bazaltsziklák is.
A Munkácsy-díjas alkotónak térségünkhöz is erős a kötődése: egyik alapítója a Csongrádi Művésztelepnek, ahol egyetemi tanítványaival negyvenéves oktató pályája során rendszeres vendég volt. Nagy Gábor munkásságát végigkísérte művészetoktatói tevékenysége is, hiszen 1974-től egészen 2011-ig egykori iskolájában, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanított. Kattintson fönti képünkre, nézze meg Szabó Luca galériáját! A kiállítóház két szintjén január 3-ig megtekinthető tárlat igyekszik átfogó képet nyújtani a művész minden korszakáról, a bemutatott alkotások között éppúgy szerepelnek az 1960-as évek második feléből származó munkák, mint idén készült festmények. Nagy Gábor pályája kezdetén az egyén létbevetettségének viszonyait vizsgálta, majd a nyolcvanas évektől egyre erősebb vágy hajtotta a háromdimenziós ábrázolás felé. Sok művében foglalkozik az ember és a táj kapcsolatával, az utóbbi évek motívumai között pedig megjelent a bárány, mint jelkép, amely a tisztaságot, az őszinteséget, a szeretetet és az áldozatvállalást fejezi ki művészi eszközökkel.
festőművész (Hajdúböszörmény, 1972. április 22. –) A. Nagy Gábor (1972) festőművész hosszú évek óta él Berlinben. 1998-ban végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Tölg-Molnár Zoltán irányítása alatt, majd mesterképzésen vett részt a nürnbergi Akademie der Bildenden Künste-n. 2009-ben egyéves KOGART-ösztöndíjban részesült. A. Nagy Gábor hamar megtalálta sajátos festői világát. A 2000-es évek elején pixelekből álló, elmosódott képeket készített, majd az elmúlt években sajátos betűmozaik technikát dolgozott ki, ahol a sötét háttérből a nagyvárosi neonfeliratok hivalkodó színvilágához hasonló hatást keltenek a kompozícióvá összeálló, szavakból és szótöredékekből álló betűhalmok. Legújabb művein erőteljesen reagál a kortárs társadalom problémáira, a XXI. század kaotikus és bizonytalan világára. Műveinek főszereplőit és témáit a kortárs társadalom széles palettájáról választja: alapvetően a politikára, filmekre, elektronikus zenére és az Internet által erőteljesen befolyásolt létre reflektál.
-val és Szabó György-gyel) - Mezőtúr – Városi Galéria – "Áthallások" (Nádas A. -val és Szabó György-gyel) - Budapest – Galéria IX – "Táj-vázak" (Nádas Alexandrával) - Budapest – Demko Galéria – "Fűkatedrálisok" 2008 - Szentendre – Erdész Galéria (Nádas Alexandrával) - Darmstadt (D) – Künstlerhaus Ziegelhütte Galériája (Nádas Alexandrával) - Mühlhausen/Thüringen (D) – Galerie o. T. (Nádas Alexandrával) - Budapest – Volksbank Zrt. Ráday utcai galériája – (Nádas Alexandrával) - Hódmezővásárhely – Tornyai Múzeum 2009 - Budapest – Forrás Galéria – "Magántájak" – (Nádas Alexandrával) - Budapest – Boltíves Galéria – "Tájbalépők" - Budapest – Társalgó Galéria – Jubileumi kiállítás és könyvbemutató - Csongrád – Városi Galéria – "120/2" c. jubileumi kiállítás (Aranyi Sándorral) - Szeged – REÖK – "Látomás és Indulat" c. kiállítás (Dienes G. -ral) - Gödöllő- Levendula Galéria – "Tájrétegek" (Nádas A. -val) 2010 - Kecskemét – Iparkamara Galériája (Nádas A. -val) - Sopron – Pannonia Galéria (B. W. Pannonia Hotel) (Nádas A.
Részévétele csoportos kiállításokon (válogatás) Szerkesztés 1974 • Stúdió '74, Ernst Múzeum, Budapest 1975 • CO-X, Koppenhága 1977 • XVIII. Nyári Tárlat, Szeged • Miskolci Téli Tárlat, Miskolc • Stúdiókiállítás, Városi Galéria, Le Havre • Városi Galéria, Reims 1978 • Studio de Budapest, Grand Palais, Párizs • Italia 2000, Nápoly • Jubileumi Stúdiókiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1979 • I. Nemzetközi Rajztriennálé, Nürnberg • Stúdiókiállítás, Atatürk Kulturális Centrum, Isztambul 1980 • XXXIX. Velencei Biennálé, Velence; Stúdió '80, Műcsarnok, Budapest • VII.