Nem támogatja a Clark Ádám térre tervezett, gigantikus Makovecz-emlékművet az elhunyt építész családja. Mint írták, őket sem kereste meg senki a szoborral kapcsolatban, ráadásul túlzónak tartják annak méreteit is. Makovecz Imre családja is csak a sajtóból értesült arról, hogy Melocco Miklós gigantikus szoborral állítana emléket a Kossuth-díjas építésznek. Makovecz Imre (középen) családja szerint mindenképpen emlékművet érdemel, csak nem ekkorát, és nem a Clark Ádám téren Forrás: MTI/Kovács Tamás Melocco Miklós korábban azt mondta a Heti Válasznak: az emlékmű egy 14 méter magas torony lesz, mögötte magasodik öt jegenye, és lesz benne egy kétméteres Makovecz-arc, pajzs alakú fülkében. A szobrász a 2011-ben elhunyt építész emlékművét a sikló lábához tervezi, amihez át kell onnan helyezni a 0-s kilométerkövet. Fenntartásaik vannak A Makovecz család az MTI-hez eljuttatott közleményében határolódott el a tervektől, amelyeket állításuk szerint még nem is látták. Hangsúlyozták, hogy az emlékművel kapcsolatban semmilyen szinten nem született döntés, sem annak helyszínéről, sem annak végleges formájáról.
Melocco Miklós: Földműves emlékmű (1987, Ópusztaszer) (Forrás:) Jelentős köztéri alkotása – többek között – a tatabányai ülő Ady-szobor, Antall József síremléke, a szegedi '56-os emlékmű, a székesfehérvári Mátyás-emlékmű, az esztergomi Szent István megkoronázása, a Budapest I. kerületi Mansfeld Péter szobra, valamint a Kilus-kút. A rendszerváltozás után a Magyar Képzőművészeti Iskola tanára lett. A magyar keresztény-polgári értelmiség véleményformáló személyisége. Munkásságát, 1975-ben Munkácsy-díjjal, 1988-ban Kossuth-díjjal, 1998-ban pedig Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2014 óta a Nemzet Művésze. Tóth Gábor Kiemelt képünk forrása: Melocco Miklós, 1970-ben (Forrás:)
elismerés 2018. 03. 12. 17:13 Melocco Miklós hétfőn a Sándor-palotában vette át a Corvin-lánc kitüntetést felesége, Budavári Zsuzsanna kíséretében, valamint többek között Klinghammer István, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetője és Vizi E. Szilveszter, a Corvin-lánc Testület elnöke jelenlétében. Az államfő a házelnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen február 12-én a Parlamentben adta át az elismerést Huszti Péter színművésznek, Maróth Miklós orientalista akadémikusnak, Martonyi János korábbi külügyminiszternek, Ritoók Zsigmond klasszika-filológus akadémikusnak, Sótonyi Péter orvos akadémikusnak, valamint Sir George Radda biokémikusnak. Áder János akkor úgy fogalmazott, a Magyar Corvin-lánc Testület névsora nem csupán egy kimagasló érdemeket összegző lista, hanem "felkérés a folytatásra": a tudás és a tapasztalat átadására, a bölcsesség megosztására, a fiatalabb generációk ösztönzésére. Melocco Miklós az elismerés átvétele után elmondta, az összes ezt megelőző kitüntetésnél többet jelent számára a Corvin-lánc.
Szerző: Kopócsy Anna 1955-1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Gyenes Tamás, Mikus Sándor és Pátzay Pál. 1966: Stúdió-díj; 1973: XIV. Szegedi Nyári Tárlat fődíja, Szeged; 1975: Munkácsy-díj; 1982: érdemes művész; 1985: Neugeld Anna Alapítvány díjazottja; 1987: Podmaniczky-díj; 1988: Kossuth-díj; 1998: Magyar Örökség Díj. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Életének jelentős részét Zsámbékon tölti. 1962 óta rendszeresen kiállító művész. Emellett számos művészettörténeti szakcikk szerzője. A hazai figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője. Munkáinak legjellemzőbb anyaga a gipsz, gyakran használja direkt öntvényként is. Számos köztéri szobor alkotója. Híres költők, ismert történelmi személyek megjelenítésénél a szokásos ábrázolási konvenciókat elhagyja. Így például az Ady: A halottak élén című, padon ülő alakot megjelenítő szobrának apropóját Ady utolsó, Emil Isaac által készített fényképe adta. A szobor elsősorban a költő archetípusát megteremtő, Csorba Géza Ady-szobrával szemben a fotónak megfelelően az esendő, halálos beteg költőt jeleníti meg.