Bródy Sándor életműve meghatározó a magyar dráma történetében. Az 1863. július 23-án született szerző alkotói világára leginkább Jókai dús cselekményszövetei és Zola naturalista vonásai gyakorolnak hatást. Pszichológiai szempontból darabjai rokonságot mutatnak a klasszikus orosz irodalom analitikus megközelítéseivel. Drámáinak fókusza: az éles társadalomkritika és az innováció egyre sürgetőbb szükségessége – utóbbit, egy transzgenerációs felvetés mentén elspirálozzuk dédunokájáig, Bródy Jánosig. "Apák és fiúk", feminizmus Bródy Sándor színműveiben fontos hangsúlyt kap a nőtéma, valamint az életben boldogulni vágyó, "két tűz között vergődő" fiatal generáció hiteles, szociálisan érzékeny ábrázolása. Mindkét kérdéskör újszerűen, a hazai drámairodalomban addig szokatlan módon reprezentálódik történetei során. Aki kíméletlen tükröt tartott a jelennek – Bródy Sándor művészete. A dada egy dominánsan társadalomkritikus atmoszférával szőtt női kiszolgáltatottság-történetként is értelmezhető. A medikus a régi, "krémsüteményes", a 20. század felé már végérvényesen elidőtlenedett polgári hagyományok és a "modern függetlenedés" világa között ingázó ifjúságot mutatja be, cifra nyomorúsággal.
Bródy János – Koncz Zsuzsa: Bordódi Kristóf Hallgassuk meg a magyar ballada ikonikus művét, mely sokak szerint a világ legjobbja e műfajban! Pünkösd szent ünnepét követő vasárnap az egyházi hagyományban Szentháromság vasárnapja. Isaac Newton a matematika-fizika törvényeit leíró géniusz, a fékezhetetlen lángész Balassi Bálint, az erdélyi Domáldon az eget figyelő Bolyai János a világ legnagyobb lángelméje képletein át eljut a megértés kulcsáig mely nem más: Mint a szeretet, mely összekapcsolja és összetartja az eget a földdel. A Szentlélek érteti meg velünk a Szentháromság titkát. Ennek az ünnepnek állandósulnia kell a keresztyén életben. hiszen egész keresztyén hitünket hiánytalanul tartalmazza. A mennyei Atyát csak Jézus Krisztus testté lételében ismerhetjük meg, ennek valóságát és igazságát a világ végéig közöttünk és bennünk lakozó Szentlélek ajándékozhatja. Bródy János 75 – Új Hét. "Hajh Szent Lélek, nem vár a karaván, Éppen elég volt az eszme-evés. Viharverten és sakáltépetten Várjuk: jöjjön hát a kitöltetés.
A tanítónő az imént említett két tendencia már egyfajta ötvözetének is tekinthető, amelyben jelen van mind a fiatalság heves, ambíciótól duzzadó, tiszta hivatástudata, mind a feminizmus elvét egészségesen és nem didaktikusan vagy harsányan képviselő szellemiség. A tanítónő hősnője, noha kiszolgáltatott még feudális környezetének, már kész vele felvenni a harcot, a régi világot pedig már csak hírből ismeri, életvitele, gondolkodásmódja, megnyilvánulásainak csokra már egyértelműen az új világ, az új nemzedék indikátora. A dada Viktor, miután teherbe ejti Erzsébetet falun, kijelenti, hogy nem ismeri el a gyermeket, de anyagilag segíteni fogja, amint házasságra lép és elegendő büdzsé üti a markát a stafírung által. Arra ösztönzi a lányt, hogy gyermeküket adja gondozásba, ő maga pedig szegüljön dadának Budapestre. Erzsébet megfogadja a férfi tanácsát, és a fővárosba megy, egyenesen Viktor lakásába, akinek egyszerre van viszonya a ház úrnőjével és annak lányával. A dekadencia melegágyában, a teljesen eltorzult körülmények közt Erzsébet kishíján egy kíméletlen szexuális abúzus áldozatává válik a ház ura által, ha a ház úrnője közbe nem lép.
Fennhéjazóan dölyfösek, könyörtelen primitívség határozza meg tetteiket. Szellemi tunyaság ül a módos portákon, az eszem-iszom mellett csupán a kártyalapok zizegnek. Ebbe a világba csöppen bele a kis tanítónő, Tóth Flóra. Tele hivatástudattal, a gyermekek iránti ragyogó szeretettel. Bródy Sándor nagyszerűen leplezi le az urakat, a szolgabírótól a káplánig. Sorra kerülnek le róluk az álerkölcsösség álarcai. Mindegyikük csupán a nőt látja Flórában, s igyekszik magának megkaparintani. Amikor pedig szerelmi ostromaik kudarcot vallanak, összefognak ellene. " ( Népszava, 1966/ 214. 2. ) Skicc A tanítónőhöz – fotó: Magyar Nemzet, 1966/ 227. 11. Arcanum 1966. szeptember 23-án Budapest hosszú idő után ismét Bródy-darabbal dobbant. A szerző legélesebb, legkarcosabb színművét, A tanítónő t tűzi műsorra a progresszióktól meg nem riadó, kísérletező és pazar alkotói gárdával operáló Thália Színház. Polónyi Gyöngyi (Tanítónő), Latinovits Zoltán (Ifjú Nagy), Dajka Margit (Nagyasszony), Kozák András (Tanító), Peti Sándor (Kántor), Hacser Józsa (Kántorkisasszony), Kovács Károly (Főúr), Mécs Károly (Káplán), Temessy Hédi (Hray Ida), Buss Gyula (Szolgabíró) szereplésével a mű hatalmas sikert arat.