9 km 3:40 h 454 m from Zsuzsanna Jenei, 7. 5 km 3:12 h 589 m 19 m Dömösről indul, a Rám-szakadék melletti turistaúton fel Dobogókőre és vissza. Kb. 550 szint különbséggel, kb. 15Km távval. Szép környezetben,... from Ferenc Horvath, Show all on map Nearby Points of Interest These suggestions were created automatically.
Feltárások szerint a Legény-barlangban egykor titkos pénzverde működött. A kijelölt turista útvonalakon ezeket is elérhetjük. Esztergomból induló autóbuszjáratokkal is eljuthatunk Pilisszentlélekre. Pilisszentlélek vagyis Pajkaszeg videón
A pilisi ősvadon az Árpád-korban kedvelt vadászterület volt A tatárjárás ezt a vidéket sem kímélte, a muhi csatában győztes mongolok csak Esztergom kővárával nem boldogultak, a várost, valamint Budát (Óbudát) és Pestet is elpusztították. Özséb esztergomi kanonok a tatárjárást követően, 1246-ban szétosztotta a vagyonát és az esztergomi érsek engedélyével a pilisi remeték közé vonult – a mai Pilisszentlélek déli határában a Csévi szirtek alatt található "hármas barlang"-nál telepedett meg –, majd egy közösséget létrehozva hat társával a barlangoktól nem messze felépítette a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomot és a hozzá tartozó monostort, mely a Pálos Rend bölcsője lett. Pálos kolostorrom - Esztergom. A kutatók jelenleg ezt az őskolostort a Kesztölchöz tartozó Klastrompusztán feltárt romokkal azonosítják, bár egyes vélemények szerint a Szentkereszt monostor és templom Pilisszántón állhatott, ahol 2000-ben megtalálták a Pálos Keresztes Követ. Az Árpád-házi királyok egyik kedvelt vadászterülete volt a vadban gazdag pilisi ősrengeteg, vannak, akik azt állítják, hogy a koronázó város, Fehérvár is a Pilisben állt egykor, de ezt a történészek többsége nem fogadja el.
A kerítéssel körbevett fenyőültetvény szélén megyünk fel a Felső-rét mellett. Útelágazás az Égett-hársnál Fotó: Sasvári Zoltán, funiQ Elágazáshoz érünk, a P+ jobbra indul Pilisszentlélek felé, mi balra fordulunk, maradva a Z– jelzésen. Pár perc múlva keresztezzük az esztergomi országutat, és ösvényünk enyhén emelkedve felvezet a Két-bükkfa-nyereg (580 m) turistaútcsomópontjához és pihenőhelyéhez. A hágó a Pilis és a Visegrádi-hegység legmagasabban fekvő kapcsolódási pontja, vízválasztója, emellett itt kanyarodik el az Esztergom – Szentendre közti országútról a Dobogókőre vezető műút. A parkolónak is hála fontos turistautak kereszteződése és egyben remek kiindulási pontja számtalan erdei túrának a könnyű megközelíthetőségű nyereg. Pilisszentlélek - erődített pálos kolostor. Nevét a tisztásán állt, ma már nem látható, két hatalmas bükkfáról kapta. Miután kipihentük magunkat, folytassuk túránkat a pihenőtől induló Z+ jelzésű ösvényen, a Hunfalvy-úton, ami a Pilis-tetőre vezető aszfaltúttól jobbra, cserjés-bokros sarjerdő szélén emelkedik eleinte párhuzamosan az aszfaltos úttal, majd eltávolodva attól, meseszép bükkerdőbe ér.
Látnivaló adatok: neve: Pilisszentlélek, Pálos kolostor romjai Látnivaló helye, elérhetősége: GPS koordinátái (WGS-84): N47. 73474 E18. 84357 GPX Megjelenítés térképeken: elhelyezkedés: A látnivaló külterületre esik. Közeli település(ek): Látnivaló bemutatása: Pilisszentlélek kb. 300 fős kis külterületi településrész. A Pilis belsejében bújik meg, felette a domboldalban állnak a pálos kolostor romjai (364 méter magasságban). A XIII. századi királyi vadászlak és a legrégebbi kolostor maradványait sajnos nem sikerült megtalálni, a XIV-XV. század fordulóján épült templom maradt meg legjobb állapotban. A szentélyben a Szentlélek tiszteletére emelt főoltár látható. Keleten volt a káptalanterem és a refektórium, északon L-alakú épületszárny fogott közre egy kis belső udvart, délen gazdasági épületek húzódtak. Lánivaló megközelítése: Esztergom vagy Pilisszentkereszt felől juthatunk el Pilisszentlélekre. A faluközpontból északra vezető kanyargós úton juthatunk fel a romokhoz. Pilisszentlélek – Pálos kolostor romok és egyebek | diófalevelek. Látnivaló története: Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosoké.
A pilisi Szentlélek kolostor alapítása Az Esztergom felé nyíló, Dömöshöz közel eső Benedek-völgyben állt egy királyi vadászház (palatium), melyet a hozzá tartozó területtel IV. Béla király (1235-1270) 1263-ban a szentkereszti pálosoknak adott. 1287-ben IV. Kun László király (1272-1290) a Pilis tisztásán lévő "Benedekvölgye" nevű helyet az épülettel együtt ismét a pálosoknak – név szerint Hévízi Péter remetének és társainak – adományozta, hogy ott kápolnát és kolostort építsenek. Egyúttal meghagyta a közeli Szentkereszt kolostor perjelének, Benedeknek – aki Özséb 1270-ben bekövetkezett halálát követően a rendfőnök volt –, hogy azt saját kolostorából népesítse be. Az új kolostort és templomot a Szentlélek tiszteletére szentelték fel, ezért hívták később pilisi Szentlélek kolostornak. (Egy korábbi bejegyzésemben már bemutattam a Bükkben található Szentlélek pálos kolostort, amit 1313-ban alapítottak. ) A XIV. század elején áthelyezték a Pálos Rend központját a pilisi Szentkereszt kolostorból Budaszentlőrincre.