A '20-as években épült villa utolsó funkciója óvoda volt, mára elhagyatott. Az 1924-ben, eklektikus stílusban épült villaépületről nagyon kevés adat van, de annyit sikerült kiderítenem, hogy eredetileg Horthy villának épült, amely a kormányzó fiának, a később háborús pilótaként lezuhant Istvánnak volt kedvenc bulizóhelye és téli síkirándulásainak a kiindulópontja. A II. világháború után államosították, majd ezután gyermeküdülőként funkcionált tovább. Valamikor a szocialista érában átépítették, több helyiséget befalaztak, torony részét pedig zuhanyzóvá alakították át, így egykönnyen felmenni sem lehet oda. Könnyen nem, de fel lehet menni a toronyba, de nem a lépcsőn, mert az már nincsen meg az átalakítások miatt. Szolnok - Elhagyatott helyek nyomában. A tetőn át mentem fel, ami nem volt egyszerű mutatvány, ahogy a videóban is látszik. A megérdemelt szelfi az épület tetején lévő szélkakasnál A szocialista időszakban a belügyminisztérium óvodája lett, ami nagyjából a kétezres évek elejéig működött, azóta az épületnek nincs funkciója.
Jóska 20 évet töltött börtönben, majd 1906-os szabadulása után 1907-ben öngyilkos lett. Szelleme viszont a híresztelések szerint ott maradt az erdőben, hogy továbbra is halálra rémítse az embereket. Számtalan rémes történet kering az ottani betyárok szellemeiről, élükön Savanyó Jóskáról Forrás: Wikipedia/Száva Sándor, Shutterstock
Új sorozatunkban Budapest elhagyatott helyeit fogjuk bemutatni a Városi Gorillák segítségével. A csapat mindenhová bemászik, mindent felfedez, ami egy kicsit is szétesőnek tűnik és bár senkit sem bíztatunk arra, hogy kövesse őket, mert ezek sokszor valóban életveszélyes helyek, izgalmas rajtuk keresztül felfedezni Budapest ismeretlen arcát. Az első epizódban Lipótmezőre kukkantunk be. Régi és hatalmas. A Parlament után Magyarország második legnagyobb épülete, Hűvösvölgyben található. Az egykori tébolyda az utak felől ugyan le van zárva, de a hegyek és közeli erdőségek felől nyitott a telek. Magyarország legrémisztőbb, elátkozott helyei - 2. rész. Az épületet szigorúan őrzik, ám néha egyesek mégis bejutnak. Az országos elmegyógyintézet építésének gondolata először 1791-ben, II. Lipót uralkodása alatt merült fel. 1812-től a bécsi, prágai, lembergi elmeintézetek rendeletileg kitiltották a magyar betegeket. Az indoklásban az állt, hogy Magyarországon nincs tébolyda, ezért a jótéteményt nem viszonozhatjuk. 1848-ban Schwartzer Ferenc ezért javaslatot tett a kormánynak a magyar tébolyda építése ügyében.
Sokkal több fotó a galériában:
Urbex Hungary - Elhagyatott helyek nyomában - YouTube