XI. - No. 134/1-18. ] S 12 Helytartótanácsi térképek (1738-1875) [... ] egységek Varasdi Generalatus területnevek Dráva Mura folyók Bisztricz patak Bednja patak Vervachsene [... ] 11. Legrád privilegiált mezeő város határjában károssan foló Drá... XII. 24:2. ] területrészek pillacsíkos hegyábrázolás Dráva és Mura folyók megnevezett erek megnevezett szigetek Pod [... ] 13. Situations Plan von jener Gegend alwo die neuen Brucken auf... XIII. 65. ] D kompasszal Mura folyó szakasza szigetek keresztszelvény révház tervezett [... ] folyó keresztmetszet az épülő hídnál 106 [... ] 14. Plann von einer Strecke der Muhr, wo... die Neue Brucken zu... 66. ] KÉKWeinn Gebürg pillacsíkkal Mura Lendva folyók szakasza Szukuricza patak egyéb patakok [... ] 15. Situations Plann von einer Strecke des Muhr - Flusses bei de... 76. ] C Szalader C megyehatár Muhr Mura folyó szakasza mellékágak szigetek homokpadok tervezett [... Mura utca, Budapest XIII.. ] 18. Div. 180:1. A Dráva Légrád /Zala m. / és Dernye /... ] Szigetekensia hegyrajz Montes Zákányienses Dráva folyó szakasza Mura folyó rövidebb torkolati szakasza Kanizsa folyó patakok Dráva folyó mellékágak szigetek morotvák holtágak homokpadok [... ] 19.
A folyó horgászati hasznosítója a Horgászegyesületek Zala Megyei Szövetsége, tulajdonosa a Magyar Állam. A vízterület halállománya: márna, kecsege, ponty, amur, balin, csuka, süllő, harcsa, menyhal, paduc, dévérkeszeg, jászkeszeg, domolykó. A Murában és vízrendszerében több mint 50 halfajt mutattak ki, ebből 12 faj védett, 6 endemikus. A felpillantó küllő 3 hazai hazai lelőhelye közül egyik a Mura. A lápi póc az eutrofizálódó holtágakban él a kárásszal, a compóval és a réti csíkkal azonos élőhelyen. A csíkok többi 3 faja az élővízben él, mint az áramláskedvelő magyar bucó, leánykoncér és selymes durbincs. Területi engedély váltható: A megye legtöbb horgászboltjában, a Megyei Szövetség irodájában. Tilalmi idők, méret-, és mennyiségi korlátozások az Országos Horgászrend szerint. Mura folyó - tó , horgásztó , horgászvíz részletes adatai. Helyi horgászati szabályok: Csónakból TILOS a horgászat! Tilos a vízparti táborozás, sátorállítás és a tűzrakás! Tilos a halak takarmányozása, szoktató etetése, a vízparti és vízinövényzet irtása! Szemetes helyen horgászni nem szabad!
Vízi turizmus A Mura vízi turisztikai szempontból egyre jelentősebbé válik, mondhatjuk, hogy a vízi turizmus a 2010-es évek sikertörténete. Nagyon komoly érdeklődés tapasztalható a murai raftingtúrák iránt, ami részben annak köszönhető, hogy a Mura újdonság (sokáig elzárt határjellege miatt) a túrázók számára, nem beszélve arról, hogy a szabályozatlan, szeszélyesen kanyargó folyó önmagában is nagyon vonzó természeti érték. Az is számottevő tényező, hogy a murai raftingozás valójában egy családbarát program, a legkisebbek is nyugodtan csónakba szállhatnak, hiszen a 10-12 személyes raftok nagyon biztonságosak és komfortosak. Idegenforgalmi főszezonban – kedvező időjárás és vízállás esetén – hétvégenként szinte állandóan kiránduló csoportok indulnak a Murára. A Kerkaszentkirályról és Muraszemenyéről induló túracsoportok leggyakrabban Letenyénél, az új Mura hídnál kötnek ki. Fotó: MTDMSz/Cartographia © A kereslet és a tudatos fejlesztés eredményeképpen mára már létrejöttek a vízi turizmus elsődleges bázisai a térségben.
A folyó gazdag madárvilággal büszkélkedhet, mely csak tovább gazdagodik a tél elől dél felé tartó, itt megpihenő vándormadarak csapataival. Szürkegémek, nagykócsagok kémlelik a vizet, tőkés-, csörgő- és kercerécék kutatnak eleség után, s nem ritkán feltűnik egy-egy réti- és halászsas is. A vízpartokon az itt tanyát verő vidrák nyomaival találkozhatunk, sőt, kis szerencsével a Mura mellékvizeinél még hódokra is bukkanhatunk. Szürkegém a Murán Fotó: MTDMSz/Cartographia © Történelmi szerep A Mura a környék magyar és horvát lakosságának életében államhatárrá való válásáig nagy fontossággal bírt, s inkább összekapcsolt, mint elválasztott. Hajómalmok, révek működtek rajta, gazdag halállományát folyamatosan halászták, sőt az Alpokból ide szállított hordalékát aranymosók is kutatták. A dús ártéri réteken legeltettek, a bal parti dombhátakon pedig magyar és horvát szőlősgazdák ültetvényei sorakoztak. Bánffyak, Zrínyiek, Festeticsek, Szapáryak és Andrássyak neve kovácsolta össze a két partot. A XX.