Bánhidi Ákos edző-menedzser elégedetten tért haza a téli olimpiáról Fotó: Csudai Sándor - Origo A magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott 2018 után ismét bebizonyította tehát, hogy fel tudja venni a versenyt olyan országokkal szemben, mint például a korcsolyázás őshazája, Kanada, ahol már a 2010-es téli olimpia idején a fedett jégpályák száma jóval háromezer felett volt, és ahol tízezrek űzik napjainkban ezt a sportágat. Téli olimpiai sportágak felsorolás. Az edző-menedzser szerint az eredményesség szempontjából fontos, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő körülmények, de kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy milyen utánpótlás áll a szövetség rendelkezésére. "A múltban is voltak nagyszerű korcsolyázóink, mint Huszár Erika vagy Knoch Viktor, vagy Heidum Bernadettet, de sorolhatnám még, hiszen korábbról is vannak korcsolyázóink, akik eredményesek voltak. Nem annyira, mint a mostani generáció, de mindig sikerült tehetségeket találnunk, csak nem mindegy a merítés. Egy kanadai vagy koreai rendszerben egész egyszerűen sokkal több tehetség kerül bele a merítőhálóba.
Csoda, hogy nem kerültünk diliházba. Mindennap figyelni a tesztjeink eredményét, miközben hiába tesz meg mindent az ember, öt napig lappang benne a vírus. Négy évig dolgozunk valamiért, és ennyin múlik. Nem könnyű ezzel a tudattal nekimenni minden napnak, miközben folyamatosan dolgozni kell, hogy eredményesek legyünk. Ez olyan embertelen nyomás volt, hogy a legmagasabbra emelem a kalapom a sportolók, a szövetségi dolgozók, az orvosok és a kollégáim előtt" - mondta Bánhidi Ákos, aki szerint a siker titka, hogy mindenki egy célért küzdött végig. Az éremesélyesektől a sporttörténelmet író tinédzserig – bemutatjuk a pekingi téli olimpia magyar résztvevőit | M4 Sport. "Amikor az Ádó megbetegedett, azt gondoltam, hogy kénytelen lesz majd elszeparálva, egyedül korcsolyázni, mert mégiscsak egy fertőző vírusos betegségről volt szó, de teljességgel megdöbbentem, hogy azok a versenyzőink, akik nem jutottak ki az olimpiára, a karantén veszélyét vállalva egymás után jelentkeztek, hogy segítenek Ádónak edzeni. Mi nem kértük őket erre, maguktól találták ki, de számomra ez legalább akkora emberi győzelem, mint amit elértünk kint Pekingben.
Hőlégballonverseny a párizsi olimpián Wikimedia Commons Motorcsónakázás – 1900, 1908 A hőlégballonozás mellett egy másik technikai sport, a motorcsónakázás is szerepelt a korai olimpiák versenyszámai között: a járművek hosszától függően három kategóriában (6, 5–8 méter, 30 méter alatt, illetve kötetlen hossz) is megmérethették magukat a nevezők, akiknek 40 tengeri mérföldet kellett megtenniük a nyílt vízen. A sportág népszerűségét azonban több dolog is aláásta: a kezdetleges technikai adottságok miatt a motorcsónakok maximum 30 km/h sebességgel tudtak haladni, a megtett táv okán a közönség nem tudta végigkövetni a versenyeket, az 1908-as londoni játékokon pedig a kilenc megmérettetésből hatot lefújtak a rossz időjárás miatt. Peking 2022: Irene Schouten olimpiai rekordja 3000 méteren - Gyorskorcsolya videó - Eurosport. Nem csoda, hogy a motorcsónakázás ezt követően végleg kikerült a programból, és nem is valószínű, hogy valaha visszatér oda, ugyanis az Olimpiai Charta ma már tiltja a technikai sportok szereplését. Pisztolypárbaj – 1906, 1908 Az úri nézeteltérések klasszikus elintézési módja, a pisztolypárbaj két alkalommal – az 1906-as (nem hivatalosnak számító) athéni játékokon versenyszámként, két évvel később Londonban már csak bemutató sportágként – is helyet kapott az olimpián.
Olimpiák és Európa-bajnokságok tekintetében a legtöbb aranyéremmel is mi rendelkezünk. Ám talán ennél is érdekesebb, amikor első ízben írták ki a világbajnokságot 1973-ban, majd 1979-ben a világkupát mint versenyt ebben a sportágban, azt is Magyarország nyerte. Utóbbi válogatott tagja volt Hauszler Károly, aki most ünnepli 70. születésnapját. Tovább olvasom
Az olimpiák legismertebb versenyszámait minden sportrajongó kívülről fújja, az újkori játékokon azonban időként helyet kaptak kevésbé népszerű, sőt, kifejezetten furcsa sportágak is, melyek néhány alkalmat követően kikerültek a programból, és ma már csak az igazán fanatikus olimpia-szakértők emlékeznek rájuk. Csodás volt az olimpia, de az is csoda, hogy nem kerültünk diliházba. Ezekből a különös versenyszámokból szedtünk össze néhányat. Kötélmászás – 1896, 1904, 1906, 1924, 1932 A kezdetek kezdetén az iskolai testnevelésórák réme, a kötélmászás is olimpiai sportágnak számított: az 1896-ban Athénban rendezett első modern olimpián 14 méteres, a későbbi játékokon pedig 7 méteres kötélen kellett felhúzniuk magukat a versenyzőknek, a győztes természetesen az lett, aki a leghamarabb ért fel a csúcsra. A versenyszámot hosszú kihagyás után az 1924-es és az 1932-es olimpián is felélesztették, ezt követően azonban végleg leáldozott a csillaga. Sportlövészet élő galambra – 1900 A sportlövészet szintén az első újkori olimpiától kezdve része a nyári játékok programjának, azonban – és szerencsére – csupán egyszer fordult elő, hogy agyaggalambok helyett hús-vér madarakra is célozhattak a versenyzők.