Magyar ügyekben az uralkodónő 1760-ban döntött a Magyar Testőrség felállításáról, 1767-ben pedig kiadta az Urbárium rendeletet, amely meghatározta a jobbágytelek méretét, változtatott a jobbágyok jogi lehetőségein, és rögzítette terheiket. 1777-ben született meg a Ratio Educationis, amely porosz mintára rendezte a magyar közoktatást. Mária Terézia legfőbb elvként az állami irányítást és a tananyag világi szempontok szerinti átalakítását tartotta szem előtt, és kimondta, hogy hat és tizenkét éves kor között kötelező iskolába járni. A rendelet anyagi hátterét a feloszlatott jezsuita rend vagyona adta. A családanya A tizenhat gyermeket szülő Mária Terézia férje halálát követően fiát, II. Józsefet vette maga mellé társuralkodónak. Józseffel nehezebb dolga volt, mint gondolta; a császár nem fogadta el az anyja által kialakított politikai játékszabályokat, amelyek a realitások szem előtt tartását, az újítások kerülését célozták, s melyek révén egy etnikailag, kulturálisan, történetileg tagolt birodalom – ha nem is feltétlenül jól – nagyobb súrlódások nélkül irányítható volt.
hatodik gyermekként Mária Erzsébet (1743-1808) érkezett a világra, és különösen szép lány volt. Sajnos szépségét egy himlő betegség eltorzította. Így maradt házas, és vált "kropferte Liesl". (amelynek strumose). a hetedik volt Karl Joseph (1745-1761) második fia. Testvére, József ellentéte volt, és minden bizonnyal Mária Terézia kedvenc fiaként jellemezhető., Sajnos 16 éves korában halt meg a himlőben, ami nagy sorscsapás volt a szülők számára. a nyolcadik gyermek Maria Amalie (1746-1804) volt, aki akarata ellenére feleségül vette Ferdinánd parmai herceget. A kilencedik gyermek és a harmadik fiú Leopold Péter (1747-1792) volt, aki Toszkánában lett uralkodó, sőt két évig császár lett. a tizedik helyen Maria Karoline (született 1748), aki röviddel születése után halt meg., A tizenegyedik gyermek, Johanna (1750-1762) fiatal korban himlő áldozatává vált, akárcsak a tizenkettedik szám, Maria Josepha (1751-1767), aki feleségül vette a Nápolyi koronaherceget. így következett a következő lány és a ermek, Karolina Mária (1752-1814).
Trónra lépését követően sem Franciaország, sem Spanyolország és a bajor választófejedelem nem ismerték el Mária Terézia jogait. II. Frigyes porosz király Sziléziába történő bevonulásával megindult az osztrák örökösödési háború, amely csak nyolc évvel később ért véget. A felvilágosult abszolutizmus talaján politizáló Mária Teréziát 1741 júniusában magyar királynővé koronázták, s újdonsült királynőként mindent megtett, hogy maga mellé állítsa a magyar rendeket. Az uralkodónő a drámai hatást növelendő a gyermek II. Józseffel karján jelent meg a diétán, s a fellelkesült rendek, és kardot rántva ezt harsogták a jelenlevő Mária Terézia előtt: "Vitám et sangui- nem pro rege nostro! " ( Életünket és vérünket királynőnkért! Bár a rossz nyelvek szerint azt is hozzátették: de a zabunkat nem). A diétán 35 ezer katona kiállításáról döntöttek, cserébe Mária Terézia visszacsatolta a Partiumot és a Délvidéket, biztosította a nemesi föld adómentességét valamint megígérte, hogy ha teheti Magyarországon lakik és a magyar vonatkozású ügyeket magyarokkal intézteti.