Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakítják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránk törő heves záporok, esetleg jégesők. Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkája, a gabona betakarításra összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. A régi néphit szerint: " Ha július nem főz szeptembernek nem lesz mit ennei" Szép időt vártak ilyenkor Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szépen énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét, ha kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és pávák sokat kiáltoztak. Július 2. Július – Szent Jakab hava, Áldás hava – A Mi kisvárosunk. "Ha Sarlós Boldogasszony napján eső esik, akkor négy héten át esik" vagy "Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc napig tart" -mondták a régiek, utalva arra a megfigyelésre, hogy a medárdi borultabb, csapadékosabb időjárás egy kései hulláma egész július első felére átnyúlhat.
Egy későbbi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki a Szűzanya és megvigasztalta. A hagyomány szerint Jakab feledésbe ment sírhelyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt növekvő tisztelet vette körül. Július 26-a Szent Anna, a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. Anna - lyukas a kanna Anna - tele van a kanna Anna napja a kender nyűvésének kezdőnapja. E nap a magyar néphagyományban Kedd asszonya napja. Asszonyi dologtiltó nap volt. Így nem csoda, ha Annát Keddasszony néven is emlegetik. Lehetséges ugyan, hogy a Keddasszony képzetkörébe valami régi, mitikus, rettegve tisztelt női alak jellemvonásai is beleszövődtek, aki megbünteti azokat az asszonyokat, akik az ő napját, a keddet nem tartják tiszteletben. Szent jakab havard. Keddasszony azonban a Szent Anna módjára és az ő képében segíti a gyermekáldásért, könnyű szülésért könyörgő nőket, ő maga Szűz Mária anyja. Annát patrónájaként tisztelték azok is, akiknek foglalkozása a gazdasszonysággal, a szövő munkával, a csipkeveréssel, sőt a seprőkötéssel függött össze.
A kenyérgabona betakarításának sikerességét különböző vallásos szertartásokkal, szokásokkal igyekeztek biztosítani. A legtöbb helyen az aratást kalapemeléssel, imádsággal, fohászkodással kezdték. A templomkertben összegyűjtötték az aratáshoz használt eszközöket, melyeket a pap megszentelt. A munkát végzők a búzatábla szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az első learatott búzaszálhoz, búzakévéhez is kötődtek szokások. Amelyik baromfi ebből evett az egészséges és termékeny lett, az arató derekára kötötte, hogy majd ne fájjon. Szent Jakab hava - Július. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát a learatott gabona szalmájával megkötözték, és csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. Ha rosszra fordult az idő, különféle szórakoztató játékokkal múlatták az időt, álesküvőt tartottak, eljátszottak halottas jelenetet, marokszedők búcsúját, medvét táncoltattak. A legtöbb szokás az aratás végéhez kapcsolódott. Egy talpalatnyi gabonát mindig aratatlanul hagytak, hogy jövőre is jó termés legyen, és jusson az ég madarainak is.
Az emberek kis kévét kötöttek búzából, ennek Jézuskéve volt a neve. Körülötte letérdeltek, s úgy köszönték meg a Jóistennek, hogy megadta a mindennapi kenyérnek valót ebben az évben is, sőt, még a szegényeknek és a madaraknak is jut belőle. Ezt a Jézuskévét tették a karácsonyi asztal alá annak ünnepén, hogy Jézusnak Jézussal ágyaznak. Új vetéskor kimorzsolták belőle a szemet, és a vetőmag közé keverték, hogy az elvetett búzán is Isten áldása legyen. Július - Szent Jakab hava - áldás hava | Dányi krónika. Az Jézuskévét vidékenként más-más helyre tették a házban: volt, ahol a tisztaszoba sarkába, volt, ahol a konyhaajtó fölé akasztották vagy kivitték az útszéli keresztre. Szinte minden vidéken készítettek aratókoszorút, melyet a templomban szenteltek meg és alakja, szerkezete hasonló volt a Szent Koronához, s minden templomnak éke volt, mivel Jézust jelölte. Több falu mondai hagyományában szerepel, hogy a búzatábla fölött Boldogasszonyt látták templomot emeltek. Így lettek ezek Szent helyek, ahová Sarlós Boldogasszony napján összegyűlnek az emberek ünnepelni, lélekben megújulni.
Ámen. " (Bucsuszentlászló, Erdélyi Zsuzsanna gyűjtése) Július 31. Ignác: Loyolai Szent Ignác a XVI. Katonaként szolgált, megsebesülve látomása volt. Ezt követően megalapította a Jézus Társaságot. Rendje, a jezsuita rend, ma is működik és iskolákat tart fenn. Ő oltalmazza a katonaságot, és régen a váraknál állítottak neki szobrot. Szent jakab haga clic. Felhasznált irodalom: Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium Czárán Eszter: Világnak Virága