Húgával együtt, aki ma főszakács, a parasztgyermekek izgalmas életét élték kora reggeltől késő estig, ötödikes korától már a jószágok ellátása is feladatai közé tartozott. A játékra is jutott azért néha idő, bigéztek, "nemzetiztek" vagy a kézügyességet fejlesztő labdázást művelték a fal mellett. Nagyon jól ment neki a tanulás, a történelem volt a kedvence. Sok jó tanára volt, mégis az elsős tanító nénire, Kovács Lászlóné Rózsika nénire, emlékezik a legszívesebben. Igaz, sokat köszönhet a felsős osztályfőnöknek, Betes Károlynak is, aki tisztességre, becsületre tanította. Szincsak Ferenc – Wikiszótár. A középiskolát Tiszafüreden a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, az utolsó latinos osztály tagjaként az ókori nyelv szépségeiben is elmélyülhetett. Közben kézilabdázott is, Galambos Sándor testnevelő munkájának eredményeként az iskolaválogatottságig vitte a kapuban. Az 1965-ben sikeresen letett érettségi után a KLTE történelem–latin szakán próbálkozott a majdnem lehetetlennel, és az egyeki általános iskolában tanított egy évet képesítés nélküli nevelőként.
1994-ben szennyvíztisztító épült és három év alatt tizennyolc kilométernyi szennyvízhálózatot létesítettek. Jelenleg bővítik a polgármesteri hivatal épületét, hogy megfelelő körülmények között intézhessék az állampolgárok ügyeit. A település kulturális életében felpezsdülést hozott az alkotótábor, amelyet minden év őszén szerveznek festők, grafikusok, iparművészek, fotósok részvételével, és áprilistól szeptemberig tart az Egyeki Nyár programsorozat. – Amíg az ember él, mindig vannak vágyai, tervei – mondja a polgármester úr. – Jó lenne, ha eljutnánk odáig, hogy Egyek megélhetést tudjon nyújtani minden lakójának, ha az itt élők jól éreznék magukat. Ez az a motiváció, ami hajt, persze tudom, hogy mindezért rengeteget kell dolgozni. Komfortosabbá, a fiatalok számára is elfogadhatóbbá kell tenni a települést, javítani kell az életminőséget, és közben fel kell készülni az újabb kihívásokra. A hagyományokhoz híven az Egyeki Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Tűzoltószövetség elnöke, a Magyar Tűzoltószövetség választmányának tagja, a LÖTOSZ kelet-magyarországi régiójának vezetője.
Szincsák ferenc A hatezer-háromszáz lakosú község a megye nyugati részén, a Tisza folyó partján, a Hortobágyi Nemzeti Park területén fekszik. Noha írásos formában viszonylag későn, 1332-ben bukkan fel, honfoglalás kori település, legkorábbi templomát Szent István tiszteletére emelték. Lakossága a XVI. században református hitre tért át, majd a XVIII. században katolikus lakosok népesítették be, sokáig az egri püspökséghez tartozott, a lakosság kilencvenöt százaléka ma is katolikus. A Tisza folyó galériaerdei, a folyó által kialakított morotvák, holtágak, gazdag növény- és állatvilága, hagyományőrző állattartása, egykori építményei figyelemre méltóak. Közülük is kitűnik az ország egyetlen csárdamúzeuma, a Meggyes csárda. A falu lakói őrzik az ősi mesterségeket, a halászatot, a nádvágást, a vessző- és gyékényfonást. A település első embere az 1988 óta tanácselnök, illetve polgármester Szincsák Ferenc. Öt hold földön gazdálkodó földműves család idősebbik gyermekeként látta meg a napvilágot 1947. augusztus 24-én.