Borsod-Abaúj Zemplén megyében található partnere részére keres munkatársakat kiemelt operátor munkakörbe.
(A kalkulátor a oldalon érhető el. ) Ez azonban egyáltalán nem tipikus. A láthatatlan munkát világszerte még ma is jellemzően a nők végzik, ami több szempontból sincs rendjén, és messzire vezető hatásai vannak. Például meggátolja őket abban, hogy előrehaladjanak a karrierjükben, anyagilag kiszolgáltatottá teszi őket a partnerükkel szemben, aránytalanul leterheli őket, elveszi a (további) gyerekvállalási kedvüket vagy inkább hajlandóságukat – és mellesleg egyszerűen nem fair. Mennyit ér? De miért fontos pénzben is kifejezni a láthatatlan munka értékét? BOON - Az egészség és a család fontosabb a munkánál. Azért, hogy lássuk és elismerjük a mennyiségét, és összehasonlíthatóvá tegyük másfajta tevékenységekkel. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2019. évi mutatója szerint a (többnyire a nők által végzett) fizetetlen munka 25 százalékkal, vagyis évi 6836 milliárd forinttal növelné a GDP-t, ha megmutatkozna a gazdasági mutatókban. De nem mutatkozik meg, mert nem számoljuk bele: tudomást sem veszünk róla. – Azért is fontos megmutatni ennek a munkának a mennyiségét és az értékét, hogy azok is lássák, akik maguk ugyan nem veszik ki belőle a részüket, de élvezik a gyümölcsét – mondja Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója és vezetője.
A rugalmasság a munkakeresők 38 százaléka szemében kiemelkedő előny a munkahelyválasztásban. Ennél is fontosabb a pozitív, támogató munkahelyi légkör (46%), a fizikai és mentális egészséghez kötődő előnyök (42%), az, hogy legyen értelme a munkájuknak (40%), és – közvetlenül a rugalmasság után – hogy a szokásos évi két hétnél legyen több szabadságuk (36%). A Z generáció tagjainak és a millenárisok nagy többsége (70% és 67%) szeretne a munkája mellett egyéb projektekbe is részt venni, ahol a kreativitását jobban ki tudja bontakoztatni. A vezetők az új körülmények közepette eszköztelennek érzik magukat: 74 százalékuk szerint nem állnak rendelkezésükre a szükséges erőforrások és nincs hatásuk a munkavállalókat érintő folyamatokra. Több mint a felük (54%) érzi úgy, hogy elveszítette a kapcsolatát a beosztottjaival. Női munka kazincbarcika budapest. A vezetők fele (50%) attól várja a helyzet megoldódását, hogy a dolgozók visszatérnek a munkahelyeikre. Ez a vezetői igény az iparban (55%), a kiskereskedelemben (54%) és a fogyasztási cikkeket gyártó munkahelyeken (53%) még jobban kitapintható.