Milyen cserjék alkalmasak a bokorlakó madarak fészkelésére? Hogyan alakítsunk ki a madarak megtelepítéséhez metszéssel alkalmas bokorformát? Mi az az ágcsésze és hogyan segíti a fészeképítést? Cserjéink a madarak szolgálatában A kertünkbe ültetett cserjék számos madárfajnak jelenthetnek fészkelőhelyet és táplálékot. Az őshonos berkenyefajok, a galagonya, a csipkerózsa, a bodza, a fagyal, a kökény és a som termése, de még a virágaik is segítenek a madaraknak a kellő mennyiségű, tápanyagban dús eledel megszerzésében azzal, hogy odacsalogatják a rovarokat az élőhelyük közelébe. A barátposzáta szívesen fészkel a bodza sűrű ágai között A bodzát fészkelőhelyül választja a barátposzáta, bogyóéréskor a sárgarigó és a fekete rigó keresi fel. A kökény és a galagonya ritka vendége az ökörszem, gyakoribb a vörösbegy. Madarak a kertünkben 2020. A verebek és a cinegék élelemszerző körútjukon megpihenhetnek a cserjék ágai között a ragadozó madarak és a macskák elől. A vörösbegyet is vendégül láthatjuk a kertben Ha nem takarítjuk el a lombhullató bokrok alól a leveleket, a fülemüle is otthonra talál.
A hím revírjén belül, a fészek helyét általában a tojó választja ki, és ő is építi meg azt, ilyenek a széncinegék, a barátcinegék, a csuszkák, vagy a fekete rigók. A hím mindeközben messzire hallatszó előadásával védelmezi párját és területét. De nem minden fajnál van ez így. Madarak a kertünkben 6. A nagy fakopáncsoknál például, a hím ácsolja ki a fák törzsében lapuló otthonukat, a tojó csak felügyeli a munkálatokat. Vannak, akik közösen, közös erdővel építkeznek, ilyenek például a meggyvágók, a kis és a közép fakopáncsok, a szajkók, ezeknél, a fajoknál, mindkét szülő fontos szerepet vállal a munkálatokban. A madarak által elkészített fészkek és odúk mesterien megtervezett és kivitelezett kis építmények, melyek falai közé a tojó madár szépen sorban rakja le a tojásait, melyeket aztán testének melegével védelmez. Ritka alkalmakkor még az is előfordul, hogy különös helyekre, például postaládába fészkelnek a madarak. A tojásoknak kell is a meleg, hiszen 27 fok alatt nem tudnának kifejlődni bennük az utódok. Ezért éjt nappal alá téve melengeti őket, melyben egyes hímek is szerepet vállalnak.
A palántázáshoz szerezzünk be tálcákat, palántázó edényeket, vagy egyszerűen mossuk ki a megmaradt tejfölös pohárkákat. Vegyünk a palántázáshoz megfelelő földet, és már kezdhetjük is a munkát. Palántázni azokat a hosszabb tenyészidejű zöldségféléket érdemes, amelyeknek a termése jóval később érne be, ha a magot közvetlenül a szabad földbe vetnénk. Ezáltal nyerünk 6-8 hetet, ami alatt az otthonunk biztonságában ki tud kelni a kis növény, és a fagyveszély elmúltával ki tudjuk majd ültetni a szabadba. Ilyenkor jön el a káposztafélék, a karalábé, az uborka, a dinnye, a cukkini, a paprika és a paradicsom palántázásának ideje. 3. Vess egy pillantást a vetőmagokra! Változik a madarak alakja a globális felmelegedés miatt. Ilyenkor már nem elég, ha csak egy pillantást vetünk a kertünkre. Ekkor bizony már magokat is vetnünk kell. Ha már nem fagyott a talaj, a korai zöldségeket nyugodtan elvethetjük. Remélhetőleg a talaj előkészítése, felásása megtörtént már ősszel, így amint kienged a talaj, megkezdődhet a vetés. Fontos, hogy minden esetben felásott, gereblyézett talajba vessünk.