1989-ben közreműködött a Nagy Imre-újratemetésen, ő felügyelte a történelmi léptékű kegyeleti esemény Rákoskeresztúri temető-beli részét. A rendszerváltozás hajnalán belépett a Magyar Demokrata Fórumba. Ugyanakkor 1990-ben egykori harcostársa, a szabaddemokratáknál kikötött Göncz Árpád első köztársasági elnök főosztályvezetője, majd szárnysegédje lett a Köztársasági Elnöki Hivatalban. Ahogyan fontos tanúja lehetett angol követségi munkája és neves barátai révén az 1956–57-es történelmi eseményeknek, úgy a rendszerváltozás első éveit is kulcsfontosságú helyen töltötte. Regéczy-Nagy László az egyik leghitelesebb ötvenhatos személyiség volt Fotó: MTI/Kovács Attila A rendszerváltozást követően az egyik igazodási pont ő volt az ötvenhatosok társadalmában; egy hitelesen nemzeti kötődésű, higgadt, mindenkivel méltányos, a belviszályokat csitító, de kérlelhetetlen igazságkereső és művelt személyiség, akinek minden megnyilvánulása súllyal bírt. Regéczy-Nagy László – Wikipédia. 1996-tól egészen haláláig a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke volt.
– A kommunista diktatúrában nem lehetett veszélytelen egy "ellenséges, imperialista" ország budapesti képviseletén dolgozni. – Már csak azért sem, mert nagybátyámat 1948. november elején letartóztatták, hűtlenséggel vádolták, majd 1949 augusztusában kivégezték. Engem pedig állandóan megfigyeltek. A belvárosi Harmincad utcában lévő követséggel szemben volt egy üzlet, onnan készítettek rólam fényképeket. Egyszer aztán feltartóztattak a Kissvábhegyen kutyasétáltatás közben. Együttműködésre akartak rábírni, de nem jártak sikerrel. – Jött 1956. – Október 23-án este hat óra körül fejeztem be a szolgálatot. Friss házas voltam, egy hónappal korábban esküdtünk, siettem haza a feleségemhez. Másnap reggel halálos csöndre ébredtünk. Ez teljesen szokatlan volt, hiszen az ablakunk egy parkra nézett, amelynek a túloldalán villamosok, buszok közlekedtek. Azonnal tudtam, hogy valami rendkívüli dolog történhetett. Bepattantam a szolgálati Land Roverbe, és onnantól kezdve, szegény, fiatal feleségemet is mellőzve, a forradalom elkötelezettje lettem.
A Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke 96 éves volt. Regéczy-Nagy László magyar katonatiszt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő Bibó–Göncz–Regéczy-per harmadrendű vádlottja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) elnöke életének 97. évében adta vissza lelkét Teremtőjének – adta hírül a Parókia, a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos oldala. Regéczy-Nagy László katonaként a második világháborúban részt vett a szovjetek ellen folytatott harcokban az 1. harckocsiezred kötelékében. Németországban 1945 elején angol hadifogságba esett, 1946-ban hazatért, két évre rá az angol nagykövetség sofőrje lett, és az 1956-os forradalom alatt is végig ott tartózkodott. A TIB alapítója volt többedmagával 1988-ban, részt vett Nagy Imre és társai újratemetésének megrendezésében. Tagja lett a Magyar Demokrata Fórumnak, majd 1990-től Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalának főosztályvezetője, később szárnysegédje lett. Ezredesi rangban 1996-ban vonult nyugdíjba, ugyanakkor választották meg a TIB elnökévé.
Mély fájdalommal és őszinte gyásszal a szívünkben búcsúzunk igaz barátunktól, Regéczy-Nagy László (1925-2021) katonatiszttől, 1956-os szabadságharcostól. "A történelem nem mögöttünk van, hanem alattunk. Azon állunk. Aki nem áll semmin, az nem tud semmibe gyökeret se verni. " Regéczy-Nagy László Regéczy-Nagy László a brit nagykövetség sofőrjeként a forradalom alatt és után Bibó István, Göncz Árpád és az angol nagykövet összekötője volt. 1957 júniusában tartóztatták le és 15 év börtönre ítélték, ám az ENSZ nyomására Göncz Árpáddal együtt 1963-ban kiszabadult. Egyik alapítója volt 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottságának – később elnöke lett –, részt vett Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megszervezésében. A Szabadságharcosokért Alapítványnak és a Történelmi Filmalapítvány kuratóriumának is tagja volt. Regéczy-Nagy László 2016-ban részesült a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a MOL-csoport által alapított Petőfi-díjban, helytállásáért és a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységének elismeréseként.