Châtillon Anna Agnès de Châtillon Agnès d'Antioche Koponyája alapján készített arcrekonstrukció. Árpás Károly munkája, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Magyarország királynéja Uralkodási ideje 1172. március 4. – 1184 Koronázása Székesfehérvár 1173. január 13. Elődje Babenbergi Ágnes Utódja Capet Margit Életrajzi adatok Uralkodóház Châtillon-család, Árpád-ház Született 1153 Antiókhia Elhunyt 1184 (30-31 évesen) Székesfehérvár Nyughelye Nagyboldogasszony-bazilika, Székesfehérvár; 1898-tól Mátyás-templom, Budapest Édesapja Châtillon Rajnald Édesanyja Antiókhiai Konstancia Testvérei III. Bohemund antiochiai fejedelem Antiochiai Philippa Antiochiai Mária bizánci császárné Antiochiai Johanna Alice of Chatillon Házastársa III. Béla magyar király Châtillon Anna címere Ez a szócikk III. Béla király feleségéről szól. PDF LETÖLTÉS Konyv: Arpad-hazi Szent Erzsebet. Hasonló címmel lásd még: Anna magyar királyné (egyértelműsítő lap). Châtillon Anna vagy Antiókhiai Anna, eredeti nevén Ágnes (Agnès de Châtillon), ( Antiókhia, 1153 – Székesfehérvár, 1184) antiókhiai hercegnő, III.
Ulászló azonban, kinek neje már akkor Lajossal viselős volt, visszautasította a nagyravágyó nő ajánlatát s Miksa német császárral jegyezte el Annát. Ez eljegyzés megújította az 1491-ben Miksával Pozsonyban kötött trónöröklési szerződést, mely szerint Ulászló fiörökös nélkül való elhalása esetében Miksa és utódai örököljék a magyar trónt. Az eljegyzési szerződést 1506-ban kötötték meg s ennek értelmében Miksa császár kötelezte magát, hogy unokái egyikével, Ferdinánddal v. Károllyal nőül véteti Annát, ha pedig ezek valamelyike nem vehetné el, maga veszi nőül. Châtillon anna magyar királyné 1 évad. Ha pedig Anna idő előtt meghalna s Ulászlónak ismét leánya születnék, az Annáról szóló pont a születendő gyermekre lesz érvényes. Viszont ennek fejében a magyar trón Ulászló fiörökös nélkül való elhalálozása esetén Miksára és utódaira száll át. E szerződés 1515-ben Bécsben azzal a hozzáadással ujíttatott meg, hogy az 1506-ban született Lajos Máriát, a császár unokáját veszi nőül, a két királyi család pedig kölcsönösen örökösödjék a fiág kihalása esetén egymás országaiban.
A magas termetű, nemes arcú, kiemelkedően művelt III. Béla királyunk a korabeli Európa egyik leggazdagabb koronás fője volt. Bélát bizánci császárnak nevelték, végül az új császár apósa lett. Uralkodása idején avatták szentté I. Lászlót, így az Árpád-ház szent királyok nemzetségévé vált. Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatójának írása az 1196-ban e napon elhunyt uralkodó életpályáját eleveníti fel. III. Béla (1172–1196) egyik legjelentősebb uralkodónk volt: a Magyar Királyságot úgy emelte nagyhatalommá, hogy azonközben az ország területén béke honolt. Királyként temették el az Árpád-házi királyok koronázó fővárosában, Székesfehérvárott, pedig amikor megszületett, nem sok esély mutatkozott arra, hogy valaha is király lesz. Fájl:III. Béla és Chatillon Anna csontjai.jpg – Wikipédia. Édesapja II. Géza (1141 – 1162), édesanyja a Rurik-dinasztiából való Eufrozina királyné, I. Msztyiszláv kijevi nagyfejedelem (1125–1132) leánya volt. Mivel szülei 1146-ban házasodtak össze, és Béla a másodszülött fiuk volt, így világrajövetele 1148-ra keltezhető.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Boldog Gertrúd. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Boldog Gertrúd Születése 1227. szeptember 29. Türingia Halála 1297. augusztus 13. (69 évesen) Solms Tisztelete Ünnepnapja Augusztus 13. A Wikimédia Commons tartalmaz Boldog Gertrúd témájú médiaállományokat. Boldog Gertrúd ( Wartburg, 1227. szeptember 29. – Altenberg, 1297. augusztus 13. Châtillon anna magyar királyné szépészeti. ) Élete Özvegy édesanyja a Wetzlar melletti Altenberg premontrei apácáinál neveltette. A kolostort soha nem hagyta el, fogadalmas apáca, majd 1248 -ban apátnő lett. Akárcsak szent életű édesanyja, ő is házat építtetett a zárda mellett a szegények és betegek gondozására. Aszketikus életet élt, a nővérek szerint prófétált is. VI. Kelemen pápa 1311 -ben engedélyezte helyi tiszteletét. Rendje augusztus 13-án tartja ünnepét. Származása Árpád-házi Szent Erzsébet és IV. Lajos türingiai tartománygróf legkisebb lánya volt. Boldog Gertrúd ősei 8. II. Lajos türingiai tartománygróf 4.
Így amidőn bátyja halálhírét hozták követek, könnyű szívvel távozott Mánueltől, hogy hazája trónját elfoglalja. III. Béla arcrekonstrukciója. Skultéty Gyula, Szent István király Múzeum. A kettős neveltetésű Béla kitűnő felkészültséggel kezdte uralmát, ám hamar kemény ellenzéke támadt, mert Eufrozina anyakirályné és Lukács esztergomi érsek Béla öccsét, Géza herceget akarta királynak. Géza és III. István kormányzatából mégis legtöbben elfogadták uruknak Bélát, s tőle megbecsülést és méltóságot kaptak. A nagy műveltségű király 1181-ben kiadott oklevelében az intézményesült állami írásbeliség alapjait fektette le, amennyiben előírta, hogy az uralkodó jelenlétében megvitatott ügyet az írás bizonyságával erősítsék meg. Châtillon anna magyar királyné útja. Az oklevelek ezentúl az újonnan felállított királyi kancelláriában születtek, amelyben jól képzett, királyhű klerikusok teljesítettek állami szolgálatot. A belbiztonsághoz kedvező külpolitikai lehetőségek adódtak. Mánuel császár halála után belviszályok és szerb, bolgár függetlenségi harcok gyengítették a keleti császárságot, ez szinte vonzotta a magyar hódítást.
[3] A királyné összerakott csontváza, Török Aurél 1900-as rajza A királyné koponyája III. Béla és Anna királyné csontjai 1848-as megtalálásukkor, korabeli helyszínrajz A sírban talált ékszerek, 1853-as rajz Külső hivatkozások [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század), főszerkesztő: Kristó Gyula, szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994) m v sz Árpád-ház Magyar fejedelmek Árpád · Zolta · Falicsi · Taksony · Géza · István Magyarország királyai I. Szent István · I. Fehér András · I. Bajnok Béla · Salamon · I. Magnus Géza · I. Szent László · Könyves Kálmán · II. István · II. Vak Béla · II. Géza · III. László · IV. István · III. Nagy Béla · Imre · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. Châtillon Anna magyar királyné - Wikiwand. István · IV. Kun László · III.