2018. 04. 03. Szerző: Dr. Elek Csaba, Dr. Szemerédy Viktória Lektor: Dr. Mészner Zsófia Mi a pestis? A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség. Természetes hordozói a vadon élő rágcsálók (pl. patkányok), a betegség róluk terjed emberre. A pestis legfőbb hordozója a patkány Tünetek: epilepsziaszerű görcsök, hányás, rossz közérzet, hányinger, véres-habos köpet, erős fejfájás, izomfájdalom, nehézlégzés, duzzadt lágyéki nyirokcsomók, hidegrázás, magas láz, légzési elégtelenség, vérzékenység, hasmenés, hasi fájdalom, sokkos állapot, nyirokcsomó-duzzanat, keringési elégtelenség, kínzó köhögés, rohamokban jelentkező köhögés, véralvadási zavar, többszörös szervi működési elégtelenség A pestis előfordulása A pestis ma már csak a rossz higiénés körülményeket biztosító trópusi és szubtrópusi országokban jelenik meg. Hogyan érkezhetett a pestis Európába? - Cultura.hu. Ilyen országok, pl. India, Vietnam vagy Madagaszkár, ahol négy egymást követő évben is észleltek járványt. A fejlettebb országokban, ahol a patkányok nem fertőzöttek, a betegség sem fordul elő.
Bonfinitől úgy tudjuk, hogy 1348-49-ben pusztított a legnagyobb erővel Magyarországon a járvány, majd alábbhagyott. Ettől kezdve azonban a krónikák és oklevelek folyamatosan említik a pestis pusztítását körülbelül tízéves időközönként. A XIV. században 3, a XV. században 8-10, a XVI. században 6, 1621 és 1720 között pedig 9 pestisjárványról tudósítanak a krónikák. 1720 után ritkul a pestis megjelenése, az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban volt Magyarországon. Bár a fertőzés később is megjelenik, de a déli határmenti helységekben bekövetkező járványokat rövid időn belül lokalizálni tudják ún. vesztegzárállomások létesítésével. A járványok még a XVIII. Nagy járványok a történelemben: régen sem bírta a lakosság a karantént, de nem az unalom miatt. század első feléig tehát elég gyakoriak voltak, nem véletlenül emeltek a barokk korban oly sok emlékoszlopot, amelyeken a járvány elvonultáért mondanak köszönetet, hálát adva a pestisszentek (Pl. Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália) közbenjárásáért. Néhány érdekes eset Nagyobb járványra utal például, hogy Nagy Lajos 1381. októberében általános perhalasztást hirdetett az egész ország területére a pestisre hivatkozva.
A WHO 1979-ben a természetben kiirtottnak nyilvánította a fekete himlő kórokozóját, de a világon több helyen őriznek mintákat a halálos vírusból. Nemrég az is kiderült, hogy a szibériai örökké fagyott talaj is rejthet variolavirusokat, de hogy ez mennyire jelent valós veszélyt az emberekre, azt egyelőre nem tudni. Feketehimlős fertőzött Forrás: Wikimedia Commons A fekete himlő talán a világ egyik legveszedelmesebb betegsége volt, egyik változata 30 százalékos halálozási aránnyal járt. Csak Európában 400 000 áldozatot szedett évente a 18. század végéig, és becslések szerint 300 millió embert ölt meg a világon csupán a 20. században. Egy híres magyar beteg, aki túlélte a fekete himlőt, Kölcsey Ferenc Forrás: Wikimedia Commons Az első feljegyzett nagy himlőjárvány (amelyet korábban pestisnek véltek) Marcus Aurelius és Lucius Verus római császárok táruralkodása idején tombolt 165 és 180 között. Pestis járvány a középkorban 2017. Becslések szerint 5 millió halálos áldozatot szedett. Marcus Aurelius római császár uralkodása idején volt az első nagy feketehimlő járvány Európában Forrás: Wikimedia Commons Bár állandó viták tárgyát képezi, a mai napig nem sikerült egységes álláspontra jutni a laboratóriumban őrzött variolakészletek megsemmisítéséről.
1348-ban a velencei hatóságok harminc- vagy negyvennapos karantént rendeltek el minden, a városba érkező hajó számára, csak ennek lejártával szállhattak partra a tengerészek, mégsem sikerült feltartóztatni a járvány terjedését – az itáliai városban több tízezren váltak a fekete halál áldozatává. Pestis járvány a középkorban. Egyébként maga a karantén szó is a velenceiek óvintézkedésére vezethető vissza: a kifejezés az olasz quaranta, vagyis "negyven" szóból származik, mint említettük, általában ennyi napig tartott a hajókat érintő vesztegzár. Élj egészségesen A pestis gyors terjedését és a fertőzöttek rendkívül magas halálozási rátáját a középkori emberek egészségtelen életvitele és rossz táplálkozási szokásai is segítették – az egyik módja, hogy sikeresebben átvészeld a járványt, immunrendszered erősítése lehetett volna megfelelő táplálkozással, testmozgással és egyéb módszerekkel, amelyek természetesen a mai emberek számára jóval kézenfekvőbbek, mint 14. században élt őseinknek voltak.
A kutatás azt állította, hogy a bubópestist Délkelet-Ázsiába, Indiába és Kelet-Afrikába Cseng Ho (Zheng He) kínai tengernagy és felfedező – a 15. századi kínai földrajzi felfedezőutak vezetője, aki körbehajózta a világot – hajóinak "potyautasai", a patkányok juttatták el. A világ összes tájáról összegyűjtött Yersinia pestis-törzsek genetikai vizsgálata lehetővé tette, hogy megrajzolják a kórokozó "családfáját", kimutatva, hogy miként mutálódott a baktérium az idők során. A "családfa" arról árulkodik, hogy 728 évvel ezelőtt levált az egyik "ága", abban az időben, amikor lesújtott a "fekete halál". Maga a baktérium Kínában fejlődött ki, végig Kínában volt, s Kínából indult útnak? Pestis Magyarországon | Sulinet Hírmagazin. Viszont nem tudjuk, hogy a "fekete halál" miként jutott el Európába. A kutatások szerint a korabeli feljegyzések alapján elmondható, hogy a Kaszpi-tengerről érkező hajók közvetítésével érkezett meg a járvány Európába. Nem ismeretes viszont, hogy a járvány hogy jutott el a Kaszpi-tengerig. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a Selyemút mentén közlekedő karavánoknak "köszönhetően" érte el a kórokozó a Kaszpi-tengert.