A későbbi olvasó lehet akár a létrehozó, akár egy tőle különböző individuum, mégha ez utóbbit a szöveg látszatra el is óhajtja tartani magától. Láng Orsolyánál a fentiekhez képest az idő problematikája a nyomhagyás humorba oltásával mutatkozik meg. E humor összetettségében, a kellemes és kellemetlen érzetek vegyítésével pontosan tárul fel: "A házfalon árnyék-verebek ülnek/ árnyék-villanydrótokon. / A nap meglágyítja a házfalat, / s mint tejben a kenyérdarab, / az árnymadárkák lassan elmerülnek. / Sűrű malter őrködik majd álmukon. " ( Délután, 22. ) A nyomhagyás problematikájában kapcsolódik össze e szöveg és Váradi Nagy Pál A bolygó hollandi -írása, csak ez utóbbi a nyomozást, keresést, a múlt feltárását húzza alá. Potozky László Éjszakai vizek című rendkívül izgalmas szövege sejtetve hordozza a nyomozás tematikáját azzal a hangulattal, amely a Bodor Ádám-írások és Potozky László munkája közötti kötődést érzékelteti. [Nem is véletlen, hogy e fiatal szerző egy szövege megjelent az Állomás, éjszaka.
Elhunyt Szkárosi Endre DEBRECZENY GYÖRGY kollázs és hommage a Szkárosi Endre a nap ütött arculsütött azon a reggelen az én koromban már minden ledőlt három a gádzsi de kopár a pázsit fűre lép a nép hecc-harisnyában s a nyaralás: váratlanul egy nagy nyalás megcsíp egy ráérős darázs a kalocsai tengerparton most kuksolás van és kussolás van az embernek hangversei vannak meg interaktív happeningje az ember véletlenül nem jár itt vagy itt jár de azt is csak véletlenül határtalanság köd homály gazdag felkiáltójelek kérdőjelek akkor most gazdag leszek életművileg? Lenin nagy fekete gép és lenni szép és jaj de szép a tér és idő vaskorlátai elrózsásodnak elrozsdásodnak de érkezik a drótkefe lenni nagy fekete vagy barna pép jó lenne most egy könyv a kézbe hogy a népek inkább olvassanak együtt legyenek és beszélgessenek meghal az idő ha elmegyek meghall meghallja léptemet Fotó: Albin Olsson 72
(Vö. a gadameri emlékezésműködéssel: Hans-Georg Gadamer: Költeni és gondolkodni Hölderlin Emlékezés című verse tükrében. Ford. Orosz Magdolna. In Uő. : A szép aktualitása. Vál. Bacsó Béla. Budapest, T-Twins Kiadó, 1994. 202-227. ) A továbbíró, gazdagító szerep különösen a kollektív emlékezetnél több individuumra hárul: "Homérosz utolérhetetlen, mert alakja, az öreg vak mesélő: mítosz. Műve pedig: ideál, amelynek szavaiért nem egyedül ő, hanem két-három évszázad névtelen írástudói együttesen felelősek. És még két-három évezred képzelgő, csodálkozó, feledékeny, újra rácsodálkozó, újra felejtő, aztán elmerengő és újra-újra visszatérő »civiljei«, az olvasó emberek, akik irodalomelméletet varázsolnak egy-egy mű köré. " (8. ) Az idő lehetséges "cövekeltetésének" beemelése ugyancsak egy mítoszt hoz mozgásba a kérlelhetetlenséggel, a végességre való célzással, amelyet majd a Jancsó Noémi-szöveg következő passzusai érzékenyen finomítanak. Vízi Tünde Feloldozlak -írása a mítoszképzéshez való viszonyulást másképpen ragadja meg: egyrészt a bezárkózással, másrészt az írás befogadása feltételezésének következtében a "nyithatósággal".
Tízkezes egy Bodor novellára -kötetben (Kolozsvár, Koinónia, 2011. ]