Összesen 174 indítvány, 94 törvény és 80 országgyűlési határozat, 9 alkotmánymódosítás került a parlament elé az ellenzéki indítványokkal együtt, ami a benyújtott indítványok terén közel 200 százalékkal (195, 8 százalék), az elfogadott indítványok terén pedig több mint 250 százalékkal (266, 7 százalék) volt több a 2006-os Gyurcsány-kormány nyári ülésszakának munkájához képest. Második orbán kormány. Tizenegy kétharmados törvényt fogadtak el, és a minden idők legtöbb, összesen 18 sürgősségi eljárással a kormánypártok és a kabinet intézményileg csúcsra járatta a parlamentet a jogalkotói munkában. A legtöbb vita épp e gyorsaság, vagyis az érdemi viták nélküli rapid cselekvés, és a javaslatok minősége körül fogalmazódott meg. A nyári ülésszak indítványai három nagy csoportba sorolhatók. Az első a szimbolikus kérdések köre, a második a közjogi berendezkedést érintő indítványok köre, és talán ide sorolható még a média törvényi szabályozásának átalakulása is, a harmadik pedig a gazdasági természetű javaslatok csoportja.
Naldus a Corvina könyvtárosának, Taddeo Ugoletónak beszámolója és jegyzéke alapján írta a munkát. (MTI) Nyitókép: Facebook
Második Kádár-kormány ( 1961. szep. 13. – 1965. jún. 30. ) Időhossz 3 év, 9 hónap Kormányfő Kádár János (a minisztertanács elnökeként) Államfő Dobi István (az Elnöki Tanács elnökeként) Államforma népköztársaság Pártok Magyar Szocialista Munkáspárt Előző kormány Következő kormány Münnich-kormány Kállai-kormány A második Kádár-kormány a Münnich-kormány után már a Kádár-rendszer stabilizációjának idejére esik. Ezt az is jelzi, hogy az ENSZ 1963 -ban levette napirendjértől a magyarkérdést. [1] Ezzel párhuzamosan tért nyer az "aki nincs ellenünk, az velünk van" jelszava. [2] A kormány tagjai [ szerkesztés] Név hivatal kezdete hivatal vége párt megjegyzés a minisztertanács elnöke Kádár János 1961. ORIGO CÍMKÉK - második Orbán-kormány. szeptember 13. 1965. június 30. MSZMP a minisztertanács elnökhelyettese Apró Antal Fock Jenő Kállai Gyula Pap János 1963. december 7. Fehér Lajos 1962. november 27. államminiszter Münnich Ferenc belügyminiszter Benkei András külügyminiszter Péter János pénzügyminiszter Nyers Rezső Timár Mátyás honvédelmi miniszter Révész Géza 1958. január 28.
Helyét államtitkára, Mircea Fechet vette át ( november 5. [18] Tevékenysége [ szerkesztés] A kabinet bukása [ szerkesztés] A 2020. december 6-ai parlamenti választáson melyen a PNL alulmaradt a szociáldemokratákkal szemben, így másnap Ludovic Orban kormányfő benyújtotta lemondását, [19] amit az államelnök még aznap el is fogadott. [4] Helyét a kormány élén – ügyvezetői minőségben – védelmi minisztere, Nicolae Ciucă vette át. [5] Megjegyzés [ szerkesztés] ↑ Románia Alkotmányáról szóló 429/2003. számú törvény III. Cím III. Fejezet 110. szakasz (2) bekezdése. ↑ A PNL-be csak 2020 októberében lépett be, hogy felkerülhessen a párt Dolj megyei szenátori listájára. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Pricop, Sebastian: De ce a fost numit Nicolae Ciucă premier interimar și ce șanse sunt să ajungă în fruntea viitorului guvern (román nyelven)., 2020. Második orbán kormány - hírek, cikkek az Indexen. december 8. (Hozzáférés: 2020. ) ↑ Románia Parlamentjének 31/2020. képviselőházi-szenátusi együttes határozata. In. : Monitorul Oficial al României ( Románia Hivatalos Közlönye).
A kormány további rezsicsökkentést tervez. Munkahelyvédelmi akcióterv A kormány járulékkedvezménnyel segít a munkahelyek megtartásában, egyebek mellett a női munkavállalókon is. A foglalkoztatónak kevesebbet kell adózni, például, ha kismamát foglalkoztat.
Egy miniszter alá minimum három, de van, ahol nyolc államtitkár tartozik. Csakhogy ők legtöbbször nem vesznek részt a kabinet ülésein, s így Orbán kikerülheti a nagyobb ütközéseket a tárcák között a kormányüléseken. A végrehajtó hatalmi ág másik felében, a köztársasági elnöki tisztség terén is jelentős fordulat állt be. Orbán-kormány (egyértelműsítő lap) – Wikipédia. E téren a kétharmados többség politikai leképzése már az új kormány s kormányfő hatalmi attitűdjét mutatja. A köztársasági elnöki tisztségnek Magyarországon Göncz Árpád második ciklusától közjogi értelemben az alkotmányőri szerep adta lényegi tartalmát, a protokollon kívül. Göncz Árpád után mind Mádl Ferenc, mind Sólyom László e feladatnak jogtudósi szinten felelt meg, s mindketten kényesen figyeltek arra, hogy pártpolitikai kötődésüknek a halvány jele se legyen, ha a magyar alkotmányosságról és ennek kiegyensúlyozottságáról volt szó. Orbán Viktor elnökjelölésével – a kétharmad biztos birtokában –, tovaszállt e szemlélet, és Schmitt Pál már önmagát nemhogy a végrehajtás másik ágának, a kormányzat ellensúlyának, hanem egyenesen a kormányzás és törvényhozás "motorjának" definiálta.