Az aktusnak a jogtalanságát tetézi, hogy jóllehet a népek önrendelkezési jogára hivatkozva követték el az elcsatolást, azt az adott terület akkor a többséget kitevő lakosságának – horvátok és magyarok – akarata ellenére hajtották végre. A Magyarok Világszövetsége tudatában van annak, hogy a területi igény bejelentése a nemzetközi jog rendelkezései szerint a kormányok feladata, miként annak is, hogy a szóban forgó magyar területek 100 éves elbirtoklási ideje nem telik le 2019. szeptember 10-én, hanem kilenc évvel később. Ausztria nem 1919-ben, hanem két évvel később jutott Nyugat-Magyarország területeinek birtokába. Párizs környéki békék, Trianoni béke – Érettségi 2022. Az osztrák államiság pedig szünetelt 1938-1945 között, amíg a népszavazással megerősített Anschluss-t követően Ausztria betagolódott a Német Birodalomba, és annak egyik közönséges területi alegységévé (Gau) vált. Mégis most, még a Saint Germain-i béke századik évfordulójának bekövetkezte előtt szólalunk fel. Tesszük ezt egyrészt emlékeztetésképpen és azért, hogy vitán felüli legyen a magyar nemzet örökös igénye bejelentésének időbeni volta.
Az 1570. augusztus 8-án aláírt saint-germaini béke a francia vallásháborúk harmadik szakaszát zárta le. A háborúnak ez a szakasza 1568 és 1570 között tartott. 1567-ben a hatalmat ténylegesen gyakorló Medici Katalin szakított az addigi türelmi politikával, és kegyvesztetté lett Michel de L'Hospital, aki a megbékélést próbálta előmozdítani. Saint germain béke 2019. 1568-ban Medici Katalin hatályon kívül helyezte a longjumeau-i békét, fő- és jószágvesztés terhe alatt betiltotta a kálvinizmus nyilvános gyakorlatát, a hivatalnokoktól a katolikus egyház elveinek megfelelő esküt követelt és a protestáns lelkészeknek csak két hetet engedett az ország elhagyására. A háború során megölték a hugenották vezérét, Condé hercegét, de Coligny admirálisnak sikerült visszanyernie a hugenották pozícióit. [1] A békét katolikus részről IX. Károly francia király, református részről Coligny admirális írta alá. A béke részben biztosította a hugenották számára vallásuk gyakorlását azokon a helyeken, ahol előzőleg is gyakorolták. A nemesség Párizs és az udvar tartózkodási helyeinek kivételével bárhol tarthatott istentiszteletet.
A békeszerződések rendelkezései teljesen átrajzolták Európa térképét, és számos teljesen új vagy jelentősen megnövekedett területű államalakulat jött létre. Nézzük a változásokat! Lengyelország ismét egységes, független ország lett. Államterülete a Németországtól, a Monarchiától és az Oroszországtól kapott területekből állt össze. Közép-Európa új államalakulata lett Csehszlovákia is. Területét a történelmi Csehország, a Szudéta-vidék, a Felvidék és Kárpátalja alkotta. Szintén új államként jött létre a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, amely 1929-től vette fel a Jugoszlávia nevet. Saint Germain felemelkedett mester üzenete az emberiségnek :: Forrásenergia - A Teremtő Fénye. Románia számára komoly területi nyereséget hozott a háború. Magyarországtól megszerezte Erdélyt, Partiumot (párcium), a bánáti területeket, Oroszországtól pedig Besszarábiát. Bizony jelentősen átrajzolódott Európa térképe! Az antant hatalmak kényük-kedvük szerint tologatták az országhatárokat, és szabtak büntetést a vesztesekre. Biztosak voltak abban, hogy a békerendszer stabilizálja majd Európa helyzetét. Tévedtek.
E szavaira a győztesek hallgattak, és Magyarországtól mintegy 4000 kilométernyi területet csatoltak Ausztriához. Ehhez azonban még a magyaroknak is volt egy-két szava…. Kép forrása: Wikipedia
Mi rejtőzik a bolygók körforgásában? Ó ti elveszett és megtalált lelkek, ők éneklik, mutatják, újra és újra ismétlik a Ti sorsotokat...
A köznép számára tartományonként két-két helyet jelöltek ki, ahol szabad volt nyilvánosan református istentiszteletet tartani. Négy várost két évre ( La Rochelle, Cognac, Montauban és La Charité) protestáns biztonsági hellyé nyilvánítottak. A hugenottáknak ezen felül megengedték, hogy közhivatalt töltsenek be. [2] A békekötést követően a háborús hangulat nem csitult az országban, amint azt az 1571-es orange -i, roueni és párizsi incidensek bizonyítják. A béke csak két évig maradt érvényben, mivel 1572-ben a Szent Bertalan éjszakájával új háború vette kezdetét. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Marczali 1998: A vallásháborúk; Delumeau 2005: 500; Gresch 2008: 26. ↑ Nemes 1999; Gresch 2008: 26. Források [ szerkesztés] Delumeau 2005: Jean Delumeau: Reneszánsz és vallásháborúk. In Franciaország története I. kötet. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. Saint-germaini békeszerződés (1919) – Wikipédia. 2005. 490–538. o. ISBN 9633897564 Gresch 2008: Eberhard Gresch: A hugenották története, hite és hatása. Budapest: Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója.