A templom a 12. században részben leégett, újjáépítése után pedig a török megszállásnak esett áldozatul. A vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a 1506 és 1511 között épült reneszánsz Bakócz-kápolna maradt épségben. Mária Terézia 1768 és 1770 között a vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emeltetett. Később ezt eltávolították el, hogy helyet adjanak a mai bazilikának. Rudnay Sándor terve volt, hogy ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, ennek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Bécsből mindent megtettek, hogy megakádolyozzák, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma. Pénz hiányában végül csak a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota készült el. A mai templom alapkövét 1822. Esztergomi bazilika felújítása a video. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést Packh János vezette. Módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott.
Jól halad az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 2019 óta tartó felújítása. A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy a bazilikában éppen a kupolát restaurálják. Esztergom kihagyhatatlan látnivalói – Tavaszi kiránduló sorozat 4.rész. Mivel a templomban sok minden egyedi és monumentális méretű, a szakembereknek komoly kihívást jelent a kupola, a hatalmas oltárkép és a nagyorgona felújítása is. Utóbbit teljesen újjáépítik, a munkával várhatóan 2025-ig készülnek el. Most következő galériás összeállításunkban izgalmas képsorok láthatóak a felújítási munkálatokról. Manapság nem az orgona hangjától vagy a kórus énekétől, hanem kalapácsok ütéseitől és gépek zajától visszhangzik az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház hatalmas belső tere, hiszen éppen a kupolát újítják fel. Az impozáns és egyben grandiózus épület fejlesztése, állagmegóvása 2016-ban vált halaszthatatlanná, mivel a kupola stukkódíszítésének kisebb-nagyobb részei elkezdtek potyogni, és a 60-70 méteres magasságból lehulló vakolat veszélyeztette a híveket, illetve a bazilikába látogatókat.
A lövedéket sikeresen eltávolították és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így azt el is vitték a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre. Kitértek arra is, hogy feljegyzések szerint 1945-ben a harcok során több mint 90 különböző típusú, illetve gyártmányú robbanóeszköz hullhatott az esztergomi bazilikára, mert a kupola kiváló megfigyelőállást biztosított a harcoló katonáknak. Esztergomi bazilika felújítása a 2019. A bevetett tüzérségi eszközök jelentős sérüléseket okoztak az épületben: súlyosan megrongálták az oszlopcsarnok egyik elemét, a kupola héjazatát, és tönkretették az eredeti Mooser-orgonát is. "A világégés nyomai már régen nem láthatóak a főszékesegyházon, de ez az eset is mutatja, hogy a legváratlanabb helyekről is kerülhetnek elő szunnyadó robbanóeszközök, több mint 75 évvel a második világháború lezárását követően" – olvasható a tűzszerészezred bejegyzésében.