Ha a ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összege (ideértve a jogosult házastársa vagy élettársa által a jogosultra tekintettel érvényesített kedvezményt is) nem éri el a jogosult a jogszabály szerint megillető családi kedvezmény összegét, a maradék összeg 16%-val csökkenthető a jogosultat és/vagy házastársát, élettársát terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege. Azaz a családi járulékkedvezmény igénybevételének másik feltétele, hogy a jogosultat jogszabály szerint megillető családi kedvezményt a jogosult és/vagy házastársa, élettársa együttesen se tudja igénybe venni. Az együttes igénybevétel feltétele, az érintettek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. Fontos feltétel, hogy ebben az esetben is csak egyszeresen érvényesíthető a családi járulékkedvezmény. Egyéni és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig érvényesítheti.
A családi járulékkedvezményt a munkáltató automatikusan figyelembe veszi. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató ne érvényesítse, ebben az esetben ezt a nyilatkozat 4. pontjában kell jelölni. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe, közös gyermek esetén a közös háztartásban élő házastársak, élettársak megosztva is érvényesíthetik (nyilatkozat 2. pont). A fenti nyilatkozatok módosítása év közben kötelező, amennyiben a körülményekben változás áll be. Várandósság esetén, ha annak időszaka alatt már érvényesítettek kedvezményt, a gyermek megszületését követően – az egyéb feltételek változatlansága esetén – idén sem kell új nyilatkozatot tenni. Ugyanakkor a munkáltatóval közölni kell a gyermek adóazonosító jelét. Gyermekek után járó pótszabadság A gyermekek után járó pótszabadság 2020-ban is mindkét szülőt (és a velük együtt élő házastársat) külön-külön is megilleti, de csak abban az esetben, ha a gyermeket saját háztartásukban nevelik.
Így ha egy vállalkozó az első félévben vett fel osztalékot, akkor még a magasabb szochót kellett lerónia, ám az év végi adóbevallásban már az alacsonyabb szochót érvényesíthette, vagyis 2 százalék visszajárt neki. Angyal József adószakértő szerint ez a jogértelmezés jogsértő, mert ha valami júliustól hatályos, azt nem lehet januártól figyelembe venni. Rajta kívül azonban nem sokan reklamáltak, hiszen a NAV-os jogértelmezése kedvező volt az adózóknak. NAV: amit szabad a szochónál, azt nem lehet a járulékkedvezménynél Megkérdeztük az adóhatóságot, hogy az idei évben is hasonlóan kell-e majd eljárni, azaz például az osztalékra 15, 5 százalékos szocho lesz-e érvényes, már az év elejétől, visszamenőleg. A NAV szerint minden olyan esetben alkalmazható a tavalyi szabály, amikor az adózónak előlegrendszerben kell bevallást készítenie, de az éves kötelezettséget éves elszámolásban kell megállapítani. Így ezekben az esetekben az idei éves elszámolásban is az alacsonyabb, a 15, 5 százalékos szochót kell alkalmazni egész évre.