Mit jelent, ha jobb oldalon fáj a hasunk, vagy belenyilall a bordaív alatt? Összeszedtük a leggyakoribb okokat. A hasüregben helyezkedik el szinte az összes fontos szervünk, ezért a hasi fájdalmat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Előfordulhat ugyan, hogy csak az idegesség miatt fáj a hasunk, esetleg olyan dolgot ettünk, ami megviseli a szervezetünket, de a hasi fájdalom igen súlyos, akár életveszélyes betegségek tünete is lehet. A probléma diagnosztizálásához nemcsak a fájdalom jellegét (éles, tompa, égető stb. ), illetve intenzitását kell ismerni, hanem azt is, hogy mely területen érezhető a fájdalom. A pontos diagnózishoz emellett természetesen fontos, hogy azt is megmondjuk az orvosunknak, milyen más tüneteket tapasztalunk magunkon (láz, hasmenés, székrekedés stb. ), illetve, hogy mióta érezzük a fájdalmat. Ha jobb oldalon fáj a has A jobb oldali bordaív alatt helyezkedik el a máj, az epehólyag és az epevezető, valamint a bélrendszer bizonyos részei, így ha itt érzünk fájdalmat, az valószínűleg ezen szerveink valamilyen betegségére utal.
A menstruációs görcsök gyakran kisugároznak, főként a keresztcsont irányába vagy a hát területére. Komoly veszélyt nem jelentenek, míg nincs szó gyulladásról, legyen az kismedencei, a méh vagy a petefészek területén kialakuló, továbbá endometriózisról vagy miómákról. Életet veszélyeztető lehet azonban a méhen kívüli terhesség. Ilyenkor a vérzés elmarad, helyette egyre jobban erősödő egyoldali, alhasi fájdalom lép fel. Férfiaknál az ondóhólyag gyulladása jelentkezhet jobb alhasi fájdalom formájában. Fertőzés a fájdalom hátterében Görcsös, szúró, illetve tompa alhasi fájdalommal is járatnak a húgyúti fertőzések. Ilyenkor gyakori a sürgető vizelési inger és a fájdalmas vizelés. A fájdalom a vesék területére is sugározhat, illetve a vizeletben vér is megjelenthet. A húgyúti kövesség is hasonlóan alhasi fájdalmat okoz, akárcsak a lágyéksérv, izomsérülés, csípőízületi gyulladás, kopás. Emésztőrendszeri megbetegedés is okozhatja Az egyes emésztőrendszeri betegségek szintén járhatnak görcsös alhasi fájdalommal.
A gyulladásos bélbetegségek kísérő tünete az általános rossz közérzet mellett a véres széklet is lehet. A vastagbél diverticulosisa bal oldali alhasi fájdalmat okoz, mivel a bélfal apró kitüremkedései alaposan begyulladnak a szigmabél területén. A jobb alhasi és deréktáji terület tompa fájdalma utalhat a vastagbél rákos elváltozásaira is. Amennyiben a bal alhas, a derék- és ágyéktájék, valamint a farpofák együttesen fájnak, az a végbél és a szigmabél daganatos megbetegedésére is utalhat. A vakbélgyulladás is eleinte gyomorfájdalommal, majd az alhasra áthúzódó erős fájdalommal jár, mely fokozatosan erősödik és inkább szúró jelleget ölt. Felszívódási zavarok és enzimhiány (például tejcukor) miatt is kialakulhatnak alhasi görcsök, az IBS (irritábilis bél szindróma) pedig többnyire puffadással, alhasi görcsökkel, és nyákos széklettel jelentkezik.
Elmesélem az én történetem. De ne vedd magadra. Egy ideje én is éreztem ilyen szúró fájdalmat, csak a bal oldali petefészeknél, és bal oldalon a deréktájnál. Igazán nagy jelentőséget nem tulajdonítottam neki, hol előjött, hol elmúlt. Gondoltam jön a változókor, a derekam pedig a nehéz munkától fá elment pár hónapig, majd egyszer már sokkal jobban fájt a derekam és a hasam bal oldala, sőt be is lázasodtam. A háziorvos beutalt a sürgősségire, ott azt mondták húgyuti fertőzés. Adtak gyógyszert, menjek haza, szedjem. De egy hét múlva is fájt és folyamatosanlázas voltam. A háziorvos újra beutalt a sürgősségire, azt mondta, ez sokkal súlyosabb egy húgyuti gyulladásnál. A sürgősségin nagy nehezen csináltak hasi uh-t, ott azt mondták itt egy 8 cm-es nagy gyulladás van. Majd elmentem a nőgyógyászhoz, ott az uh-n azt mondták van egy nagy miómám, most nem muszály műteni szedhetek gyógyszert is rá választottam. Ez egy pénteki nap volt, és mivel a gyerekeim egy bp. -i kórházban dolgoznak, megmutatták orvosoknak az eredményeim.
Jellemző, hogy az üreges szervek falából vagy a szervek tokjának feszülése miatt jelentkező zsigeri fájdalmak pontos helyét a legtöbb beteg nem tudja meghatározni, ráadásul az ilyen jellegű fájdalom kisugárzó jellegű is lehet, így a probléma helyétől távolabb is kialakulhat a fájdalomérzet. A hasnyálmirigy-gyulladás fájdalma például övszerű és hátba sugárzó, míg a vesekő az ágyékokban érződik igazán. Ritkán a jobb alhasba sugároz fájdalmat a jelentősen megnagyobbodott, gyulladt epehólyag is. A szomatikus fájdalmat sokkal könnyebb behatárolni a beteg által, mivel a fájdalmat a hashártya érintettsége okozza. Megdöbbentő, de a becsült adatok alapján a fogamzóképes nők 10-15 százaléka rendszeresen átéli az endometriózissal járó fájdalmat és egyéb kellemetlen tüneteket. Hogy miért lehet ez? Kiderül korábbi cikkünkből. Az alhasi fájdalom hátterében nőgyógyászati betegség is állhat Gyakori ok a nőgyógyászati megbetegedés Az alhasi fájdalmat okozó betegségek közé tartoznak a nőgyógyászati megbetegedések.
Mészöly Géza, festő (Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 12. ) A Münchenben élő művész a nyarakat Magyarországon töltötte és olyankor mindig a vízpartokat kereste fel. Különösen kedvelte a Balaton és a Tisza vidékét. A plein air festésmódot a magyar festészetben meghonosító művész, a francia barbizoni művésztelep mestereinek nyomdokán haladt, képei különösen Camille Corot műveivel mutatnak hasonlóságot. A szabadban való festés, nagy változást hozott a korábbi műtermi festés gyakorlatában. A művészek nem az akadémiákon előre meghatározott témákat festettek, hanem azt, amit láttak a természetben. Emellett igyekeztek megörökíteni az atmoszferikus jelenségeket, a párás levegőt, a meleg levegő rezgését, a napfény erejét és az árnyék következtében megjelenő reflexeket, amelyek így rendkívül változatossá tették a képek színvilágát. Mészöly képeire is így kerülnek rá a vízparton dolgozó emberek, és az olyan egyszerű tárgyak mint egy felborított csónak, a tó egy mocsaras darabkája, egy madár, vagy egy kerti pad, amelyek a kép témájának alapjául is szolgálhattak.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Élete Mészöly Géza Általános Iskola, Sárbogárd Festmények Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 20445163 PIM: PIM65085 LCCN: nr88002519 ISNI: 0000 0000 6675 5642 GND: 116970995 NKCS: ola2017972044 ULAN: 500075708 RKD: 55518
A(z) Mészöly Géza (festő) lap további 3 nyelven érhető el. Vissza a(z) Mészöly Géza (festő) laphoz. Nyelvek English Esperanto polski A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/Mészöly_Géza_(festő) "
Magyar festőművész Sárbogárd, 1844. május 18. – Jobbágyi, 1887. november 11. Sárbogárdi Mészöly Géza (Sárbogárd, 1844. november 11. ) magyar romantikus festő. Mészöly Géza jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Bécsben és Münchenben elsajátította az akadémikus tájfestészet módszereit, hazatérve azonban stílusa megváltozott. Bejárta az országot és szürkés tónusú leheletfinom párával bevont képein különös szeretettel ábrázolta a Balaton vidékét és a Tisza menti tájakat. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Festményeinek szereplői parasztok, halászok, akiknek életét bensőséges hangulattal, idillikus felfogásban jelenítette meg. 1880-as években rajzos stílusa a oldottabbá vált, az atmoszféra érzékeltetésével próbálkozott. Ez némiképp Corot-tal és a francia festészettel rokonítja. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat.
Már el kellene jönni annak az időnek, hogy kedves nevelő és művészi alkotásokra ihlető városa, Hajdúszoboszló is valamilyen formában őrizze emlékét. Forrás: Szókimondó, Tasi Miklós (2000) Vissza a hírességekhez A lap tetejére
Képeinek finom, bensőséges hangulata és aprólékos kidolgozása nagy hatással volt a századvég magyar tájképfestőire (Spányi, Tölgyessy). Mint a "paysage intime" legkiválóbb hazai művelőjének nem egy képe a barbizoni mesterek, elsősorban Corot műveként került külföldi műkereskedelemben forgalomba. 1872 -től megszakításokkal Münchenben élt, 1882-ben Párizsban. 1885 -től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanya (1874) számos művével együtt (Sík vidék szénaboglyákkal, 1872; Tanya, 1879; Vadásztársaság, 1882; Birkanyáj, 1885 körül; Lelőtt vadkacsa; Őszi nap a Balatonon; Balatonpart; Kakas; Chioggia; Szigetvár) a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van. Díjak (válogatás) 1872: Bécsi világkiállítás művészeti érem 1883: Képzőművészeti Társulat nagy díj 1883: Műcsarnok nagydíj - Részlet a Balaton vidékéről c. képét