Ázsia szerző: Bataiskolaww szerző: Fazekashajnalka Délnyugat-Ázsia szerző: Nyakonekantor 10. osztály Ázsia vallásai szerző: Szandi2 Ázsia vaktérkép szerző: Budaipampuska Párosító Ázsia felszíne szerző: Barnatami11 Németország tájai, folyói szerző: Maszlagimre77 szerző: Rimoczierika szerző: Dzsfitri szerző: Csabapal89 Földrajz
A Tibeti-magasföldig is fölhatoló vízgyűjtő vidék, több nagy folyót, folyamot is táplál: a Föld 2. leghosszabb folyóját, a 6300 km hosszú Jangcét (Csancsiangot); az 5464 km-es Sárga-folyót (Huanghot), amely a Föld 5. leghosszabb folyama; az Amurt és a dél-kínai Hszi-csiangot. A folyók vízjárása az éghajlatnak megfelelően ingadozó, a Hszi-csiang kivétel. A szubtrópusi monszun területeken hömpölygő folyók télen kevés vizet szállítanak, míg nyáron áradásukkal veszélyeztetik környezetüket. A nyári magasvízállás megkönnyíti az alföldeken lévő öntöző csatornák vízellátását, a szántók elárasztását. Ázsia vízrajza térkép. A sok hordalékot szállító folyók termékeny iszapjukkal nemcsak a szántókat lepik be, hanem saját medrüket is gyorsan feltöltik, így állandó árvízveszélyt jelentenek. Kelet-Ázsiában építették meg a Föld leghosszabb (1780 km) mesterséges csatornáját, a Nagy-csatornát, ami a Jangcét és a Sárga-folyót köti össze. Itt építették meg a Jangce medrében a világ legnagyobb gátrendszerét (500 km hosszú) és 18 200 MW-os erőművét: a Három Szurdok Gátat, több mint 1, 3 millió ember áttelepítése árán, 2009-ben adták át.
Vízrendszere aszimmetrikus, mivel baloldalán nincs jelentősebb mellékfolyója. A tölcsértorkolattal Kara-tengerbe ömlő Jenyiszej, a Szelenga és az Angara által a Bajkál-tó vizét, míg fő vízvidéke révén: a Szaján, a Bajkál-tó körüli hegyvidék és a Közép-szibériai-fennsík nyugati részének vizeit szállítja a Nyugat-szibériai-alföldön keresztül. A Léna Ázsia 5. leghosszabb folyama. A Bajkál-hegységben ered, a Közép-szibériai-fennsík K-i felének, illetve a Sztanovoj-hegység É-i részének folyóit gyűjti össze. Ázsia Vaktérkép. A Léna-medencén keresztül kanyarogva deltatorkolattal éri el a Laptyev-tengert. A déli magashegységekből kiérő óriásfolyók bővizű folyókként folytathatják útjukat az alacsonyabb térszínek felé. Jégdugulásos árvízzel áradnak. A jeges páncél felengedésével hatalmas mocsárvilágot éltetnek. A vízfolyásokban gazdag Kelet-Ázsia vízrajzilag a Csendes-óceán peremtengereinek (az Ohotszki-, a Sárga-, a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tenger), valamint a Japán-beltengerének vízgyűjtő medencéjéhez tartozik.
5. Kis-Ázsiában az Anatóliai-magasföldön, Belső-Ázsiában az Altájon túl Mongóliában és Kelet-Kínában a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övének száraz kontinentális éghajlata az uralkodó. 6. Belső-Ázsia elzárt medencéiben (Takla-Makán, Tarim, Dzsungária, Góbi), valamint a Kaszpi-tenger K-i felétől a Kopet-dag és a Pamír előteréig, ill. a mongóliai félsivatagok területéig, a mérsékelt övezet valódi mérsékelt övébe tartozó, mérsékelt övezeti félsivatagi, sivatagi éghajlat jellemző. 7. A Földközi-tenger partvidéke és a Fekete-tenger partvidéke mentén a mérsékelt övezeti meleg-mérsékelt övi (szubtrópusi övi), mediterrán éghajlat a meghatározó. 8. Eurázsia K-i oldalán: a Kínai-alföldön, Japán középső részétől D-re, Dél-Koreában, a mérsékelt övezet meleg-mérsékelt övének (szubtrópusi övének) másik változata, a mérsékelt övezeti monszun éghajlat (= szubtrópusi monszun éghajlat) alakult ki. 9. Dél-Ázsia nagy kiterjedése miatt a trópusi övezet nagy területen érvényesül. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Az Arab-félszigeten, Irán D-i részén és a Thar-sivatagban, a trópusi övezet térítői övi sivatagi, félsivatagi éghajlata jött létre.
Ázsia Vaktérkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat További Ázsia vaktérképek A képekre kattintva elérhető a nagyobb felbontású változat Ázsia vaktérkép a kontinens partvonalával Ázsia vaktérkép jelentősebb folyókkal Ázsia vaktérkép országhatárokkal Ázsia vaktérkép országokkal és fővárosokkal
Ázsia éghajlata, növényzete, vízrajza - YouTube
Ez a folyó 1900 kilométer hosszú, és a Tigrishez hasonló útvonalú, gyakorlatilag párhuzamos. Ugyancsak ugyanazokon az országokon megy keresztül, mint Törökország, Szíria és Irak. - Tengerek és óceánok Jeges tenger A földgömb felső részén helyezkedik el, körbejárja az északi sarkot, területe 14 056 000 négyzetkilométer. Jeges-Jeges-óceánnak is nevezik, és a felszínének nagy része egész évben befagyott. 05.3. Ázsia vízrajza - Földrajz. Ázsiai oldalon az óceán egészét ellenőrző ország az Orosz Szövetségi Köztársaság. Ezen az óceánon keresztül kapcsolatba léphet Európával és Amerikával. Csendes-óceán Ez a világ legnagyobb óceánja, amely 155 557 000 négyzetkilométer területet foglal el a Föld bolygó felszínén. Teljes nyugati része fürdik az ázsiai kontinens partjain, többek között Oroszországban, Kínában, Észak-Korea, Dél-Korea, Japán, a Kínai Köztársaság, Brunei, Kambodzsa, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Vietnam. A másik végén csatlakozik az amerikai kontinenshez. Indiai-óceán Az Indiai szubkontinens alján található Indiai-óceán a világ óceánjainak harmadik legnagyobb területe 68 556 000 négyzetkilométer.