Magyar Nemzeti Múzeum, római udvar 2019. 05. 24 - 2019. 25-ig 6 éves kortól Ismerj meg néhányat a honfoglaló magyarok művészetének motívumkincseiből! A foglalkozás során lehetőség nyílik a honfoglalás kori tárgyak megismerésére, és a "poncolás" technikájának kipróbálására. Heraldikai lexikon/Naprózsa – Wikikönyvek. A foglalkozásban résztvevők 10. századi tárgyakon megjelenő ábrázolásokat készíthetnek el, rekonstruálva az akkori fémművesség egyes elemeit. Készítsd el saját ékszered! Próbáld ki a dróthajlítási technikákat, ezáltal betekintést nyerve a bronzkori ékszerkészítés művészetébe.
Művein övcsatok, tarsolylemezek díszítései, az említett népek szimbolikája, totemállatai egyaránt nagy hangsúlyt kapnak. Dávid Júlia több év kísérleti munkájával sajátos technikát és egyedi stílust hozott létre: az alkotásokra jellemző, hogy a művésznő az üveg mindkét oldalára fest, ezért áttetsző, finom felületek váltogatják egymást a karakteresen erős színűekkel. A meghatározó színek – az arany, a bíbor, a türkiz – és különböző árnyalataik attraktívvá teszik a műveket, erősen emlékeztetve a tűzzománcra. Virágok a kantáron | Magyar Nemzeti Múzeum. Bár az alkotások által felidézett jelképrendszer az ősi múltat idézi, a képek feltétlenül szólnak a múlt század megpróbáltatásokon keresztülment emberéről is. Dávid Júlia kiállítása június 30-ig tekinthető meg a szegedi Novotel Szállóban. Magyar Nemzet, 2005. Június 17. Haág Zalán Áttetszőség és ragyogás az üvegen Dávid Júlia festményei sajátos technikával készülnek Textilesből lett üvegfestő az erdélyi származású, Szegeden élő Dávid Júlia. Arany és bíbor uralta, sajátos technikával készült képein jellemzően a honfoglalás kori motívumok, történetek köszönnek vissza.
Üveggel csak később, Törökországban kezdtem foglalkozni. A tenger és környezetének harmóniája nyitotta ki színvilágomat a pasztelltől, szürkétől és feketétől a színesekig. - Festett üveget, tervezett díszletet és számos alkotása a műfaji határokon kívül esik. Milyen eszközökkel dolgozik szívesen? - Üveg és kiégetett technikákat használok. A táblaképek hasonlatosak a XV-XVI. századi ikonokhoz. Szervető szimbolika | Motívumok | Hímzések | ősmagyar szimbólumo 3.oldal. Ezek az alkotások – ellentétben az ablakfestményekkel – nem voltak átvilágítva, tehát a színhatást mindig a ráeső fény határozza meg. Az üvegtechnikát lehet funkcionális vagy dekoratív művészetként is értelmezni, én mindkettőt alkalmazom. - Erdély, Törökország, Magyarország. A szoros történelmi kötődés ellenére eltérő világok, különböző kulturális gyökerek. Hogyan találkozik a témában e három terület? - A témaválasztás mindig sokrétegű. Nekem ugyanazt jelenti, mint a régészet, örökké boncolgatom a leleteket. Időben visszafelé egyre mélyebbre ások. A szecessziótól a reneszánszon át a kora keresztény és az azt megelőző honfoglalás koráig visszakanyarodva olyan gazdag kulturális örökséggel találkoztam, mely szinte megfoghatatlan.
"Hova leszáll a nap éji nyugvóra" címmel nyílt időszaki kiállítás a csongrádi Tari László Múzeumban Losonczi János, Simmer Sándor és Tisza Sándor munkáiból. A fafaragás, vagyis a fa megmunkálása már az ősember idejében elkezdődött. A vadászó életmódnál szüksége volt olyan szerszámokra, amelyek segítenek az állat elejtésében – erre pedig egy talált fadarab önmagában ritkán volt alkalmas. Faágból, gyökérdarabból ütőbunkót, kőbaltát, később íjat, nyílvesszőt készített. A bot hozzádörzsölése egy szikladarabhoz -simítás végett-, a mai forgácsolás műveletének felelt meg (csiszolás). A dárda hegyéhez pedig faragnia kellett (kézi forgácsolás). A népi díszítő faragás kialakulásában rendkívül nagy szerep jutott a pásztoroknak, akik sokszor unalmukban farigcsáltak, és egyre szebb, értékesebb munkák kerültek ki a kezük alól. Botjaikon a kezdeti rovott jeleket, majd a vonalas növényi, ember és állat ábrázolásokat lassan felváltotta a valósághű ábrázolásra való törekvés. Ahogyan bővült szerszámkészletük, úgy színesedett faragótechnikájuk is.