63 éves korában meghalt Kálmán László nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE BTK Elméleti Nyelvészet tanszékének docense, a Nyelvtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. A hírt testvére, Kálmán C. György tette közzé a Facebookon vasárnap. Kálmán László a Qubit szeretett és megbecsült állandó szerzője volt, első, entrópia témájú cikke csaknem négy éve, a lap indulásának napján jelent meg, a legutolsót pedig – igemód és modalitás témában – idén július 31-én tettük közzé. Témái a programnyelvektől a filozófiai, nyelvfilozófiai és a nyelvtanoktatási kérdéseken át a leggyakorlatiasabb nyelvhasználati problémákig terjedtek. Ő volt a Qubit podcastjának első vendége is. Fotó: Szilágyi Stefi Úgy tartotta, hogy maga a nyelvészet szembenáll az iskolai nyelvtantanítást is átható preskriptív (azaz előíró) szemlélettel, ezeregy bizonyítéka volt rá, miért nem mindenhatók azok a nyelvtani szabályok, amelyeket iskolásként belénk neveltek. Index - Kultúr - Kálmán László, a nyelvész. Július elején megjelent cikkében például így fogalmazott: "az iskolai »nyelvtanok« nagyon magabiztosan állást foglalnak olyan kérdésekben is, amikről maguknak a nyelvészeknek egyáltalán nincs egyöntetű véleményük.
1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen egészen 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is egyben.
Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Olvasónk azt kérdezi tőlünk, hogyan hivatkozhatna ránk a szakdolgozatában. A ténynek, hogy hivatkozni szeretne ránk, nagyon örülünk. Azt pedig, hogy hogyan lehet ránk hivatkozni az offline világban, megmutatjuk, méghozzá úgy, hogy saját magunkra hivatkozunk. A szakdolgozatok leadásának őszi és tavaszi hetei mindig a jó sok munkát adnak a nyestnek. Tavaly tavasszal pédául három cikkben vettük végig, hogy hogyan kerülhetjük el a politikusok körében mind népszerűbb plágiumot, azaz hogyan hivatkozhatunk az általunk feldolgozott szakirodalomra. Ezekben a cikkekben elsősorban a papíralapú kiadásokra koncentráltunk: szakkönyvekre, tanulmánygyűjteményekre, folyóiratokra. Az internetes forrásokra való hivatkozások akkor kissé háttérbe szorultak, pedig mind több és több cikk érhető el ingyenesen az interneten, így a hivatkozási probléma elég aktuális. Az oldal az ajánló után folytatódik... Olvasóink már nem egyszer kerestek meg minket olyan kérdéssel, hogy ránk, a nyestre, azaz a Nyelv és Tudomány című ismeretterjesztő portál cikkeire hogyan tudnak hivatkozni.