Éber Márk Áron (Baja, 1981) társadalomelméleti kutató, szociológus. Széles összefüggésrendszerben vizsgálja a társadalmi fejlődés kérdéseit. A kelet-közép-európai régió lemaradásának okaihoz, illetve felzárkózási kényszeréhez társadalomkritikai szemlélettel közelít, elmélyült szakirodalom alapján, továbbá összehasonlító módszertannal. Érdeklődési körébe tartozik a társadalmi struktúrák, a társadalmi rétegződés problematikája is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának adjunktusa, az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumának igazgatója, az Új Egyenlőség szerkesztőbizottságának tagja. Éber Márk Áron lapunkban megjelent publikációi itt találhatók. Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük! TÁMOGATOM Kapcsolódó írások Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében popkulturális elemzéseken keresztül történetileg tárja elénk, hogy hogyan ölte meg a kapitalizmus kreativitásunka... Mit jelent a profitráta és hogyan függ össze a kapitalizmus összeomlásának gondolatával?
"Valóban, a Fidesz emeli a béreket", tette hozzá Éber Márk, de figyelmeztetett, hogy ha figyelembe vesszük az inflációs adatokat és a jövedelemeloszlást is a különböző osztályok között, a kép árnyaltabb. Picit mindenkinek javult a helyzete a koronavírus-járványig, de nem egyenlő mértékben. Valakik egyet léptek, valakik tízet, valakik százat, szemléltette a helyzetet szociológus. Az ellenzékről is beszélt a két szociológus. Gregor Anikó felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt szociális szempontokat is figyelembe vevő válságkezelés Magyarországon, a '90-es évektől kezdve a 2008-as válságon át a koronavírus okozta gazdasági válságig. Gregor azt várja az ellenzéktől, hogy az elkövetkezendő gazdasági recesszió esetén is folytassanak szociálisan érzékeny gazdaságpolitikát, ami a programjukból "kiolvasható", de kérdés, hogy meg is valósítanák-e. Utóbbi a nemzetközi mozgástéren is múlik, tette hozzá. Éber Márk Áron pesszimistább a programmal kapcsolatban. Szerinte irányvonalakat tisztáz a program, de győzelem esetén kiéleződnének a belső konfliktusok, például a baloldali Komjáthi Imre és Márki-Zay gazdasági tanácsadója, Király Júlia között.
A nép nevében – II. rész A populizmus új hullámának okai a neoliberális hegemónia után Az egyenlőségelvű osztálypolitika, valamint az egyenlőtlenségeket féken tartó jóléti újraelosztás képviseletének feladásával az egykori baloldal éppen baloldaliságát adta fel. A nép nevében – I. rész A populizmus csak tünet, az ok a kapitalizmus és annak válsága Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Osztályszerkezet és állami újraelosztás A magyar állam hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez. Ez azonban nem szükségszerű, vagy megváltoztathatatlan. "Még mindig képesek vagyunk szolidaritásra" – interjú Szalai Erzsébettel A mai magyar baloldal elsődleges feladata, hogy minden körülmények között álljon ki a szegények, elesettek és kiszolgáltatottak mellett, elutasítva a minél rosszabb, annál jobb ideológiáját. A középosztályi tiltakozások impotenciája A középosztályi tiltakozások Magyarországon 2010 óta képtelenek arra, hogy érdemi kapcsolatba lépjenek, szolidaritást vállaljanak és osztályszövetséget kössenek a néppel (a magyar társadalom nem-középosztálybeli részével: alsó kétharmadával).
Amíg ez így lesz, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megdönthetetlen marad. Honlapunkon cookie-kat használunk, amelyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást és kedvezőbb látogatói élményt nyújtsunk látogatóinknak. Rendben
Amíg ez így lesz, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megdönthetetlen marad.
Honnan tudható, hogy olyan erős itthon az osztályszerkezet hatása? E kérdések tapasztalati úton csak társadalmi struktúra- és mobilitásvizsgálatok alapján válaszolhatók meg. Az alábbiakban egy rövid osztálydefiníció után az idevágó empirikus kutatások eredményeit összegzem. A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól. A neoliberális tanok már 1989 előtt is itt voltak. A neoliberalizmus keleti, illetve nyugati közgazdászok és értelmiségiek párbeszédéből alakult ki – állítja Johanna Bockman amerikai szociológus. Lássuk, hogyan érti mindezt! Mi okozza a populisták előretörését? Valóban a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Ha igen, valóban a technokrata elitek uralma és a neoliberális hegemónia vívta ki a nép nevében hatalmat követelők felemelkedését? Szerkesztőnk írásának második fele.