Nos ez úgy badarság, ahogy van, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Ebből sokan már azt vizionálják, hogy a Föld a feje tetejére fog állni, ami szintén nem igaz. A Nap 11 évente váltogatja a mágneses pólusait, ezt nevezzük napciklusnak, mégse fordult még egyszer sem a feje tetejére központi csillagunk. Sokan ennek tudják be például a Nap és Hold állítólag, rejtélyes mozgását is, miszerint kétszer sose kel fel ott és nyugszik le egyik se. Ami azért mulatságos, mert 1) nagyon hosszú ideig kell figyelni ezeket az égitesteket ahhoz, hogy kétszer ugyanott kelljen fel, és nyugodjon le. Mágneses pólusváltás közeleg? | ma7.sk. 2) nem veszik figyelembe a Föld forgásából, a kúp és bólogató mozgásából, valamint a Hold és a Nap vonzásából adódó eltéréseket. Ezek összesen bizony nagyon komoly, akár centiméteres eltéréseket is jelenthetnek a megfigyelésekben, a légköri viszonyokról nem is beszélve. A mágneses pólus és az időjárás A mágneses pólus helyzetének vagy erősségének nem sok köze van a földi időjáráshoz. Legalábbis közvetlen módon nincs, tehát azt állítani, hogy azért, mert a mágneses pólus átvándorol és ezért éghajlatváltozás lesz a Földön (legyen az jégkorszak, vagy elsivatagosodás) merő sületlenség.
A DAA-n az átlagos (tehát a DDA-n kívüli területekre jellemző) sugárzási érték kb. 1, 5-2-szerese tapasztalható. Ez még mindig nem túl nagy, és a mai műholdakat, teleszkópokat és az űrállomást is ennek megfelelően tervezik, különböző csapdákkal, védőlemezekkel csökkentik a becsapódó részecskéket, de van olyan megoldás is (már ahol megengedhető), hogy a DAA-n történő áthaladáskor egyszerűen lekapcsolja magát a műhold, majd miután ismét biztonságos területre érkezett automatikus újraindul. Mágneses pólusváltás 2014 edition. Az újabb kutatások kimutatták azt is, hogy a DAA-nak köze lehet a sugárzási övezetekhez is. Tudni kell, hogy a Földet egy belső és egy külső sugárzási öv veszi körül (fenti képen látható). Ezekben a nagy energiájú részecskék találhatóak, egyfajta csapdaként funkcionálnak, és ahol ezek a sugárzási övek közelebb kerülnek a Földhöz (Északi és Déli sark) ott megfigyelhető a sarki fény. Ezért a műholdakat és minden űreszközt a két sugárzási zóna közötti biztonsági sávba, vagy a belső sugárzási zóna elé lőnek fel.
Végeztek állatkísérleteket ezzel kapcsolatosan, - befolyásolták a környezetük mágneses terét - ám ezek perdöntő eredményre nem vezettek. "Az esetleges pólusváltás semmiképpen sem egyik napról a másikra fog végbemenni, hanem több ezer, sőt tízezer esztendő is lehet és nem is az első ilyen esemény lenne a Föld történetében 2-300 ezer esztendőnként előfordultak már pólusváltások, igaz az utolsó ilyen mintegy 7-800 ezer esztendővel ezelőtt volt. " - tette hozzá a fizikus. " Apróbb változások folyamatosan vannak, léteznek éves, napos, sőt milliszekundumos változások is, leginkább a naptevékenység függvényében. Közeledik a rettegett mágneses pólusváltás. Nincs min rettegni tehát, igaz, egyre kiszolgáltatottabbá tesszük magunkat a technológia által. Például, amennyiben egy napkitörés telibe találna bennünket, akkor feszültségek indikálódhatnak, leéghetnek trafók, tönkreteheti a műholdak elektronikáját – ez kommunikációs zavarokat okozhat, megszűnhetnek a tv/telefon/navigáció összeköttetések, ilyesmik előfordulhatnak, tehát inkább a technikára jelentene veszélyt, nem az élő szervezetekre " - zárta gondolatait Dr. Hudoba György, fizikus.
Hudoba György: Nyakunkon a pólusváltás? (2019. 02. 26. ) - YouTube
Fajok pusztulhatnak ki, megváltozhat a légkör összetétele, a Föld felszínére bejutó nagyobb intenzitású sugarak fontos vegyületeket bontanak le vagy károsítják az élőlények szervezetének fehérjéit. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a pólusváltás nem okoz gyengülést a mágneses mezőben és a folyamat komolyabb következmények nélkül és gyorsan végbe megy. Megosztás Címkék