A következő három nap magyar feliratos előzetes - YouTube
A vademberből elővillan az érző, érzékeny lélek, a gyengéd, szerető családapából kibújik a hidegfejű, számító gyilkos. A következő három nap -ban John Brennan átalakulása maga a központi sztori, a börtönszöktetés csak hab a tortán. Crowe hibátlanul játszik, Haggis forgatókönyve azonban megtorpedózza ezt a potenciális remek kis thrillert. Az alaphelyzet (asszony a börtönben, férj kétségbeesett) gyorsan felvázolja, utána azonban jó egy órán át alig engedi a sztorit kibontakozni: kényszerpihenőkre fogja, elnyújtja, érzelmes pátoszba fojtja a filmet. Russell Crowe A következő három nap -ban Leül az egész. Pedig a nézőben megvan az őszinte lelkesedés, hogy teljes svunggal rápörögjön John börtönhadjáratára, hagyná ő boldogan, hogy végigvezessék a bűnözés youtube-os kiskátéján, és örömmel figyeli, ahogy a gimnáziumi tanár autót feltörni tanul vagy tolvajkulcsot farigcsál. Az egyik emlékezetes jelenet Liam Neeson ötperces cameója, ahol a profi nyugodt hangon elmagyarázza Johnnak, mi a teendő, ha az ember ki akar hozni valakit a börtönből, és azt is elmondja, hogy John gyakorlatilag képtelen erre a feladatra.
Tökéletesen elhittem, hogy ebben a kilátástalan helyzetben egy hús-vér ember így cselekedne, illetve hasonlóképpen reagálna a dolgokra. Gondolok itt az első, kulcsos próbálkozásra, amiben minden érzelem benne volt, aminek benne kellett lennie: remény, eltökéltség, rettegés, kétségbe esés és végül megkönnyebbülés. Aztán a film közepén történ ik valami. Egy veszekedés John és Lara között előhozza a férfiből a Michael Scofieldet; egyik pillanatról a másikra kibújik az unalmas tanár szerepéből, és hidegvérű akcióhőssé válik. Olyan drasztikus a változás, hogy teljesen kizökkent a filmből, és eszembe jut, hogy "ja tényleg, ez csak egy film". A zenével tudnának segíteni, hogy hamar visszasüppedjünk a mozifeeling-be, de a hangos nem egyenlő a hangulatossal. A következő három nap olyan, mint a film plakátja. Az egy ember köré épített alapgondolat ötletes, de az eredmény elég szürke. Azt azért nem mondanám, hogy úgy éreztem, annak a bizonyos 72 órának minden egyes percét végig kellett ülnöm, de minimum húsznak azért érződött.